Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012

2 Cavalier-Smith 8 országos rendszere I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma 1.Eubacteria - eubaktériumok országa 2.Archebacteria - ősbaktériumok országa II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalma Archekaryota - őseukarióták világa 3. Archezoa - őseukarióták országa Metakaryota - valódi sejtmagvasok világa 4.Protozoa - egysejtűek országa 5.Plantae - növények országa 6.Chromista - növényszerűek országa 7.Fungi - gombák országa 8.Animalia - állatok országa

3 Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago)  Protozoa Petespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara)  Chromista A valódi gombák (Fungi) törzsei Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota Járomspórás moszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa) Tömlősgombák - Ascomycota Bazídiumos gombák - Basidiomycota Fungi imperfecti - Deuteromycota

4 A tömlősgombák törzse - Ascomycota

5 Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek

6  Hifa: gombafonal  micélium: gombafonalak szövedéke  Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják  A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással  A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek

7 A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése 1.Sarjadzással 2.Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása, sem meiózis. 1.2.

8 Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium). Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂ Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása, hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak. A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek. A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg (himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll. Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja. A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát)

9 tömlő v. aszkusz aszkospóra haploid micélium trichogin aszkogónium anteridium magpáros hifa himénium kariogámia meiózis A tömlősgombák egyedfejlődése mitózis

10 A horogképződés és az aszkusz kialakulása

11 A termőtest kialakulása

12 A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)

13 A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)

14 A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezése A termőtestformák alapján -nincs termőtest: Őstömlősök - Hemyascomycetes -zárt termőtest: -kleisztotécium (1) Tömlőspenészek - Plectomycetes -nyitott: -apotécium: Csészegombák – Discomycetes tál v. csésze (2) Pezizales (Peziza) összetett apotécium (3) Helvellales (Gyromitra, Morchella) módosult apotécium (4)Tuberales (Tuber) -peritécium: palack alakú (5) Maggombák - Pyrenomycetes termőtestpárna (6) Sztómaüreges t.g. - Loculoascomycetes 4

15 A tömlősgombák termőtest típusai A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium, amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli. Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A) A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B) Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C) Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D)

16 A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése Őstömlősök – Hemyascomycetes Őstömlősgombák – Endomycetales Dérgombák - Taphrinales (Taphrina) Tömlőspenészek – Plectomycetes Tömlőspenészek - Plectascales (Penicillium) Lisztharmatgombák - Erysiphales (Microspaera) Maggombák – Pyrenomycetes Maggombák - Pyrenomycetales (Nectria) Csészegombák – Discomycetes Rhytismatales (Rhytisma) Phacidiales (Lophodermium) Pezizales (Peziza) Helvellales (Gyromitra, Morchella) Tuberales (Tuber) Sztómaüreges tömlősgombák - Loculoascomycetes

17 2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek r. Plectascales – Tömlőspenészek r. Erysiphales – Lisztharmatgombák

18 Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti Szaprobionta. A rokfort sajt ízét, zamatát hozza létre. Ivaros szaporodása háttérbe szorul, konídiumokkal szaporodik. Konídiumtartója elágazik („ecsetpenészek”). A hifák soksejtűek. Gyakori a termőtest: zárt kleisztotéciumok rendezetlenül elhelyezkedő aszkuszokkal. r. Plectascales – Tömlőspenészek

19

20

21

22 Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina r. Erysiphales – Lisztharmatgombák

23 Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad Lisztes bevonatot képez a levélen: ez micéliumból és konídiumokból áll. A micélium a gazdanövény felületén található, innen bocsát hausztóriumokat az epidermisz sejtjeibe. A megtámadott levél sárgul, nyurgul. A termőtest zárt kleisztotécium, az aszkuszok csokrosan helyezkednek el. A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak. Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez. Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina

24 r. Erysiphales – Lisztharmatgombák kleisztotécium csokrosan elhelyezkedő aszkuszokkal konídiumok

25 Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina r. Erysiphales – Lisztharmatgombák

26 Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina A kleisztotéciumok függelékei villásan elágaznak

27 4. o. Discomycetes - Csészegombák r. Pezizales r. Helvellales r. Tuberales

28 Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba r. Pezizales - Csészegombák Kis- vagy közepes termetűek Termőtestük apotécium Fedővel nyíló aszkuszok Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga, lila) A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest akár susogó hangot is hallathat. Szaprotrófok Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok

29 Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia 2-6 cm átmérőjű termőtest Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú Széle hullámos, karéjos A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú Belső oldalon élénk narancs, sima Húsa törékeny Júniustól októberig Erdei utakon, farakások mentén, parkok talaján Csoportos Ehető

30 Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia

31

32 Morchella – Kucsmagomba nemzetség Közepes vagy nagy termetűek A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű A tönk hengeres, együregű Húsuk kellemes ízű, illatú Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok Szaprotrófok Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba r. Helvellales – Papsapkagomba-félék

33 Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta A süveg 6-12 cm magas, együregű, gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos, sárgásbarna, később sötétedő Felületén kiemelkedő bordák által határolt sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések vannak A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű Törékeny húsú Márciustól májusig Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó vízellátottságú helyeken Ehető, árusítható

34 Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta

35

36

37 Gyromitra – Papsapkagomba nemzetség Nagy termetűek A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú, agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált A hús törékeny, viaszszerű, merev Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal megjelenő fajok Szaprotrófok Mérgezőek Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta

38 Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos Közép barna, vörösesbarna A tönk 2-10 cm hosszú Belül szabálytalanul üreges, többüregű Fehéres, piszkosfehér színű A hús törékeny, viaszszerű Március végétől májusig Savanyú talajú fenyvesekben, talajon, fakorhadék közelében Súlyosan mérgező, nyersen akár halálosan mérgező is lehet

39 Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta

40 Redős papsapkagomba Gyromitra esculenta

41 Gyromitra esculentaMorchella esculenta A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének összehasonlítása - hosszmetszet

42 Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés) Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár. A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést. Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást mutatnak. A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás), majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság), melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak. Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.

43 Hatóanyaga: giromitrin Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni A méreg akkumulálódik Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják szárítva, csemegeként Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj regenerációjához B vitamint is adnak: Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok

44 ● Különleges, föld alatti termőtest ● Módosult apotéciumnak tekinthető ● Spórák száma redukálódik egyes esetekben ● Obligát mikorrhizás fajok ● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek ● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok Tuber aestivum – nyári szarvasgomba r. Tuberales – Szarvasgomba-félék

45 A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk (C: Tuber aestivum)

46 Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum A termőtest föld alatt fejlődik. 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó. Feketés, sötétbarna, kívül rücskös, kiemelkedő szemölcsökkel borított. A termőréteg a termőtest belsejében van, az agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén található. Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető, édeskés. Július-decemberben, meszes lomberdőkben. Ehető, árusítható.

47 Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum

48 Téli szarvasgomba – Tuber brumale

49 A bazídiumosgombák törzse– Basidiomycota

50 Bazídiumosgombák A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák Sejtfaluk fő anyaga a kitin Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták A hifák válaszfalakkal (szeptumokkal) tagoltak A szeptumon található pórus csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parentoszómás dolipórus alakul ki szeptum pórussapka dolium pórus

51 A bazídiumos gombák egyedfejlődése A bazídiumok (speciális sporangium) a termőtest meghatározott részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák bazidiospóra nyél (sterigma)

52 Basidiomycota: a csatképződés és a bazídium kialakulása

53 Ascomycota: a horogképződés és az aszkusz kialakulása

54 A bazidiospórákból hifák alakulnak ki A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia) Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek, álszövetet alkotnak. A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll. A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia) Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai. A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról). A bazídiumosgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát)

55 A bazídiumos gombák egyedfejlődése bazidiospóra szomatogámia magpáros hifa csatképződés termőtest kariogámia meiózis zigóta bazídium

56 1.Bazidiospóra 2.Haploid hifa 3.Magpáros hifa Csatképződés a magpáros hifákon 8. Bazídiumképzés Csatképződés

57 A bazídiumos gombák egyedfejlődése

58 A bazídiumos gombák egyedfejlődése

59 A bazídiumos gombák termőtestének felépítése A termőtestet felépítő hifák A: generatív hifák, B: kötőhifák, C: vázhifák, D: tejhifák

60 A tráma típusa A bazídiumokat viselő egysoros termőréteget, a himéniumot viselő váz a tráma. Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg) Típusai: lemezes, ráncos, tüskés, csöves, sima.

61 A spórák morfológiája  Szín  Alak  Spórafal mintázata  KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén) A spórák mintázata a: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e: púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas

62 A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint 1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkeznek a. gimnokarp (nyitott): nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődik b. hemiangiokarp (félig nyitott): van teljes burok (velum universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá a. b.

63 2. Gaszterális (zárt) termőtest – a bazídiumok a gömbszerű termőréteg közepét töltik ki a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után szóródnak ki. a. b.

64 A termőtestek morfológiai típusai Reszupinátus: aljzatra tapadó réteget, redőzetet képez (rezgőgomba). Krusztotécium: kemény, fás, többnyire tönk nélküli, több évig él, évgyűrűszerűen gyarapodik (taplógombák). Holotécium: felemelkedő, de nem kalapos; lehet bunkó (mozsárütőgomba), elágazó (korallgombák) vagy tölcsér alakú (rókagombák). A termőréteg a külső felszínt és az ágvégeket borítja. Pilotécium: kalapra és tönkre különül, a termőréteg a kalap alján található, különböző szerkezetű trámán. Burokmaradványok boríthatják: teljes burok (velum universale): bocskor és a kalap tetején pettyek részleges burok (velum partiale): gallér és a kalapról lelógó fátyol vagy pókhálószerű függelék. Gaszterotécium: a gömbszerű termőtestet kétrétegű burok (perídium) borítja, belsejét spóraképző (gleba)szövet tölti ki. Felnyílása változatos.

65 reszupinátus A termőtestek morfológiai típusai holotécium krusztotécium pilotécium gaszterotécium nyeles gaszterotécium

66 A gombák termőtestének fő határozóbélyegei A termőtest morfológiai bélyegei, színe, szaga (pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák) A termőtest alakja (pl.: korallgombák) A burokmaradványok (általános és részleges) Spóraszín A kalap mérete: Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb Közepes: átmérője 6-12 cm Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes, pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima, ráncos, behasadozott, cafrangos Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől (higrofán), fénytől, sérüléstől

67 A gombák termőtestének fő határozóbélyegei A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny A tejnedv színe A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle, leválaszthatósága felkanyarodó foggal lefutó lefutó tönkhöz nőtt Lemezállások ritkán állósűrűn álló elágazó váltakozó hosszúságú

68 A gombák kalapformái A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő, G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű

69 A kalap felszíne a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes, d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű, g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű

70 A tönk határozóbélyegei A tönk színe, alakja Elszíneződése sérülésre Mintázata: hálózatos, korpázott, stb. Tömör vagy üreges Rostos, merev vagy rugalmas Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb. Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján

71 A tönk határozóbélyegei a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó, d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök

72 Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia) Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago) Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése

73 Gabonarozsda – Puccinia graminis Teliomycetes – Rozsdagombák o.

74 Gabonarozsda – Puccinia graminis A micélium a gazdanövény belsejében él. Életciklusa több spóraalak szabályszerű egymásutánjából áll. Tavasszal-nyáron az uredospórák telepei rozsdafoltok formájában a levélen és a száron A tenyészidőszak vége felé bunkós, orsó alakú teleutospórák, következő évben bazídiumot hajtanak. A bazidiospórák a borbolya és mahónia (köztesgazdák) levelein spermogoniumokat és ecídiumokat hoznak létre. Az ecídiumokban fejlődő ecidiospórák pázsitfűféléket fertőznek. Gazdaváltó faj: búza, rozs, árpa és zab, pázsitfűfajok (főgazdák).

75 Gabonarozsda – Puccinia graminis ecidiospórákteliospórákuredospórák Teliomycetes – Rozsdagombák o.

76 Kukoricaüszög – Ustilago maydis Ustomycetes – Üszöggombák o.

77 Kukoricaüszög – Ustilago maydis A kukoricán fordul elő, legelterjedtebb betegsége. Szárán, levelén, virágzatában lévő duzzanatokat, ezüstszürke, majd megbarnuló hártya fedi. Ez szétfoszlik, és utat enged a sötétbarna spóratömegnek (üszögspóra, teliospóra). A spórák gömbösek, tojásdadok, halvány olajbarnák, finoman, de sűrűn tüskések. A fiatal telepek olajban kisütve jó ízűek. A gomba micéliumából az illatszeripar számára mósusz-(illat-) alapanyagot állítanak elő.

78 Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia) Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago) Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes Tagolt bazídiumú gombák alo. - Phragmobasidiomycetidae Kocsonyagomba-alkatúak r. – Tremellales (Tremella) Fülgomba-alkatúak r. – Auriculariales (Auricularia) Tagolatlan bazídiumú gombák alo. - Holobazidiomycetidae A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése. PhragmobazidiomycetidaeHolobazidiomycetidae

79 - Hosszirányban osztott bazídium - Horogszerű konídium képződik - Reszupinátus, kocsonyás termőtest jellemző, fehér vagy élénk - Szaprotrófok, faanyagon nőnek Tremella mesenterica – Aranyos rezgőgomba Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.

80 Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.

81 Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica A termőtest fiatalon agyvelőszerű, öregedve szabálytalanul lebenyessé válik, 2-9 cm x 1-3 cm vastag; a ráncok felszíne sima; színe sápadt aranysárga, ritkábban áttetszően fehér, kocsonyás, szabálytalan alakú, redős, varrszerű, változatos A himénium a felső felületen található, a bazídium osztott. Húsa puha, zselészerű, íze és szaga nem jellegzetes Lombos fák tuskóján, lehullott ágain viszonylag gyakran, egész évben találkozhatunk vele, de különösen a nedves időjárás esetén gyakori Nem ehető.

82 Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica

83

84  Szaprotrófok vagy paraziták  A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű  Osztott bazídiumuk van (haránt) o Auricularia auricula-judae – Júdásfüle-gomba Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Auriculariales – Fülgomba-alkatúak r.

85 Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae A termőtest 2-6 cm átmérőjű, fül vagy kagyló formájú. Külső oldala vörösesbarnás, szőrös, nemezes, ráncos, belső oldala csillogó, ráncos, redős. Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú. A termőréteg a termőtest belső oldalán található. Szagtalan, nincs különösebb íze. Áprilistól-októberig, lombos fák elhalt ágain. Ehető, gyógyhatású (véralvadást gátló).

86 Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae

87

88 Auriculariales – Fülgomba-alkatúak

89 Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae Auriculariales – Fülgomba-alkatúak

90 Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje Telephorales – Kéreggomba-alkatúak r. (Stereum) Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. (Ramaria) Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. (Hydnum) Poriales – Tapló-alkatúak r. Fistulinaceae – Májgombák cs. (Fistulina) Poriaceae – Taplógombák cs. (Trametes, Daedalea, Lenzites, Piptoporus, Ganoderma, Fomes, Inonotus, Heterobasidion) Polyporaceae – Taplófélék cs. (Polyporus) Cantharellales – Rókagomba-alkatúak r. (Cantharellus) Agaricanae – Kalaposgombák felrendje

91 Sárga korallgomba – Ramaria flava Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. Ramariaceae – Korallgombafélék cs.

92 Termőteste korallszerűen elágazó, cm magas, 5-20 cm átmérőjű. Az ágak töve világossárga csúcsa citromsárga színű, rövid tönkszerű alapja fehér. Ágai hengeresek, többnyire felállók, 2-3 tompa csúcsban végződnek, idősebb korban okkerszínűek lehetnek. Húsa merev, törékeny, szagtalan, fiatalon kellemes, később kesernyés ízű lehet. Júniustól októberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdők talaján. Fiatalon ehető, az idősebb példányokat ajánlott leforrázni és az ágvégeket levágni, mert hasmenést okozhatnak. Sárga korallgomba – Ramaria flava

93

94

95 Sárga gerebengomba – Hydnum repandum Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. Hydnaceae – Gerebengombafélék cs.

96 Sárga gerebengomba – Hydnum repandum A kalap 5-15 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó, széle eleinte kissé begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos, felülete sima, okkersárgás. A termőréteg a tönkre kissé lefut, törékeny, sárgásfehér tüskékből áll. A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, tömör, gyakran oldalt álló, felülete sima, színe sárgásfehér. Húsa vastag, merev, törékeny, fehéres sárga, fiatalon jóízű, később kesernyés. Júliustól novemberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő. Ehető, árusítható.

97 Sárga gerebengomba – Hydnum repandum

98

99  Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van  Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és cellulóza egyszerre bomlik el,  főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló)  Barna(vörös)korhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime.  Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba) lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba

100 Májgomba – Fistulina hepatica Poriales – Tapló-alkatúak r. Fistulinaceae – Májgombafélék cs.

101 Májgomba – Fistulina hepatica A termőtest egyéves, legtöbbször egyedüli, oldalt álló. A kalap puha, rostos, nedvdús, sérüléskor vöröses nedvet ereszt, később gumiszerű. Átmérője 30 cm-ig, változó alakú. Színe kezdetben rózsaszínes, majd sötétedő, barnás. A pórusok halvány sárgásak. Fakultatív sebparazita, vöröskorhasztó. Júniustól októberig. Tölgyeken, gesztenyén és bükkön. A fiatal termőtest ehető.

102 Májgomba – Fistulina hepatica

103

104

105 Lepketapló – Trametes versicolor r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák

106 Lepketapló – Trametes versicolor A termőtest egyéves, oldalasan álló, legtöbbször sok kalapból, zsindelyesen összetett. Szívós, merevedő állagú. A kalap 5-8 cm, felül bársonyos tapintású. Körkörösen sávozott, sötétebb és világosabb csíkok váltják egymást. Színe nagyon változatos. A termőréteg nagyon szűk pórusú, fehér, majd sárgás. Kozmopolita, szaprotróf. Általános, főleg lombos fákon, egész évben. Baktericid vegyületet termel.

107 Lepketapló – Trametes versicolor

108

109

110

111 Nyírtapló – Piptoporus betulinus r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák

112 Nyírtapló – Piptoporus betulinus Termőteste egyéves, párnaszerű, domború, hullámos szélű, félkör vagy vese alakú, vastag, rövid nyéllel. Felül sima, fehéres, majd zsemlebarna - középbarna, szélein fehéres. A csövek a vastag kalaphúshoz képest rövidek, a pórusok finomak, fehérek, az éretten könnyen elválaszthatók a húsról. Húsa húsos-szívós, lédús, nehéz, megszáradva parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos. Mindenütt gyakori, monofág. Sebparazita, vöröskorhadást okoz. Magas lég- és fanedvességet igényel. Fiatalon ehető (?), idősen keserű.

113 Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák

114 Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum A termőtest egyéves, tönkre és kalapra különülő. A kalap kb. 10 cm átmérőjű, a tönk általában oldalt álló. A kalap kerekded, legyező alakú, felületén lakkszerű réteggel, körkörösen barázdált. Általában vörösesbarna, a fiatal részeken narancsos, fehéres színű. A tönk a kalaphoz hasonló színű. A pórusok aprók, halvány krém színűek. Kozmopolita, szaprotróf, fakultatív sebparazita. Fehérkorhasztó. Leginkább tölgyeken, júniustól októberig.

115 Pecsétviaszgomba Ganoderma lucidum r. Poriales – Tapló alkatúak

116 Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum

117

118 r. Poriales – Tapló alkatúak A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő.

119 Bükkfatapló - Fomes fomentarius r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák

120 Bükkfatapló – Fomes fomentarius A termőtest évelő, általában egyedülálló. A kalap akár 50 cm átmérőjű, jellegzetes pata alakú, körkörösen barázdált, sávos. Kemény kéreg borítja, fehéres szürkétől a mogyoróbarnáig, szélén okkeres. A pórusok aprók, a csövek fehéresek. Sebparazita, de később az elpusztult fán tovább él. Fehérkorhasztó. Csak az akácosokból hiányzik, kivételesen fenyőn is előfordul. A „tapló”: vérzéscsillapító, antibiotikum termelő, tömítés, kalap készíthető belőle.

121 Bükkfatapló – Fomes fomentarius r. Poriales – Tapló alkatúak

122 Bükkfatapló - Fomes fomentarius r. Poriales – Tapló alkatúak

123 Bükkfatapló – Fomes fomentarius

124

125

126 Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici r. Poriales – Tapló-alkatúak cs. Poriaceae – Taplógombák

127 Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici Ivaros és ivartalan termőtest is van. Az ivartalan többéves, általában odú körül helyezkedik el, gumókból álló. Fiatalon sárga, később sötétbarna, fakeménységű. Az ivaros termőtest az odú felső részén található, egyéves. Az odú körül megduzzad a törzs, és gyakran nyálkafolyás tapasztalható. Fehérkorhasztó, kiodvasítja a fát. Elsősorban csertölgyön. Fagyrepedéseken és ágcsonkokon keresztül fertőz.

128 Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici Poriales – Tapló alkatúak r.

129 Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum Poriales – Tapló-alkatúak r. Poriaceae – Taplógombák cs.

130 Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum A termőtest évelő, nagyon változatos alakú, egyedüli vagy több kalapból álló. A kalap 30 cm átmérőjű, félkörös, egyenetlen, körkörösen árkolt. Kemény, sárgásbarna, sötétebb barna, a növekedő részek fehéresek. A pórusok fehéresek, majd barnásak lesznek. Sebparazita, fehérkorhadást okoz, a meggyengült fa könnyen kidől. Rendszerint gyökereken, tuskókon jelenik meg, a fa kivágása, ill. pusztulása után, főleg tűlevelű ültetvényekben.

131 Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum

132

133

134 Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum r. Poriales – Tapló alkatúak

135 Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum r. Poriales – Tapló alkatúak

136 Pisztricgomba – Polyporus squamosus r. Poriales – Tapló alkatúak cs. Polyporaceae – Taplófélék családja

137 Pisztricgomba – Polyporus squamosus A termőtest akár 50 cm átmérőjű. A tönk oldalt ered, 10 cm körüli, a bázisánál fekete. A kalap kiterülő, tölcséresedő, a széle hullámos. Az alapszíne sárgás, okkeres, barna pikkelyes. A pikkelyek koncentrikus körökben helyezkednek el. A termőréteg pórusos, a pórusok gyakran megnyúltak. Májustól októberig. Lombos fák törzsén (dió, eperfa), tuskókon. Csak a fiatal gomba ehető.

138 Pisztricgomba – Polyporus squamosus r. Poriales – Tapló alkatúak

139 Pisztricgomba – Polyporus squamosus r. Poriales – Tapló alkatúak

140 Pisztricgomba – Polyporus squamosus r. Poriales – Tapló alkatúak

141 Pisztricgomba – Polyporus squamosus

142

143

144 Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius r. Cantharellales – Rókagomba-alkatúak cs. Cantharellaceae – Rókagombafélék

145 Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodó, széle eleinte begöngyölt, majd hullámossá válik, élénksárga, világossárga, később kifakulhat. A termőréteg a tönkre mélyen lefutó, ráncos vagy lemezszerűen erezett, sokszor villásan elágazó, világossárga. A tönk 3-8 cm hosszú, tömör, lefelé keskenyedő, a kalapnál kissé világosabb színű. Húsa vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga, gyümölcsillatú, jóízű. Júniustól novemberig. Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben nő. Ehető, árusítható.

146 Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius

147

148

149 Sárga rókagomba Cantharellus cibarius


Letölteni ppt "Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések