Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium. Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium. Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a."— Előadás másolata:

1 Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium

2 Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a teljes kifejlésig 19. századik két irányzata, modellje létezett preformáció (előzetes kialakulás) epigenezis (epi = hozzá, genezisz = létrehozni) a szervek fokozatosan, egymás után jönnek létre 19. sz. második harmada: a petesejt és himivarsejt csupán sejt

3 19. század embriológiai jellemzője -Petesejt megtermékenyülése és osztódás áll az érdeklődés előterében -Miként jönnek létre a szervek? -Leíró jellegű ez a periódus -- evolócióelmélet megjelenése után az egyed fejlődését a törzsfejlődés megismétlődéseként akarják leírni -A század vége: okok vizsgálata (kauzális embriológia) kerül előtérbe – feloldja a preformáció és az epigenezis tanát (mindkét elméletben vannak igaz elemek)

4 Embriológia megalapozója: Arisztotelész 19. századig hatott e tudományra - vizsgálta az ondó és a menstruációs vér szerepét - a tojásban ill. a méhben fejlődő utódot „Az összes testrésznek, például a szívnekm tüdőnek, májnak, szemnek stb. vagy egyszerre, vagy sorban egymás után kell kifejlődnie…” (De generatione animalium: 734a)

5 -Az embrióban magában van a formaképző tényező (Ezt a férfi ondója közvetíti) Az ondó „… magában foglalja ezt a mozgást és erőforrást, s ha a mozgás befejeződik, akkor az összes tag készen van és él.” (De generatione animalium: 734a) Ami téves benne: -A női petesejt is hozzájárul az utód formájához -A fejlődés oka nem egy anyagiatlan formai elv („lélek”), hanem az anyagi genom. (Amit Arisztotelész formai elvnek tekintett, azt érthetjük a DNS-ben kódolt genetikai programnak)

6 század A preformáció elve volt az arisztotelészi nézetek után az uralkodó nézet (bevett nézet) Pl. Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) ennek az elméletnek a híve Antoni van Leeuwenhoek (1632 – 1723) holland természetbúvár 270 x nagyítás, spermiumokban a jövőbeni szerveket vélte látni (ezt „evolutio”-nak, kibontakozásnak írta le) Albecht von Haller (1708 – 1777) a későbbi szervek, bár megvannak, de nehéz azokat észrevenni - a petesejt vagy a spermium tartalmazza edzeket - Haller ovista - mások animalkulisták

7 Az epigenizmus előképét Newton elmélete szolgálta -Meg kell találni a természet lényegi erőit -- ráébrednek: a biológiai jelenségeket nem lehet csupán fizikaira visszavezetni -Epigenizmus gyöngéje: a fizikai erőhöz miféle lényegi erő társul még? A lényegi erő minden faj esetében más, azaz mindegyiknek saját formáló ereje van. Wolf elmélete is csodával hatros módó lényegi erőre hivatkozik

8 Összehasonlító embriológia Előkép: összehasonlító anatómia -19. sz. elejére jön létre az összehasonlító embriológia -Első vizsgált fajok: csirke, béka -Ernst von Baer ( ) az álaltpkat embironális fejélődésük alapján 4 nagy csoportba lehet osztani (V.ö: Cuvier) -- szerinte előbb a törzsi, majd a speciális tulajdonságok jönnek létre -Sok hasonló felfedezés támasztja ezt alá

9 A biogenetika alaptörvénye Egyedfejlődés és az evolúció összekapcsolása (ontogenetika + filogenetika) Kérdés: Az embrionális fejlődés az evolúció megismétlődése? Fritz Müller (1822 – 1897): vannak párhuzamok (rákok vizsgálata révén) de: az utód a szülői útról előbb-utóbb letér Ernst Haeckel: minden többsejtű állatnaK VAN EGY KÖZÖS ŐSE, amely az ősbéllel rendelkezett (az embrió gastrula állapota utal erre) Alexander O. Kovalevszkij ( ): a zsákállat lárvájában gerinchúr van – gerinceserknek hasonló lehetett az őse

10 Embriológia és sejtelmélet -19. században új vizsgálati módszerek jelentek meg (mikroszkóp, metszés, festés) + de az új elméletek is hatottak (pl. sejtelmélet, 1838) -A többsejtőek teste elemi egységekből áll, ezek osztódás lévén szaporodnak, differenciálódnak és szerveket hoznak létre -Azaz: minden sejtet, szövetet, szervet vissza lehet vezetni immár nem a csiralemezig, hanem az őseredeti sejtig -Megállapítják (mind a növények, majd az állatok esetében is) a megtermékenyülés a női és a him sejtmagvak összeolvadása (azaz igaza van az ovitáknak és az animalistáknak egyaránt)

11 Kísérleti embriológia Anatómiai embriológia – összehasonlító embriológia – kísérletes embriológia Befolyásolja: kortárs társtudomány - evolúciótan - majd mechanika (fejlődésmechanika) - modern molekuláris biológia ( MINDEN SEJT minden örökítőanyaggal rendelkezik, dwe a fgéneknek minig más része az aktív _ fejlődésgenetika)

12 összegzés 1870-es évek: ovisták és animalisták vitája 20. század eleje: epigenezis és preformáció ellentétei Megoldást a genetika adta genotípus (= egy egyed genetikai állománya) – ez adja az embrionális fejlődés preformált elemét A fenotipus (megjelenés) benne van

13 ArisztotelészDe partibus animalia De materia medica DioszkoridészDe partibus animalia De materia medica HippokratészDe partibus animalia De materia medica


Letölteni ppt "Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium. Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések