Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kognició keretei Pléh Csaba. Három komplementer nézet a pszichológiában Kizárólag belső, 1. személyű Belső élmény és koherenciája Klasszikus COGSCI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kognició keretei Pléh Csaba. Három komplementer nézet a pszichológiában Kizárólag belső, 1. személyű Belső élmény és koherenciája Klasszikus COGSCI."— Előadás másolata:

1 A kognició keretei Pléh Csaba

2 Három komplementer nézet a pszichológiában Kizárólag belső, 1. személyű Belső élmény és koherenciája Klasszikus COGSCI Naturalista 3. személy Belső világ is a természet része Fiziológiai és biológiai magyarázat Társas és történeti konstrukcionizmus Kívülről kerül be, interiorizáció

3 Rom Harré (1989) mai összefoglalása az elégedetlenségről 1 Az elme történeti(leg változó) kategória. 2. Az elme közösségi termék. 3. A nyelvi jelentés nem rögzített. 4. A mentalitás társalgásban alakul. 5. A mentalitás a Self és a készségek szintjéhez tartozik.

4 Három féle vélt szakadék biológiai és társadalmi emberkép szellemi értékek követése a tények világa individuális és szociális ember

5 A századfordulós elégedetlenségek szerkezete

6 Az elégedetlenségek konkrét fajtái

7 A naturalista pszichológia jellegzetes megkérdőjelezései az 1900-as években és ma KérdésKlasszik us Klasszikus bírálat Mai naturalizmus Mai kritika Jelentésafázia: szókép agyban Bergson: szókép csak alap, értelem: Ego szemantikai mezők az agyban Ricoeur: jelentés alapja csak az agy Kultúra és történet evolúciós kultúra fokok Dilthey: megértés, történelem Boas: nincs fokozat Tomasello: kulturális tanulás a kiindulás Harré:a lelki élet historikus és variábilis Determi- nizmus élettani naturaliz- mus Husserl: kategoriák, fenomenol. Konstrukcion izmus ellen: evolúció a kategóriákra Searle:intenci onális ember, jelentésadó

8 Mai újdonságok Társas világ is biológiai eredetű Evolvált rendszerek vagyunk Ugyanakkor hajlékonyak: tanulás és genetika Oksági és hermeneutikai kettőssége

9 Három attitűd a 20. századi pszichológiában M EGISMERŐ Gestalt, Kognitív É RZŐ FREUD ETC. C SELEKVŐ Behaviorism Action theories TRAD COGSCI

10 A KogTud háromszor születik meg Descartes és a Britek pszichológoiasi és ismeretelméleti alany azonos Kant megkérdőjelzi TermTud azonban visszanaturalizálja Kantot Kísérleti pszichológia és nativista fiziológia A 20. század végi CogSci és a CogPsych megismétli ezt a fordulatot

11 Három európai örökség Empirizmus: alúlról felfelé Természeti egység: természet és eleme egybe Racionalizmus : tiszta forma

12 Két hagyomány az elméről Empirista : osztatlan egységes elme Racionalista hagyomány: belső, top-down konstrukciók Naturalista átbeszélés : frenológia

13 A kriticizmus Gyermekkorom óta a könyvekben rejlő tudományokra oktattak, s minthogy meggyőztek arról, hogy általuk világos és biztos ismeretet szerezhetünk mindarról, ami hasznos az életben, nagyon óhajtottam megtanulni őket. Mihelyt azonban befejeztem ezt az egész tanfolyamot, amelynek elvégzése után az embert a tudósok sorába szokták felvenni, egészen megváltozott a nézetem. Mert annyi kétségbe és tévedésbe voltam bonyolódva, hogy úgy látszott, tanulmányaimnak nincs is más hasznuk, mint az, hogy mind jobban beláttam tudatlanságomat. [...] hozzászoktam ahhoz, hogy semmi olyasmiben ne higgyek túl szilárdan, amiről csak példa és szokás által akartak meggyőzni.. Descartes: Értekezés a módszerről IV. 5. o.

14 Az elemzés módja

15 Descartes pszichológiái

16 Az önmegfigyelés elve Belső tudás az elsődleges Kiindulás a megismerő én, mely egységes [...] Ezért elhatároztam, hogy felteszem: mindazok a dolgok, amelyek valaha is bejutottak elmémbe, nem igazabbak, mint álmaim csaló képei. De csakhamar láttam, hogy mialatt így mindent hamisnak akartam felfogni, szükségképp kellett, hogy én, aki ezt gondoltam, legyek valami. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb feltevései sem képesek azt megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz első elvének, amelyet kerestem. Descartes: Értekezés a módszerről, 32. o.

17 Az emeletes emberkép gondolata A gépben lakozó szellem. A testben életszelemek kószálnak, s ezek hatnak a lélekre. Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is. 2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford. Kiindulás a gondolkodás világa, mely a test felett él

18 Az emeletes emberkép gondolata A gépben lakozó szellem. A testben életszelemek kószálnak, s ezek hatnak a lélekre. Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is. 2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford. Kiindulás a gondolkodás világa, mely a test felett él

19 A testi működés sémája, Descartes reflex embere Az idegrendszer aszimmetrikus Afferensen madzagok Efferensen életszellemek, csövekben gurulnak az izmokhoz Az életszellemek a vérből származnak, igen aktív létezők Minden reflex alapja egy anatómia megfeleltetés az agykamráknál a madzagok és a csövek között

20 Kartéziánus és arisztotelészi felfogás

21 Az „emeletes emberkép” bírálatai Ryle: kategóriahiba. A lélek nem egy további rész, mely egyenrangú lenne.. Bühler: rossz kép a megismerés emelete. Harkai: elhanyagolja a mozgó, érző embert. Vissza Arisztotelészhez: a lelki a testi működések szerveződési módja

22 Kognitív kartéziánizmus Cogito: reflektív értelem Matematika és logika elsődlegessége Egyetemes elemző modell minden megismerésre Test/Lélek külön Érzelmekben azért újra együtt

23 A lélek „helye” és a tobozmirigy Test-lélek kölcsönhatások A tobozmirgy: középen van hajlékony egy van belőle Máig kísért a tudat hely- elmélete

24 A megismerő én Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is. 2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford. Kiindulás a gondolkodás világa, mely a test felett él

25 Röviden az empiristákról Tapasztaletelvűség A tudás használati elve Asszociációk A lélek felbontása Hová lesz az Én maga?

26 A tudás hatalmi dimenziója Bacon öröksége : a tudás mint hatalom. Az evolúciós s üzleti erőforrás modellekbe illesztődik. J. S. Mill öröksége: a tudás önmagáért van s a személyiség kiteljesedéséért. A nem disztributiv mozzanatok: tudás és szeretet

27 Mill felfogásának részletei A tudás nem megosztott tulajdon, a tudás növekedésével mástól nem veszünk el tudást. A szeretet sem megosztott; ha több embert szeretek, ettől még nem vonom el másoktól a szeretetemet – hangzik a kissé romantikus tézis. Az élet céljai közé az öntökéletesítés is felveendő. Az ember saját magát is szeretné formálni. Az emberi életnek ennek megfelelően van egy sajátos, nem haszonelvű, romantikus távlata is. A személyiség kultivációja és az egyén: más helyett nem tudunk szeretni s tudni sem.

28 Menedzseri gondok a ‘fölös tudásról’ Csupán a haszonra vagy magasabbra függesszem- e tekintetem ? A haszontalan dolgok haszna: bővítik a lehetséges kapcsolatok terét növelik a kreativitás, a távoli áthallások és átlépések esélyét

29 Az asszociatív felfogás Asszociáció és gondolkodás viszonya Rossz-e az asszociáció? Egyre kevesebb fajta. Érintkezés lesz a végső Magyarázó elv Mai kettős modellek

30 For my part, when I enter most intimately into what I call myself, I always stumble on some particular perception or other, of heat or cold, light or shade, love or hatred, pain or pleasure. I never can catch myself at any time without a percepton, and never can observe anything but the perception.... If anyone, upon serious and unprejudiced reflection, thinks he has a different notion of himself, he may, perhaps, perceive something simple and continued, which he calls himself; though I am certain there is no such principle in me.

31 David Hume Treatise on Human Nature, I, IV, sec. 6. Az Én dekonstrukciója

32 Az írásban és az ismeretelméletben is megkonstruált Én ebben a goufre interdit a nos sondes-ban (a szakadék, ahová mélységmérőnk nem hatolhat alá) halmozódik fel önmagunk lényege, sok énünk, és az "én"-ek képződményei közül a legjobb, amit az együgyőek a világnak neveznek. ( Samuel Beckett: Proust. Budapest: Európa, 27. lap. Osztovits Levente fordítása) Viszonylag állandóként jelenik meg azután az a komplexuma az emlékeknek, hangulatoknak és érzéseknek, mely egy sajátos testhez (az emberi testhez) kapcsolódik, s melyet az "én" vagy "ego" szavakkal illetünk" Mach, 1897

33 Kant jelentősége ( ) a szintézis: sémák és adatok ismeretelmélet és pszichológia kettéválasztása Kriticizmus Miért nem lehet lélektan?

34 A tudás alakulásának séma alapú elmélete Érzékiség nélkül tárgy nem adatnék, értelem nélkül nem gondoltatnék. Gondolatok tartalom nélkül üresek, szemléletek fogalmak nélkül vakok. Kant: A tiszta ész kritikája

35 Az asszociációs szemlélet világa

36 A megszakadások sora Múltkor látott 19. század vége Behaviorista közjáték Kibernetika és információlmélet 1950 táján Terület alapú kognitív elméletek : CogPsy, mentalista nyelvészet, antropológia, tudatelmélet a filozófiában RTM és a CogSci ‘proper’. Feszültségek ezen belül is Chomsky vs. Skinner, Chomsky vs Piaget, Fodor vs Newell.

37 A behaviorista kirándulás 1. személy helyett minden 3. személyű Típusai: filozofikus ontológiai formális Nincs minőség. Pl. egy tanulás Mus Norvegicus az ember modellje Hull és Tolman: mozgás és észlelés felé Társadalmi: viselkedés alakítás Valóban győzött? Mi a neoBehav? Liberalizáció az operacionalizmuson keresztül. Ami másutt korlát, itt behozza a mentálisat Közbülső változók és hipotetikus kohstrukciók

38 Elszakadás a BEHAVIORIZMUSTÓL Egyre több feldolgozás Komplex ingerminta Thoughts, images, propositions Stimuli Feldolgozás Responses

39 Tolman: térképek az inger oldalról

40 A neobehaviorizmus további lazulása Hebb: a biológiai realitás felé, tanulás és idegrendszer. Etológiai modellek. Közvetítő tanulási modellek: Kendler és mások, egyre komplexebb közvetítő folyamat láncolatok, de még viselkedés. N. Miller. Bandura: viszcerális és szociális tanulások, releváns tanuláselmélet Osgood: mozgásos belső világ és szimbolikus viselkedési dinamika

41 Két fontos indítója az újításnak O. H. Mowrer ( ) : remény és Aggódás összekapcsolása a helyzetekkel Szimbolikus tanulás D. O. Hebb ( ) Neurális hálók Etológia Aktivációs elmélet

42 Néhány csillag Neal Miller ( ) Társas tanulás Motivációs elmélet, megerősítési elvek Biofeedback és pszichoszomatika Albert Bandura (1929) társas tanulás Utánzás Méádiahatás

43 Grastyán Endre ( ) és Hebb öröksége Az idegrendszeri magyarázat az etológián keresztül kap lehorgonyzást Az aktivitás és önmozgás jelentősége A neurobiológia és a pszichológia egymástól tanul

44 Osgood felfogása a viselkedés meghatározó szintjeiről Reprezentatív mediációOsgooddal Ljubljanában

45 Alternatív behavioristák Joe McGuigan: motoros elmélet és relaxáció G. Claridge: személyiség viselkedéses elmélete

46 TerületHatás Behaviorizmusobjektivitás, input-output elemzés Információ elméletKvantifikáció, kommunikáció KibernetikaSzabályozás, feedback, tanulógép RádiótechnikaInfofeldolgozás, kódolás Matematikaalgebrai szerkezetek, axiomatizáció Computer scienceGépi analógia, folyamatábrák NyelvészetMentalizmus, szerkezet és szabály EtológiaVeleszületett fajspec viselked és kiváltók A kognitív forradalom bemenetei

47 Hyxon syposium 1949 MIT symposium 1956 Chomsky Skinner recenzió Sloan Foundation támogatás 1970s Szakmai társaságok 1979 Folyóiratok Tankönyv, kézikönyv Szimbolikus centrumok, helyek, tanszékek 1986 ? Magyarországon? ELTE 1989től MAKOG 1994-től JATE 1998tól BME 2002-től CEU 2010-től CECOG 2010től Külső történet

48

49 Hogyan rakjuk tele az elmét mindenfélével? Lashley: S-R visszatolás nem elég a gyors viselekedésnél. Kell terv Miller-Galanter- Pribram belső Tervek és TOTE hierarchia Bruner: az észlelés belső tényezői

50 Simon – Newell problémamegoldás Alapműveletek Assign Copy Write Read Do Exit Continue

51 Európai hagyományok Sir Frederick BartlettMax Wertheimer Otto Selz Donald Broadbent Jean Piaget

52 Néhány alapgondolat tárak átkódolás szűrés

53 Flow chart a la Norman

54 A szabályozó rendszer

55 Bartlett hagyománya Életszerű kísérlet Séma fogalom Top-down feldolgozás

56 A CogSci miértje Átfedő interdiszcpilinaritás Formális tudományok : math, logika,computation Mentális: filozófia, antropológia Kísérleti, tapasztalati : biológia, pszichológia Gyakorlati: komputációs és IT technológia

57

58 Három verzió mára Reprezentációs CogSci= belvilág Készségalapú Konnekcionizmus ‘nothing but’

59 20. Századi vezető pszichológusok 22 a 100-ból kognitív PiagetSperry * HebbBroadbent G. MillerShepard BrunerPosner NeisserLoftus R. BrownLurija TulvingJ. Gibson H. Simon *E. Gibson ChomskyRumelhart OsgoodTversky * G. Bower

60 Levels of research and domains of research

61 Néhány klasszikus kihívás Chomsky túldeterminált ellen kíváncsiság, belső, nyelvtan Fodor Moduláris gyors, s lapos Fodor – Bever Nincs tanulás Nincs minőség Skinner Túlzóan mentális Van a kutyának gravitáció elmélete? Simon Minden „IF THEN” Piaget Qualitatív változások Tanulás Cselekvés

62

63 Piatelli-Palmarini a Chomsky-Piaget rekonstrukciója

64

65 The linguistic counterarguments

66 Norman 12 alapkérdése

67 Miért beszélek annyit a pszichológiáról? Egyre uralkodóbb lesz a pszichológia

68 A környezeti hatás változó kezelése

69 Lehetséges referátum A reprezentáció a nyelvészetben A propozició a logikában A képiség vita állása a pszichológiában


Letölteni ppt "A kognició keretei Pléh Csaba. Három komplementer nézet a pszichológiában Kizárólag belső, 1. személyű Belső élmény és koherenciája Klasszikus COGSCI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések