Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 A surlódó felület alakja szerint (hengerfelület - sík felület) két fő típus létezik: dobfék és tárcsás, illetve tárcsafék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " A surlódó felület alakja szerint (hengerfelület - sík felület) két fő típus létezik: dobfék és tárcsás, illetve tárcsafék."— Előadás másolata:

1

2  A surlódó felület alakja szerint (hengerfelület - sík felület) két fő típus létezik: dobfék és tárcsás, illetve tárcsafék.

3  A dobfék a henger belső felületére szorított fékpofával fékez (expanziós fék, első ábra). A külső felületet szorító fékpofa vagy fékszalag üzemi fékként nem jöhet szóba.  A tárcsa sík felületét vagy az egész kerületére feszülő tárcsák szorítják ( tárcsás fék, második ábra), vagy csak egy rövid szegmensét ( tárcsafék, harmadik ábra).  A negyedik ábra kombinált megoldást mutat: a tárcsafék üzemi fék, a dobfék rögzítőfék ("kézifék").

4  A dobfékekben a fékdobok nem nagy változatosságot mutatnak.  Acélöntéssel készülnek,kívül kisebb-nagyobb bordákkal részben merevítés, részben hűtés céljából.  Legfontosabb követelmény, hogy hőre ne vetemedjenek.

5 Féktartó lemez  A kerékfékszerkezet szerelvényeit, mint például a hidraulikus-, illetve a mechanikus működtető elemeket a fékpofákat az acéllemezből sajtolt féktartó lemezre szerelik. Ezt pedig csavarokkal rögzítik a futóműhöz. A fékezéskor létrejövő reakcióerők ezen keresztül adódik át a futóműre. Az álló féktartó lemez és a forgó fékdob egy bizonyos hézagtól eltekintve zárt szerkezetet alkot. Emiatt a fékszerkezet belső részei védetté válnak a különböző szennyeződésekkel szemben. Ebből a szempontból előnyös, hátrányos viszont ez a konstrukció azért, mert a zárt kivitel miatt kedvezőtlenebb lesz a hűlés, valamint a fékdob belsejében összegyűlő kopadék csökkentheti a fékhatást és zajt is okozhat. A kerékcsapágyból kijutó kenőzsír is nehezen tud távozni, ez pedig tapadási tényező romlást okoz. A szerkezet állapotvizsgálatát és javíthatóságát is körülményesebbé teszi, mert ilyenkor le kell szerelni a fékdobot. Fékdob  Belső hengeres súrlódó felületével körülveszi a fékpofákat. A fékdobokat korábban acélöntvényből gyártották, de a súlycsökkentés miatt készült acéllemezből sajtolt tárcsára és öntött kopófelület kombinációjaként is. Egyre gyakrabban alkalmaznak könnyűfém ötvözeteket is a fékdob gyártásához.

6 A koptató igénybevétel  Legjellemzőbb a koptató igénybevétel, mely a súrlódó felületen lép fel.  Ezért a fékdob belső átmérőjét rendszeresen ellenőrizni kell. Amikor elérte a gyárilag megadott kopáshatárt ki kell cserélni.  Az amerikai előírásoknak megfelelően a fékdob külső részén maradandó felirattal fel kell tüntetni a megengedett kopáshatárt.  A kopáshatár elérése után csökken a szilárdság.  Maximálisan megengedett belső átmérőt biztonsági okból nem szabad túllépni.  Ha a méret lehetővé teszi, a súrlódó felület felszabályozás esztergálással és köszörüléssel történhet a gyárilag megadott méretekre. Ez azonban csak a nagyobb átmérőjű haszonjármű fékdoboknál kifizetődő.

7 Mechanikai igénybevételek  Fékezés közben összetett mechanikai igénybevétel terheli a fékdobot.  A súrlódó felület szélénél, csavarás, hajlítás, és húzás egyidejűleg fellép.  Ha a fékezés nagy sebességről történik a húzó- és a hajlító igénybevételt a fék működtető erőn kívül, a centrifugális erő tovább növeli.  A fékdob a rá ható erők hatására csak nagyon keveset deformálódhat, ezért gyakran szilárdságát bordákkal növelik.  A fékdobot csavarokkal rögzítik a kerékagyhoz.  A kisebb tömegű személygépkocsiknál a kerékagy és a fékdob gyakran egy közös egységet alkot.

8 Hő igénybevétel  A kerékfékszerkezet a gépkocsi mozgási energiáját súrlódással hővé alakítja.  A fékdob különböző hőmérsékletű részei között belső feszültség alakul ki.  A nagy hőmérséklet a szerkezeti anyagoknál szilárdság csökkenést okoz.  Előnyös, ha a fékdob jó hővezető képességű anyagból, például alumínium ötvözetből készül. A szilíciumkarbid kopásállóságot biztosít.  A hőterhelés miatt a súrlódó felület berepedezhet, alakja torzulhat.  A dobfék kedvezőtlen abból a szempontból, hogy hőmérséklet növekedésekor átmérője a hőtágulás miatt nagyobb lesz.  A fékpofa felfekvése nem egyenletes, csökken a fékhatás.  Ha a görgős fékpadi mérés közben a fékerő ingadozik, a fékdob nem kör alakú, hanem a túlterhelés miatt oválissá vált.

9  A személygépkocsik fékpofái rendszerint hegesztéssel készülnek, acéllemezből kivágással és sajtolással készült részekből. A „T” alakú keresztmetszetük nagy merevséget biztosít. Ezekre gyárilag felragasztják a súrlódó betéteket. A fékpofák súrlódó betétek anyagába fémport, kőzetporokat, töltő- és kenőanyagokat, kevernek össze műgyantával. Ezt megfelelő méretre és alakra sajtolják, utána hőkezelik. A fékbetéttel szemben támasztott követelmények:  Súrlódási tényezője ne függjön a hőmérséklet-, a felületi nyomás-, a sebesség változásától.  Legyen ellenálló a felületi nyomás, és a hőmérséklet változásának.  Legyen kopásálló.  Ne keltsen zajt.  A kellemetlen csikorgást az okozza, amikor a levált- vagy a környezetből bekerült apró, kemény szemcsék a fékbetét és dob közé kerülnek. Előidézheti az úgynevezett "stick slip" az akadozva csúszás jelensége is. Ilyenkor a csúszó súrlódás egy pillanatra átvált tapadó súrlódásra, majd egy csekély deformáció után ismét csúszás következik, eközben megszűnik a deformáció. A zaj ezen különböző súrlódási jelenségek periodikus ismétlődéséből származik.

10 A fékpofák működtetése különböző módon lehetséges: Mechanikus működtetés:  fékkulccsal kis motorkerékpároknál, és haszonjárműveknél emelő karokkal, személygépkocsik rögzítő fék ékes feszítő egységgel, haszonjárműveknél, pneumatikus, hidraulikus és elektromos működtetéssel is lehetséges. Hidraulikus működtetés:  A fékező nyomás a munkahenger dugattyúival szorítja rá a fékpofákat a fékdobra. A fékező nyomással arányosan változik a fékerő.

11

12

13

14 Szimplex dobfék  Felépítése egyszerű, és a rögzítő fék megbízható kivitele miatt jelenleg is használatos kisebb tömegű személygépkocsik hátsó kerekeinél. A kettős működésű munkahenger dugattyúi mindkét fékpofára azonos erőt fejtenek ki. Ennek ellenére fékpofákon eltérő lesz a súrlódó erő. A felfutó fékpofánál a súrlódó erő nyomatéka is a fékdobra szorítja a fékpofát ezért hatásosabb, mint a lefutó. A lefutó fékpofára ható súrlódó erő nyomatéka a működtető erő ellen hat, ezért csökkenti a súrlódó felületre ható szorító erőt.  Ennek a dobféknek az előnye az, hogy fékhatása mindkét forgásirányban azonos. A rögzítő fék működtetését végző mechanikus rudazat beépítése egyszerű, ezért elsősorban a hátsó futóműveknél alkalmazzák. Teljesítménye nagy sebességű gépkocsikhoz már nem elegendő.

15 Duplex dobfék  Mindkét fékpofát külön-külön egy darab egyszeres működésű munkahenger szorítja rá a fékdobra. Előre meneti forgásirányban mindkét fékpofa felfutó, melynél kialakul az önerősítés, ezért a szimplex féknél hatásosabb. Hátrameneti forgásirányban a fékhatás lényegesen kisebb, mivel mindkét fékpofa lefutóvá válik. A tárcsafékek széleskörű elterjedése előtt az első kerekeknél alkalmazták.

16 Duo-duplex dobfék  Két darab kettős működésű hidraulikus munkahengerrel működik. Ennek megfelelően mindkét forgásirányban két felfutó fékpofa lesz, ezért fékhatása független a forgásiránytól.

17 Szervofék  A fékpofák nincsenek fixen rögzítve a féktartó lemezhez, hanem mechanikus rudazat kapcsolja egymáshoz. Előre menetben mindkét fékpofa felfutó, melyek egy hüvelyben megvezetett mozgó csapon, ami egyúttal a kézi utánállító is lehet, a kerületi erő adódik át. A dugattyúval kifejtett működtető erőn kívül a második fékpofát ez a járulékos erő is a fékdobra szorítja. Nagyobb a fékerő, mint a szimplex féknél. Hátramenetben a vezetőcsap feje felütközik a hüvelyre, ezért nincs erőátadás, kisebb lesz a fékhatás. A fékpofák rászorító ereje eltérő, ezért a fékbetétek felülete nem egyforma az azonos felületi nyomás és a kopás elérése érdekében.

18 Duo-szervo dobfék  Kettős működésű munkahengert alkalmaznak. A fékpofák közé szerelt, a kerületi erőt közvetítő csap nem támaszkodik fel, így mindkét forgásirányban érvényesül a szervo hatás. Forgásiránytól függetlenül azonos lesz a fékerő. Az erőátadó csapot rendszerint utánállítóként szokták kialakítani. Hátránya, hogy a rásegítő hatás a közvetítő csap súrlódásától függ, amit a karbantartás befolyásol. Rendszeres zsírozás esetén jól működik de, ha elhanyagolják, nagy lesz a fékerő eltérés a jobb és a bal oldal között, ami veszélyes félrehúzáshoz vezethet. A tárcsafékek a szervofékeket kiszorították.

19 Féktartó lap

20

21

22

23

24 Előnye  Ellenállóképesség és megbízhatóság  A burkolatlan utakon és nehéz környezeti körülmények közötti nehéz bevetésekhez való alkalmasság.  A széleskörű gépkocsi- és felhasználói paletta variációk átfogó ajánlata.  Egyszerű és kedvező árú karbantartás és javítás

25  Könnyűszerkezetes szimplex dobfék alumínium ötvözetből készült fékdobbal és fék munkahengerrel.

26

27

28  A kopás miatt megnövekedett távolságot a fékdob és a fékpofák között hideg féknél kell utánállítani, mert a melegen beállított fékpofák lehűlés után rászorulnak a fékdobra. A beállításnál törekedni kell a legkisebb hézagra a fékdob és a fékpofák között.  Rég óta használatos az excenteres utánállító. Ezt a féktartó lemezre szerelik. Ezzel a fékpofa felszerelésekor egyenletes hézagot kell beállítani, amit folyamatosan utána kell állítani.  Csavarorsós kézi utánállító beszerelhető a munkahenger dugattyúja és a fékpofa közé. A szervofékeknél a két fékpofa közötti erőátadó csapot alakíthatják ki menetes orsós kézi utánállítóként.

29 Fékpofák közötti csavarmenetes kézi utánállító

30 A dobfék karbantartás igénye kisebb, ha automatikus utánállítót alkalmaznak. A lehetséges változatok:  Elhelyezésük szerint  Fék munkahengeren kívüli, vagy  Munkahengeren belüli  Működési módjuk szerint:  fokozatos,  fokozatmentes. A munkahengeren kívüli változatok működését a szennyeződés befolyásolhatja, a fék munkahengerbe szerelt ilyen szempontból megbízhatóbb.

31 Súrlódó tárcsás, úgynevezett „Fiat rendszerű” automatikus, fokozatmentes utánállító  A féktartó lemezre merőlegesen egy csapot szerelnek fel, erre illeszkedik a fékpofa gerincének ovális furatába szerelt hüvely, mely alátétekkel, súrlódó betétekkel és előfeszített rugóval csatlakozik fékpofához.  Amíg a fékpofa és a dob közötti távolság kisebb, mint a csap és a hüvely közötti átmérő különbség, addig a hüvely a fékpofával együtt mozog minden fékezéskor és fékoldáskor.  Amikor kopnak a fékpofák, fékezéskor a hüvely felütközik a csapon.  A fékpofa az előfeszített rugóval terhelt súrlódó gyűrűk közül kijjebb csúszik.  Fékoldáskor azonban a súrlódó erőt a visszahúzó rugó nem képes legyőzni, így a fékpofa közelebb került a fékdobhoz.

32

33 Kilincsműves utánállító  A kilincsműves automatikus utánállító kialakítható a rögzítő fék szerkezet rudazatához csatlakozva is.  A fékpofákat a visszahúzó rugó állítja alaphelyzetbe.  A fékpofával együtt mozdul el az utánállító forgáspontja.  Ha nagy a hézag a fékpofa és a fékdob között, az utánállító kilincsnyelve fordít a kilincskeréken.  Ha a hézag megfelelő, a nyelv csak a kilincskerék fogárkában mozdul ide-oda.  Amikor a kilincskerék elfordul, az utánállító csőből kifelé mozdul a csavar.  A kilincsműves szerkezetnél csak apróbb fokozatokban történik az utánállítás.

34

35  A rögzítő fék a hidraulikus rendszertől függetlenül mechanikusan működik.  Olyan feszítő rudazatot alkalmaznak, mely a fékpofákat szétfeszíti, de az nem hat vissza a hidraulikus működtetésre.  A szimplex dobfék mechanikus rögzítő fék működtető karját a kerék középpontja felé elmozdítva a fékpofák a dobnak feszülnek, miközben a hidraulikus rendszer munkahengerének dugattyúi a mögéjük beszerelt rugó segítségével követik a pofák mozgását.

36


Letölteni ppt " A surlódó felület alakja szerint (hengerfelület - sík felület) két fő típus létezik: dobfék és tárcsás, illetve tárcsafék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések