Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sejttan folytatás. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sejttan folytatás. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10."— Előadás másolata:

1 Sejttan folytatás

2

3 Színtest / kloroplasztisz csak növényekben csak növényekben a fotoszintézisben játszik szerepet a fotoszintézisben játszik szerepet energiatermelő sejtalkotó energiatermelő sejtalkotó kettős falú kettős falú saját DNS! saját DNS!

4

5 szén-dioxid víz oxigén cukor FÉNYENERGIA

6 Vakuólum sejtnedvüreg sejtnedvüreg növényi sejtben nagy üreg növényi sejtben nagy üreg benne sók, cukor, sav benne sók, cukor, sav raktár raktár kitölti a sejtet kitölti a sejtet

7 Sejtközpont a sejtosztódást irányítja a sejtosztódást irányítja

8 Sejtkapcsolat a sejtek közötti kapcsolatot valósítja meg a sejtek közötti kapcsolatot valósítja meg

9 A sejtmag információt tartalmazó sejtalkotó információt tartalmazó sejtalkotó prokarióta: nincs sejtmaghártya eukarióta: van sejtmaghártya prokarióta: nincs sejtmaghártya eukarióta: van sejtmaghártya szerkezete: szerkezete: maghártya: kapcsolatban van az ER-el, elválasztja a magot a plazmátólmaghártya: kapcsolatban van az ER-el, elválasztja a magot a plazmától pórusok: szelektív szűrőkpórusok: szelektív szűrők magplazma: DNS-állomány van benne (kromatin)magplazma: DNS-állomány van benne (kromatin) magvacska: itt készül a riboszómamagvacska: itt készül a riboszóma

10

11

12

13

14 DNS mint örökítőanyag Griffith (1928) Griffith (1928) Avery (1944) Avery (1944)

15 mindenhol fehérje volt, ez az élet alapja, ez a legfontosabb, biztosan az öröklődésben is mindenhol fehérje volt, ez az élet alapja, ez a legfontosabb, biztosan az öröklődésben is 1869: Friedrich Miescher "nuclein”-nek elnevezett anyagot talál a sejtmagban, ami biztosan nem fehérje, elemezte: nitrogént és foszfort talált 1869: Friedrich Miescher "nuclein”-nek elnevezett anyagot talál a sejtmagban, ami biztosan nem fehérje, elemezte: nitrogént és foszfort talált kiderült hogy sav  nukleinsav DezoxiriboNukleinSav kiderült hogy sav  nukleinsav DezoxiriboNukleinSav azonosították, hogy egységekből áll (nukleotid) azonosították, hogy egységekből áll (nukleotid) ezek pedig három részből: cukor, foszforsav, 4 különböző bázis (A,G,C,T) ezek pedig három részből: cukor, foszforsav, 4 különböző bázis (A,G,C,T) cukor foszforsav Nitrogéntartalmú szerves bázis

16 A DNS Minden sejt sejtmagjában van Minden sejt sejtmagjában van szerepe: az élőlény genetikai információját hordozó anyag szerepe: az élőlény genetikai információját hordozó anyag örökítőanyagörökítőanyag meghatározza a fehérjéket DNS  RNS  fehérje  tulajdonságmeghatározza a fehérjéket DNS  RNS  fehérje  tulajdonság Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és időbeli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.

17 A DNS szerkezete 1949 Chargaff: a DNS-ben mindig A=T és C=G 1949 Chargaff: a DNS-ben mindig A=T és C=G Linus Pauling (2 Nobel-díj): fehérje térszerkezet röntgendiffrakcióval (alfa- hélix) Linus Pauling (2 Nobel-díj): fehérje térszerkezet röntgendiffrakcióval (alfa- hélix) Rosalind Franklin (nem kapott Nobel- díjat) és Maurice Wilkins: DNS röntgenkrisztallográfia Rosalind Franklin (nem kapott Nobel- díjat) és Maurice Wilkins: DNS röntgenkrisztallográfia 1953: James Watson (1928-, biológus) és Francis Crick ( , fizikus) a képek alapján „kisakkozzák” a DNS térbeli szerkezetét  kettős hélix 1953: James Watson (1928-, biológus) és Francis Crick ( , fizikus) a képek alapján „kisakkozzák” a DNS térbeli szerkezetét  kettős hélix

18

19

20

21

22 A DNS szerkezetéből következően (bázispárok) képes sokszorozódni, lemásolódni, úgy hogy megmarad a genetikai kódot hordozó bázissorrend A DNS szerkezetéből következően (bázispárok) képes sokszorozódni, lemásolódni, úgy hogy megmarad a genetikai kódot hordozó bázissorrend

23

24 DNSfehérje aminosav C, H, O, N, P, S cukor foszforsav Nitrogéntartalmú szerves bázis (nukleotid)

25

26 G T C C T A G T A... foszforsav+cukor (ribóz) + aminosav aminosav3 aminosav2 FEHÉRJE DNS Hogyan kódolódik az információ a DNS-ben? C A G G A U C A U... RNS

27 Genetikai kód zippzár zippzár 3 betűs szavakból mondatok 3 betűs szavakból mondatok betű=bázisbetű=bázis szó=kódolt fehérjeegységszó=kódolt fehérjeegység mondat=fehérje=génmondat=fehérje=gén pl: CGA=Alapl: CGA=Ala 3 betűs szó 4 betűből: 4*4*4=64 szó lehet3 betűs szó 4 betűből: 4*4*4=64 szó lehet egyetemes (néhány kivétel) egyetemes (néhány kivétel)

28 VÉGE

29 Sejtosztódás film film film film film film sejtben a DNS összetekeredve sejtben a DNS összetekeredve osztódásokor kromoszómákba osztódásokor kromoszómákba Egy átlagos emberi sejt 5-10 ezredmilliméter átmérőjű magjában általában 2m hosszú DNS szál van feltekeredve. Ez az összes sejtre levetítve 60 billió km Egy átlagos emberi sejt 5-10 ezredmilliméter átmérőjű magjában általában 2m hosszú DNS szál van feltekeredve. Ez az összes sejtre levetítve 60 billió km

30

31

32

33

34 Sejtciklus

35

36

37 festődő testek: kromoszómák festődő testek: kromoszómák Sejtosztódáskor az egész kromatinállomán y fénymikroszkópp al is látható pálcikaszerű testekké, kromoszómákká tömörül össze. Sejtosztódáskor az egész kromatinállomán y fénymikroszkópp al is látható pálcikaszerű testekké, kromoszómákká tömörül össze. Görög eredetű szó jelentése „színes test” (HROMA=színes, SOMA=test) Görög eredetű szó jelentése „színes test” (HROMA=színes, SOMA=test)

38 FajokKromoszómaGyümölcslégy8 Rozs14 Tengerimalac16 Galamb16 Tarisznyarák24 Giliszta36 Macska38 Sertés40 Egér40 Búza42 Patkány42 Nyúl44 Hörcsög44 Mezei nyúl 46 Ember46 Csimpánz48 Bárány54 Tehén60 Ló64 Kutya78 Tyúk78 Ponty104 Pillangó~380 Páfrány~1200

39

40 Az ember kromoszómakészlete Anyától kapott kromoszómák kromoszóma1: legyen Rh+ kromoszóma2: legyen barna hajú kromoszóma3: legyen kék szemű …kromoszóma23:X Apától kapott kromoszómák kromoszóma1: legyen Rh- kromoszóma2: legyen szőke hajú kromoszóma3: legyen kék szemű …kromoszóma23:Y

41 Fiú lesz vagy lány? Lány: XX Lány: XX fiú: XY fiú: XY anyától: csak X lehet anyától: csak X lehet apától: X vagy Y apától: X vagy Y 50% 50%

42

43 állat állat a. petesejt b. hám c. szempillahám d. mirigy e. érzéksejt f. idegsejt g. kötőszöveti sejt (?) h. pigmentsejt i. porc j. j. k. csont l. sima izom m. vér n. hímivarsejt növény növény a. differenciálatlan sejt b. kősejt c. asszimiláló d. raktározó e. bőrszöveti f. gyökérszőr g. csillagszőr h. rostacsősejt kísérősejttel i. háncsrost j. trahceida k. trachea

44

45

46 feladatlap

47 endoplazmatikus retikulum: endoplazmatikus retikulum: szállítószalagszállítószalag fehérje: fehérje: építőanyagépítőanyag Golgi-készülék: Golgi-készülék: postaposta kromoszómák kromoszómák könyvtárkönyvtár lizoszóma: lizoszóma: szeméttelepszeméttelep mitokondrium: mitokondrium: erőműerőmű riboszóma: riboszóma: műhelyműhely sejthártya: sejthártya: városfalvárosfal sejtmag: sejtmag: városházavárosháza sejtváz sejtváz utakutak

48

49 1./ sejtmagplazma (karioplazma v. nukleoplazma); 2./ magvacska (nukleólusz); 3./ maghártya; 4./ maghártya pórusok; 5./ durva felszínű (granuláris) endoplazmatikus hálózat (DER) – a sejtmagban látható nyílhegy a durva felszínű endoplazmatikus retikulum (DER) és a maghártya külső membránjának átmenetére/folyamatosságára mutat; 6./ a DER membrán-kötött riboszómái; 7./ mitokondriumok; 8./ a Golgi-készülék (Golgi-komplexum) egy ciszternája; 9./ Golgi-vezikula; 10./ Golgi- (vagy kondenzáló) vakuóla; 11./ váladékgranulumok; 12./ és 13./ az exocitózis különböző fázisai: váladékszemcse kiürülése; 14./ lizoszóma; 15./ az egyik centriólum; 16./ mikrotubulus; 17./ a plazmamembrán (sejthártya); 18./ mikroboholy; 19./ szoros sejtkapcsolat (zonula occludens); 20./ pinocitotikus vezikulák – némelyiket keletkezése közben látjuk; 21./ dezmoszómák; 22./ alaplemez (lamina basalis); 23./ réskapcsolat.

50 1./ sejtmagplazma 2./ magvacska 3./ maghártya 4./ maghártya pórusok 5./ DER – a sejtmagban látható nyílhegy a DER és a maghártya külső membránjának folyamatosságára mutat 6./ a DER membrán- kötött riboszómái 7./ mitokondriumok 8./ a Golgi-készülék 9./ Golgi-vezikula 10./ Golgi- vakuóla 11./ váladékgranulumok 12./ és 13./ az exocitózis különböző fázisai: váladékszemcse kiürülése 14./ lizoszóma 15./ az egyik centriólum 16./ mikrotubulus 17./ a plazmamembrán (sejthártya) 18./ mikroboholy 20./ vezikulák némelyiket keletkezése közben látjuk 21./ dezmoszómák

51

52


Letölteni ppt "Sejttan folytatás. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések