A mohácsi csatától a török hódoltság végéig

Az előadások a következő témára: "A mohácsi csatától a török hódoltság végéig"— Előadás másolata:

1 A mohácsi csatától a török hódoltság végéig
Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 10. óra A mohácsi csatától a török hódoltság végéig ( ) tanár: Németh Károly

2 Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

3 Felhasznált anyag:

4 A mohácsi csata egy török festményen. 1526 augusztus 29-én történt.
28000 fős magyar hadsereg harcolt fős török sereggel. A magyar király menekülés közben halt meg. A törökök az ország egész középső részét kifosztották, a lakosságot rabszolgának elhurcolták, vagy megölték. Kifosztották a budai palotát, a pesti lakosság egészét vagy megölték, vagy rabszolgaságba hurcolták. A budai várba végleges helyőrséget csak 1541-ben tettek.

5

6 Magyar belháború ( ) Habsburg Ferdinánd, Az özvegy Mária királynő (a mohácsi csatában elhunyt II. Lajos felesége) testvére. Szapolyai János Erdélyi fejedelem, 1526 nov. 11-től magyar király. I.(Nagy) Szulejmán

7 A váradi béke (1538) Szapolyai János
és Habsburg Ferdinánd között. Szapolyai János házassága Izabella lengyel királylánnyal (1539) ben Szapolyainak fia születik (János Zsigmond), röviddel ezután Szapolyai János meghal.

8 Buda tartós török megszállásának kezdete
1541-ben. Fráter György, vezető pálos szerzetes,Szapolyai János legfőbb tanácsadója élete Végén. A törököket hívta segítségül, hogy a váradi szerződés ellenére a gyermek János Zsigmond király lehesen, Szapolyai János végakaratának megfelelően. Ekkor foglalta el a bevonuló török katonaság tartósan Budát és az ország középső részét. Izabella királynőt a török hűbéresi helyzetbe kényszerített Erdély fejedelemasszonyaként hagyják csak uralkodni.

9

10 Fráter György meggyilkolása (1551-ben).
Fráter György, miután belátta, hogy a törökök becsapták, Habsburg Ferdinánd segítségét kereste, a váradi szerződés eredeti tartalmának a végrehajtásához. Lemondatta Izabella királynőt, aki gyermekével Lengyelországba ment. Ferdinánd jutalmul erdélyi vajdává és esztergomi érsekké és bíborossá neveztette ki a pápánál közbenjárva. Az Erdélybe bevonuló császári csapatok nem értik, miért hagyja Lippa török őrségét szabadon elvonulni, bizalmatlanok lesznek vele és megölik alvinci kastélyában.

11 A lutheri és kálvini reformáció is erőteljesen terjedni kezdett az országban, látva a
főpapság részvételét a háborús pusztításokban.

12 Zrinyi Miklós horvát bán.
1566-ban 2500 katonájával egy hónapig állta fős török sereg ostromát Szigetváron. Az otrom alatt meghalt a sereget vezető I. (Nagy) Szulejmán szultán is. Végül győzött a török, Zrinyi fejét lándzsára tűzve küldték az osztrák császárhoz.

13 Erdélyi fejedelmek

14 Báthory István, erdélyi fejedelem (1571-1586) és lengyel király (1576-1586)
Az egyik legnagyobb lengyel királyként tisztelik, Sirja a krakkoi Wawel katedrálisban talalható. Sikeresen védte és növelte meg Lengyelország Területét az oroszokkal és a németekkel szemben.

15 Bocskai István (1605-1606) erdélyi fejedelem és rövid
időre magyar király. Protestáns fejedelem, a hajdúk letelepítője.

16 Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem,
megválasztott magyar király. Az európai protestáns fejedelmek segítségével rövid időre egyesíti a török uralmon kívüli magyar területeket.

17 Buda visszafoglalása (1686 szeptember 2)
Lotharingiai (ma franciaország egy tartománya) Károly fejedelem vezetésével zajlott Buda visszafoglalása. 3 évvel Bécs sikertelen török ostroma után, amikor a német és lengyel Seregek visszaverték a háromszoros túlerőben levő törököket. Ezután rövid időn belül, 1699-ig visszafoglalták Magyarország egész területét a törököktől, a Temesköz kivételével, amely 1718-ban szabadult fel.

18 A török hódoltság társadalmi, gazdasági és kulturális következményei
Népesség a hódoltság elött 3.3 millió, a hódoltság után 4 millió. Bár a népesség lassan nőtt a háborúk ellenére is, a növekedés messze elmaradt a nyugat-európaitól. Olaszországban 100 fő/km2 volt ekkor a népsűrűség, németországban és Hollandiában 40 fő/km2, míg Magyarországon csak 7-8 fő/km2 . Települések: kisfalvak eltűnése, nagy, szultáni védettséget élvező, szultánnak adózó mezővárosok létrejötte (pl Debrecen). Ezek főleg legeltető nagyállattartásból éltek, az állatokat A nyugat-európai piacokon értékesítették nagyon jó haszonnal. Ekkor jelent meg a vagyonos magyar állatkereskedő réteg, az un. tőzsérek. Az elnéptelenedett területekre főleg szerbek és románok költöztek be nagy számmal. Egyes becslések szerint a magyarság aránya mindössze 30%-ra csökkent a Kárpát Medencében a török hódoltság és az azt követő betelepítések során. Mintegy 200 év alatt a betelepült népesség nagy része magyarrá vált és 1900 körül már közel 60% vallotta magát magyarnak.

19 Étkezés: Rizs, rizses-sáfrányos leves (“csorba”) Joghurt Bors, paprika fűszerek Darált hús, töltött káposzta, Cukros édességek Kávé, narancsból és citromból készült sörbet, lefojtott must (“tursu”/”pekmez”), tea,

20 A Rudas-fürdő Budapesten, a török fürdők megmaradt példánya.

21 Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.
Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))