Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan 4. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 4. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 4. előadás Dr. Bartha Dénes július 19.

2 Gombák - Fungi (Mycetes, Mycota, Mycophyta)

3 A gombák általános jellemzése színtesteket és klorofillt nem tartalmaznak teleptestűek az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borított, a fejlettebbeké sejtfal által védett a sejtfal cellulózból, hemicellulózból és kitinből épül fel

4 A gombák általános jellemzése (folytatás) kicsiny és kis számú (2-8) kromoszómájuk van a riboszómák nem kapcsolódnak olyan szorosan az endoplazmatikus retikulumhoz mint a növényekben specifikus sejtorganellumuk a lomaszóma, mely a sejtfal és a plazmalemma között fordul elő  váladékképződéssel kapcsolatos feladata van

5 A gombák általános jellemzése (folytatás) heterotróf táplálkozásúak szaprobionta parazita szimbionta (korhadéklakó)(élősködő)(együttélő) Boletus parasiticus Scleroderma vulgare-n Coprinus comatus Leccinum aurantiacum és Populus tremula

6 A gombák általános jellemzése (folytatás) a magasabb szervezettségű gombák testét gombafonalak (hifák) építik fel szaporodásuk rendkívül változatos -ivartalan szaporodás 1.zoospórák (rajzóspórák) 2.konidiospórák (konidiumok) - exogén lefűződés 3.oidiospórák (oidiumok) - hifafeldarabolódás 4.sarjsejtek 5.klamidospórák (kitartó spórák) - vastag fal

7 A gombák általános jellemzése (folytatás) -ivaros szaporodás -izogámia -anizogámia -oogámia a gombák fejlődésmenete (nemzedékváltakozása) haploid és diploid életszakaszokból áll gombák feltűnéséről 400 millió éve vannak adatok a gombákkal foglalkozó tudomány a gombatan (mikológia) a gombák rendszerezése a teleptest, az ivaros szaporodási forma, biokémiai tulajdonságok alapján történik elsősorban

8 10. t: Nyálkagombák - Myxomycota

9 sejtfal nélküli (csupasz) szervezetek sokmagvú, mozgó (amőboid), gyakran habos plazmatesteket (plazmódium) hoznak létre

10 életciklusuk: plazmódium  termőtest (spórával)  zoospórák  myxamőba  plazmódium

11 endoparazita vagy szaprobionta életformájúak fajukból hazánkban mintegy 100 faj él főleg nyirkos erdőkben, elhalt leveleken, korhadó fán, fakérgen, állati trágyán élnek, illetve moszatokon, virágos növények gyökerén élősködnek Kakukknyál – Mucilago spongiosa

12 11. t: Valódi gombák - Eumycota

13 sejtfallal rendelkező szervezetek, mely az ősibb fajoknál cellulózból, a fejlettebbeknél kitinből épül fel a test csúcsnövekedésű, hengeres hifákból áll 1.alaphifa (eredeti alakjukat megtartják, faluk nem vastagodott) 2.rosthifa (szilárdítást végző, vastag falú, szűk üregű) 3.szállítóhifa (szállítást és raktározást végző, tág üregű)

14 a hifák gyakran elágaznak, sűrű hálózatot alkotnak  fonadék (micélium) (1-2. kép), esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) (3. kép) vagy szövedék (plektenhima) (4. kép) jön létre

15 sajátos szövedéktömörülés a termőtestpárna (sztróma) (1-2. kép), valamint a szklerócium (spórákat nem tartalmaz) (3-4. kép)

16 1. at: Mozgó moszatgombák - Mastigomycotina

17 teljes vagy részleges életciklusukban rajzóspórásak (zoospórásak)

18 rendszerint polienergidásak, sejtfaluk cellulóz vagy kitin főleg növényi és állati élősködők, de szaprobionták is vannak általában a klorofillt vesztett moszatokhoz hasonlítanak több mint 6000 fajuk ismert Phytophtora faj burgonyán (Solanum tuberosum)

19 1. o: Ostoros moszatgombák - Chytridiomycetes többnyire vízi növényeken, ritkábban szárazföldi szervezeteken élősködnek egyostoros rajzóspórákkal szaporodnak jellemző fajaik az Olpidium-ok, melyek csíranövények (pl. káposzta, dohány, répa) tőfekélyét okozzák Olpidium sp.

20 2. o: Petespórás moszatgombák - Oomycetes ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.) a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmopara viticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Szőlőragya – Plasmopara viticolaHalpenész – Saprolegnia ferax

21 r: Saprolegniales

22 Szőlőperonoszpóra, szőlőragya – Plasmopara viticola r: Peronosporales

23 2. at: Járomspórás moszatgombák - Zygomycotina

24 gazdagon elágazó micéliumuk van, sejtfaluk kitin spóráik ostor nélküliek sejtjeik polienergidásak ivaros szaporodásuk a zigogámia (mely az izogámia egyik esete)  zigospóra (járomspóra) polienergidás sejtzigospóra

25 túlnyomóan szaprobionta szervezetek egyik csoportjuk, a fejespenészek (Mucorales) gyümölcsökön, kenyéren, trágyán szaporodnak el másik csoportjuk, a rovarpenészek (Entomophtorales) rovarokon fordulnak elő 610 fajuk ismert

26 Fejespenész – Mucor mucedo r: Mucorales

27 Fejespenész – Mucor mucedo

28 Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae) r: Entomophtorales

29 Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)

30 3. at: Tömlősgombák - Ascomycotina

31 gazdagon elágazó micéliumuk van, sejtfaluk kitin

32 a tömlőben (aszkusz) 8 haploid tömlőspóra (aszkospóra) keletkezik

33 aszkogén hifa (dikariotikus)  horogképződés  kariogámia  tömlő (aszkusz) képződése  8 tömlőspóra (meiotikus és mitotikus osztódással)

34 az aszkuszok elhelyezkedése 1.szabadon 2.termőtestben (aszkokarpium)  termőtestpárnában (sztróma) 1. 2.

35 a szorosan egymás mellett elhelyezkedő aszkuszok termőréteget (himenium) alkotnak, jellemző termőtestformáik: kleisztotheciumapothecium perithecium lokulusz (aszkosztróma)

36 a tömlősgombák ivartalan szaporodása 1.sarjadzással 2.konídiumokkal 1.2.

37 mozgó sejtformáik nincsenek szárazföldi szaprobionták vagy paraziták fajukból nálunk mintegy 2700 faj él Homoki papsapkagomba – Helvella leucopus

38 1. o: Őstömlősök - Hemiascomycetes

39 nincs termőtestük főleg sarjadzással szaporodnak, az ivaros szaporodás alárendelt vagy hiányzik az őstömlősgombáknál (Endomycetales) az ivaros szaporodás hiányzik, a Saccharomyces fajok alkoholos erjedést idéznek elő  bor- és sörélesztők Saccharomyces sp.

40 a dérgombák (Taphrinales) páfrányok és kétszikűek élősködői, az aszkuszok a megtámadott növényen dérszerű bevonatot (termőréteget) alkotnak; ellevelesedést, fodrosodást, levélcsavarodást, rügyelhalást, boszorkányseprőt okoznak a Taphrina fajok Taphrina sp.

41 r: Taphrinales Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini

42 2. o: Tömlőspenészek - Plectomycetes

43 termőtestük kleisztothecium, melyek szabálytalanul nyílnak

44 jellemző fajaik a kannapenészek (Aspergillus spp.) és az ecsetpenészek (Penicillium spp.), melyek az erdőtalajban fontos lebontó tevékenységet folytatnak, de a fermentációs eljárásoknál, gyógyszeralapanyag-előállításnál is jelentős szerepük van Aspergillus sp.Penicillium sp.

45 további fajok a tracheomikózist okozó Ceratocystis spp., valamint a növények levelein lisztszerű bevonatot alkotó lisztharmatok (pl. Microsphaera spp., Erysiphe spp.) Ceratocystis ulmiMicrosphaera quercina

46 r: Plectascales Zöld nemespenész – Penicillium roqueforti

47 r: Erysiphales Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina

48 r: Erysiphales Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina

49 3. o: Maggombák - Pyrenomycetes

50 termőtestük perithecium, melyben termőréteg alakul ki a termőtestek terméspárna (sztróma) felületén vagy abba ágyazódva szerveződnek, melyek színesek (pl. Nectria spp.) vagy sötét színűek (pl. Gnomonia spp.) egyes fajoknál szklerócium képződik (pl. Claviceps purpurea) Nectria cinnabarinaGnomonia sp.Claviceps purpurea

51 r: Pyrenomycetales Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina

52 4. o: Csészegombák - Discomycetes

53 termőtestük apothecium, melyben termőréteg alakul ki a szaprobiontáknál csaknem teljesen hiányzik az ivartalan szaporodás tűleveleken élősködnek a Lophodermium fajok, lombleveleken a Rhytisma fajok Lophodermium seditiosumRhytisma acerinum

54 r: Phacidiales Juhar levélfoltosító – Rhytisma acerinum

55 r: Phacidiales Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri

56 csésze alakú, nagyobb termőtestű fajok a lignikol (korhadó fán élő) Sarcoscypha coccinea, humikol (humuszlakó) a csészegomba fajok (Pezizaceae) Piros csészegomba Sarcoscypha coccinea Narancssárga csészegomba Peziza aurantia

57 a termőtest a tönkből és süvegrészből áll a mérgező papsapkagombaféléknél (Helvellaceae) és az ehető kucsmagombaféléknél (Morchellaceae) Fodros papsapkagomba Helvella crispa Ízletes kucsmagomba Morchella esculenta

58 hipogeikus (talajban fejlődő) termőteste van a szarvasgombáknak (Tuberales), melyek erdei fafajokkal élnek szimbiózisban  mikorrhiza Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum

59 5. o: Sztrómaüreges tömlősgombák Loculoascomycetes

60 az aszkuszok egy- vagy többrétegű termőtestpárnában (lokulusz = aszkosztróma) fűződnek le leveleken élnek a korompenészek, melyek a levél- és pajzstetvek váladékával táplálkoznak Capnodium salicinum

61 A tömlősgombák csoportosítása a termőtest alakja szerint Nyitott termőtestű tömlősgombák Zárt termőtestű tömlősgombák Csészegombák: csésze, tányér alakú, vékony húsú Kucsmagombák: a tönk csúcsán kucsma- vagy süvegszerűen kiszélesedik Szarvasgombák: föld alatt fejlődnek

62


Letölteni ppt "Növényrendszertan 4. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések