Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény és az OPSZ Szolgálati Szabályzata LAKITELEK 2015-02-17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény és az OPSZ Szolgálati Szabályzata LAKITELEK 2015-02-17."— Előadás másolata:

1

2 A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló évi CLXV. törvény és az OPSZ Szolgálati Szabályzata LAKITELEK

3

4

5

6 A Polgárőr Egyesületek feladatai Alapfeladatok Kiegészítő feladatok Alapfeladatok  közterületi járőrszolgálat, a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben  figyelőszolgálat, való közreműködés érdekében,  jelzőőri tevékenység, a közúti baleset helyszínén, valamint a bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében.  Ezen alapfeladatokat más társadalmi (civil) szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi (civil) szervezet nem alapítható. De az alapfeladatok ellátása a polgárőr egyesületeknek kötelező. 5 AK

7 A közterületi járőrszolgálat helyszíne: közterületek és nyilvános helyek célja: a bűncselekmények, a szabálysértések, valamint a közrendet és a közbiztonságot sértő cselekmények észlelése és megakadályozása feladata/alapvető rendeltetése : meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon bűnmegelőzési tevékenység folytatása, megvédje jelenlétével az adott területet, létesítményt a jogsértést elkövetni szándékozó személyektől, megelőzze a bűnelkövetési alkalmak kialakulását, és az egyéb jogellenes cselekményeket, megakadályozza a vagyon elleni bűncselekmények elkövetését, továbbá felfigyeljen azokra a rendellenességekre, veszélyhelyzetekre, amelyek zavarják a köznyugalmat, kedvezőtlenül befolyásolják az állampolgárok biztonságérzetét. a jogsértések megszakítása és a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személy visszatartása, 6

8 A közterületi járőrszolgálat ellátható:  gyalogosan;  személygépjárművel;  motorkerékpárral;  kerékpárral;  vízi járművel;  lóháton;  kötött vagy nem kötött pályás tömegközlekedési eszközön. Mikor célszerű járőrszolgálatot szervezni?  Amikor nincsenek konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó adatok.  Amikor a közterületen bárhol bekövetkezhetnek jogsértések.  Amikor általánosságban a településen a bűncselekmények, jogsértések megelőzése a cél.  Amikor nagyobb területet, egy egész települést kívánunk ellenőrizni. 7

9 A közterületi járőrszolgálat A járőrszolgálatot ellátó polgárőr járőrök mozgásának, közterületi jelenléténeknek észlelhetőnek, láthatónak kell lenni. Ennek érdekében: Gyalogos járőrszolgálat esetén:  viseljen formaruhát, éjszaka vagy rossz látási viszonyok között láthatósági mellényt;  a járdán a járdaszegélyekhez közel haladjon;  éjszaka a járőr egy vagy két tagja a közvilágítás által megvilágított oldalon haladjon, sötét helyeken pedig szükség szerint használják az elemlámpát;  egy helyben 15–20 percig tartózkodjon, vagy a forgalmasabb közterületeken (például: csomópontok, állomások, pályaudvarok) a szükséges ideig legyen jelen. Gépkocsizó járőrszolgálat esetén: – A járművön helyezzenek el a fényvisszaverődést segítő eszközöket és anyagokat, – Ezen kívül kizárólag a „polgárőrség” felirat és a polgárőr egyesület székhelyének megjelölése, az Országos Polgárőr Szövetség és a település címere helyezhető el, – A polgárőri szolgálat ellátása során a járművön figyelmeztető jelzést adó készülék helyezhető el és működtethető. – Ha az időjárási viszonyok megengedik lehúzott ablakkal és mérsékelt sebességgel közlekedjenek. – Ne hallgassanak zenét vagy rádiót, vagy csak halkan. – A veszélyeztetett objektumoknál álljanak meg és a járműből kiszállva végezzék az ellenőrzést. 8

10 A közterületi járőrszolgálat Lakott területen kívül vagy külterületen a láthatóság érdekében az alábbi rendszabályokat kell betartaniuk a gyalogos polgárőr járőröknek:  a járőr tagjai ne egymás mellett, hanem egymás mögött 3–5 lépésre haladjanak;  a polgárőrök csak mezei, erdei utakon, gyalogösvényeken közlekedjenek;  kerüljék az áthaladást megművelt területeken és ültetvényeken;  nagyobb belátható területet figyeljenek meg, győződjenek meg arról, hogy tartózkodik-e ott valaki, észlelhető-e mozgás vagy rendellenesnek tűnő jelenség;  célszerű a szolgálat során távcsövet vagy más, a figyelést megkönnyítő eszközt (például: éjjellátó eszközt, teleobjektívvel felszerelt fényképezőgépet) alkalmazni;  ismeretlen, gyanúsan viselkedő személyről, megfigyelt gépjárműről jegyezzék fel az azonosításhoz szükséges adatokat (például: személyleírását, ruházatát, nála lévő tárgyakat, érkezésének, távozásának időpontját, gépjármű esetében színét, típusát, rendszámát, sajátosságait, észlelési helyét, idejét, közlekedési útvonalát, a benne utazó személyek számát, nemét, személyleírásukat);  a járőr figyeljen minden szokatlan, gyanúsnak tűnő jelenségre, amely esetlegesen jogsértő cselekmény gyanújára utalhat (például: lövések zaja, elhullott állat, szétszórt termény, füst, égett szag stb.). Az észleltekről készítsen feljegyzést. 9

11 A közterületi figyelőszolgálat helyszíne: közterületek (településrészek, mezőgazdasági területek, telephelyek) és közösségi (kulturális, sport, stb.) rendezvények célja: a bűncselekmények és a szabálysértések felfedése, megelőzése, megakadályozása. feladata: megelőzze és megszakítsa a megfigyeléssel érintett területen a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket, továbbá segítséget nyújtson a közösségi rendezvények rendezőinek a rend fenntartása érdekében. A figyelőszolgálat végrehajtható: – álló őrökkel vagy – mozgó járőrözéssel, – folyamatos vagy – időszakos megfigyeléssel. 10

12 A közterületi figyelőszolgálat Törvénysértés, rendellenesség, nemkívánatos jelenség, esemény észlelése esetén a polgárőr értesítse az intézkedésre jogosult hatóságokat, szerveket. A polgárőrök közterületen, nyilvános helyen és mezőgazdasági területen legalább ketten együtt, polgárőr vagy a polgárőrséget támogató szervek diszpécserközpontjával vagy ügyeletével összeköttetési lehetőséggel rendelkezve teljesítsenek figyelőszolgálatot. Mikor célszerű figyelőszolgálatot szervezni?  Amikor konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó adatokkal rendelkezünk.  Amikor a közterület jól behatárolható részein következhetnek be jogsértések.  Amikor a településen konkrét bűncselekmény, vagy jogsértés megelőzése a cél.  Amikor nem az egész települést kívánjuk ellenőrizni. 11

13 Közös szolgálat ellátása A polgárőri szolgálat ellátható: Rendőrrel, illetve Közterület-felügyelővel, Mezőőrrel, Természetvédelmi őrrel (önkormányzati is), Erdővédelmi szolgálat tagjával, Erdészeti szakszemélyzet tagjával, A jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjával, Halászati őrrel, Hegyőrrel, egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek Hivatásos vadásszal, évi CXX. törvény 1. § (1) bek. c) – l) pont  Közös szolgálat esetén részt kell vennie a szolgálatot megelőző közös eligazításon.  Az eligazításon úgy kell megjelennie, hogy az eligazítás befejezését követően azonnal meg tudja kezdeni a közös szolgálatot.  Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel teljesített közös szolgálat alkalmával a polgárőr alárendeltségi viszonyba nem kerül. 12

14 Közös szolgálat ellátása Rendőrrel teljesített közös szolgálat esetén – a polgárőrség gépjárművét a polgárőr vezesse, – a rendőr a járőrvezető, a polgárőrnek be kell tartania a rendőr utasításait. – járőrvezető hozzájárulása, utasítása alapján kezelheti:  a tárgykörözést segítő elektronikai berendezést;  a világítóeszközt;  a kép- és hangrögzítő berendezést. – Kísérje figyelemmel közvetlen környezetét, valamint az intézkedés alá volt személyt, – Legyen készen a menekülés megakadályozására vagy a támadás elhárítására. – Figyeljen éberen, jelezze az általa észlelt vagy tapasztalt jogsértéseket. 13 RP

15 Önálló polgárőri szolgálat ellátása Előfeltételei: Polgárőr szolgálatot csak az láthat el, aki polgárőr alapismereti képzésben részesült, és erről igazolással rendelkezik. A polgárőr nem áll alkohol, vagy más, a képességeit hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt, és szolgálatának teljesítése során sem fogyaszthat alkoholt, vagy más, a képességeit hátrányosan befolyásoló szert. Polgárőr szolgálatnak minősül az alap- és a kiegészítő feladat ellátása, amely  a polgárőr szervezet (egyesület) feladattervében (munkatervében) szerepel;  a polgárőr szervezet szolgálattervezetében előzetesen rögzítve lett, vagy  a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérés alapján kerül végrehajtásra,  bűncselekmény, szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén azonnali közreműködést igényel. A polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél az ott egyébként alkalmazott manuális vagy digitális módon nyilván kell tartani. 14

16 Önálló polgárőri szolgálat ellátása Felkészülés a szolgálatra: Győződjön meg a szolgálat ellátásához szükséges felszerelésének meglétéről, formaruhája rendezettségéről és az eszközök működőképességéről. Ellenőrizze a gépjármű üzemképességét és a KRESZ-nek megfelelő felszereltségét, a polgárőri jelleget tükröző jelzések meglétét, épségét. Tájékozódjon arról, hogy az egyesület működési területén milyen események történtek és szolgálati ideje alatt mire fordítson kiemelt figyelmet. A feltételek megléte (állandó ügyelet) esetén a polgárőr egyesület kijelölt tagja a szolgálatba lépők számára tájékoztatást (eligazítást) is tarthat. Ahol nincs állandó ügyeleti szolgálat, a szolgálatvezénylés alapján beszámoló füzetet kell vezetni. A beszámoló füzetbe a szolgálatból bevonuló polgárőrök rögzítsék a szolgálat során szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, az egyes eseményeket és az azokkal kapcsolatos eljárásokat. A polgárőr szolgálat megkezdését, befejezését - az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint - jelenteni kell a rendőrség ügyeleti szolgálatára. 15

17 Önálló polgárőri szolgálat ellátása A polgárőr felszerelése: A polgárőrnek szolgálatban az alábbi felszerelési tárgyakat kell magánál tartani: személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más igazolvány (útlevél, jogosítvány) és polgárőr-igazolvány; jegyzetfüzet és íróeszköz; értesítésre, bejelentésre vagy folyamatos összeköttetésre alkalmas hírközlő eszköz (például: mobiltelefon, EDR rádió, URH rádiókészülék); polgárőr formaruha, éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között végrehajtott szolgálat, továbbá a jelzőőri tevékenység végzése során láthatósági mellény. A polgárőr felszereléséhez saját elhatározásából az alábbiak tartozhatnak: elemlámpa vagy kézi reflektor; távcső és/vagy éjjellátó eszköz; képrögzítő eszköz (fényképezőgép vagy videokamera); GPS készülék, térkép, vázlat; tárgy- és személyi körözést segítő elektronikai berendezés; gázspray, amelynek típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal; jelzőtárcsa, piros fényt adó lámpa, mobil figyelmeztető jelzés; kiképzett, vizsgáztatott kutya. 16

18 Önálló polgárőri szolgálat ellátása Ha legalább két fő együtt teljesít szolgálatot, közülük célszerű parancsnokot kijelölni, aki meghatározza az egyes tevékenységek menetét (felelősség), Vegyék fel a kapcsolatot a településen szolgálatot teljesítő rendőrökkel, illetve egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel, (feladatok, a területellenőrzés, értesítés összehangolása) Kísérjék figyelemmel közvetlen környezetüket, valamint a velük kapcsolatba lépő személyeket, legyenek készen a támadás elhárítására, Tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, amely a figyelmüket a szolgálat ellátásától elvonja. A járműből kiszállva a ruházatot meg kell igazítani, az eszközöket magukhoz kell venni, majd a feladat végeztével le kell ellenőrizni az eszközök meglétét, A szolgálat alatt tapasztalt szokatlan jelenségeket, idegen járműveket, személyeket fel kell jegyezni, A szolgálat végén a tapasztaltakat, észlelteket jelenteni kell a rendőrség ügyeleti szolgálatára, valamint dokumentálni kell a beszámoló füzetbe (hely, idő, esemény). 17

19 Eljárás bűncselekmény és szabálysértés esetén  A polgárőr az általa észlelt, vagy a tudomására jutott tulajdon elleni szabálysértésről, bűncselekményről tegyen bejelentést a nyomozó hatóságnak.  A hatóság helyszínre érkezéséig biztosítsa a helyszínt. (minimum szabályok) A polgárőr - a polgárőri szolgálat ellátása során – jogosult!  a szabálysértés, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani,  ha arra módja van, a cselekmény folytatását megakadályozni,  a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.  A visszatartás szükség esetén fizikai erő alkalmazásával, megfogással, lefogással is történhet.  Köteles a visszatartott személyt a rendőrségnek haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.  Az elkövetőt nem lehet a helyszínről - az egészségügyi ellátás kivételével – elvinni, fogva tartani, kihallgatni; 18

20 Eljárás bűncselekmény és szabálysértés esetén Be § (3) bekezdése „A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.” Szabs. tv. 73. § (8) bekezdése „A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.” BH „II. Bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy fogvatartása esetén, jogellenesség hiányában személyi szabadság megsértésének bűncselekménye nem valósul meg [Btk §, Be. 91. § (5) bek.].” „Az I. r. vádlott, amikor meglátta a III. r. terhelt vérző sérülését, el akarta hagyni a helyszínt, ebben azonban a III. r. terhelt megakadályozta azzal, hogy a menekülő I. r. terheltet a földre szorította, majd onnan felhúzta és a hajánál fogva a folyosókorláthoz nyomta, lábait terpeszben szétfeszítette, a karját pedig a derekához hátracsavarta. Az I. r. vádlott igyekezett a III. r. vádlott szorításából szabadulni, de az nem engedte el, és őt a rendőri intézkedésig lefogva tartotta. Az adott esetben a III. r. terheltet jogtalan támadás érte. Kutyát uszítottak rá, mégpedig olyan személyek, akik kutyák felhasználásával más esetekben is jogsértő, az együttélési szabályokat semmibe vevő magatartást tanúsítottak. Éppen ezért azzal, hogy a támadás elhárítása után a hatóság várható megérkezéséig az I. r. terheltet erőszakos módón visszatartotta, lefogta és ennek során kisebb sérüléseket okozott neki, nem viselkedett közösségellenesen, nem sértette meg az együttélési szabályokat. A garázdaság bűncselekményét tehát - törvényi tényálláselem hiányában - nem valósította meg. A III. r. terhelt az I. rendű terheltnek a rendőrség megérkezéséig történő lefogásával a Btk 175. §-a szerinti személyi szabadság megsértését sem valósította meg, mert a Be 91. §-ának (5) bekezdése értelmében a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek átadni. Ez a bűncselekmény tehát az adott magatartással jogellenesség hiányában nem valósult meg.” 19

21 A „Jó Szomszédság” nem csak azt jelenti, hogy békésen húzom meg érdekeim határát a szomszédokkal, hanem azt is, hogy nem hagyom őket bajban, hogy segítjük egymást!

22

23

24

25

26

27


Letölteni ppt "A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény és az OPSZ Szolgálati Szabályzata LAKITELEK 2015-02-17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések