Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes július 19.

2 Moszatok - Algae A moszatok általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó növények egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek

3 egyedül élnek vagy telepeket alkotnak fonalasak, elágazó fonalasak vagy testszerűek

4 a testüket telepnek nevezzük felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj

5 moszatokból származtathatók a növényvilág többi tagjai, illetve az állatvilág is a legkisebb (0,5  m) és a legnagyobb (400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat)Macrocystis sp. (barnamoszat)

6 ivartalan és ivaros szaporítósejtekkel szaporodnak a moszatok ivaros szaporodásformái 1.izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) 2.anizogámia (a „női” makrogaméták nagyobbak, a „hím” mikrogaméták kisebbek) 3.oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia

7 3. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)

8 egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)

9 nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek  kromatoplazma N-tartalmú gázüregeik lehetnek  lebegés szaporodásuk egyszerű kettéosztódás endospóra-képzés előfordulhat

10 nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.

11 több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquaeNostoc commune

12

13 4. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta

14 az állat- és növényvilág határán álló egysejtűek egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak

15 sejtfaluk nincs gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt  fényreakciós mozgás jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktető űröcske) van zöld színtesteik vannak

16 fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis

17 5. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta

18 egysejtű vagy fonalas szervezetek mozgó vagy mozdulatlan szervezetek a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek édesvizekben és tengerekben élnek fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert

19 1. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae

20 sárgászöld színűek két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van a sejtfal gyengén kovásodott főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek

21 2. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae

22 sárgásbarna, barna színűek 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok  kréta) az édesvízi fajok nagyon aprók

23 3. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae

24 egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek

25 két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak

26 a sejtfalban SiO 2 rakódik le  kovapáncél  kovaföld a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is a vizek öntisztulásában az első szervezetek Diatoma vulgare

27 6. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta

28 egysejtűek, két ostoruk van felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható

29 főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella

30 ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak értékes haltakarmányok mintegy 1300 fajuk ismert

31 7. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta

32 egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények

33 a sejtfal cellulózból épül fel zöld színtesteik vannak mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak

34 ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizo- és oogámia) szaporodnak főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fény!) élnek, de a tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak fontos szerepük van az algatermesztésben

35 1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae

36 főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van a hajtásos növények belőlük származtathatók

37 haltakarmányok a vizek tisztításában jelentősek fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis

38 2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) Conjugatophyceae

39 ostoraik nincsenek, mozdulatlanok ivaros szaporodásuk a konjugáció

40 Konjugáció

41 az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők a Földön előforduló kb fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida

42 3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae

43 gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, cm magasak a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek

44 ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti „zöld gyepet” képeznek

45 közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida

46 8. t: Barnamoszatok - Phaeophyta

47 barnászöld vagy barna színűek jellemző festékanyaguk a fukoxanthin soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m) növények

48 ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak

49 elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő

50 9. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta

51 fluoreszkáló vörös színűek jellemző festékanyaguk a fikoerithrin főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.

52 nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is  zöld fény) fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-agar-t mintegy 4000 fajukból nálunk kb. 5 él agaróz

53 A moszatok ökológiai jelentősége a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van élelmiszer és takarmány-alapanyagok (  algatermesztés) jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek vizekben az alábbi életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)

54 A moszatok ökológiai jelentősége (folytatás) a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutróf- szaprotróf szint) szennyezett vizek tisztítására használhatók az algák életterei: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek - talaj (edaphon)

55


Letölteni ppt "Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések