Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége."— Előadás másolata:

1 1 Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége

2 2 August Wöhler, 1858

3 3 Kifáradási példák

4 4 Az igénybevétel A kifáradás során a feszültség - időben változik, - ismétlődik, - folyáshatár alatti. Jellemezhető: középfeszültséggel min. és max. értékkel Lehet: lengő lüktető

5 5 Kifáradási határ: feszültség

6 6 A kifáradással kialakult töret jellege

7 7

8 8

9 9 A kifáradás folyamata  R p0,2 Makroszkóposan tekintve képlékeny alakváltozást nincs! Mikroszkópos szinten lehet képlékeny alakváltozás, mert a szerkezeti anyagok: - nem homogének és anizotrópok - a krisztallitok orientációja eltérő, - kiválások, zárványok, anyaghibák, A krisztallitok egyéni módon reagálnak a terhelésre.

10 10 A fáradt törés három részfolyamata - repedés keletkezés - repedés terjedés (lassú) - instabil repedés terjedés, törés

11 11 A kifáradás folyamata I. szakasz A kedvező helyzetű krisztallitokban a folyáshatárnál lényegesen kisebb feszültség megindítja a maradó alakváltozást. Ez a rugalmas alakváltozással összemérhető nagyságú, 0,1 - 0,01 %. A kedvező helyzetű krisztallitokban un. csúszósávok alakulnak ki.

12 12

13 13 Bizonyos tartományokban nagy az alakváltozás, máshol gyakorlatilag nincs. A "lemezek" egymáson elcsúsznak, de a lemezeken belüli anyagrészekben nincs mozgás. Ez a jelenség legkönnyebben a felületen jöhet létre.

14 14 A kifáradás folyamata II. szakasz, a repedés terjedése Ha a szomszédos krisztallit is kedvező helyzetű, a szubmikroszkópos repedés terjed.

15 15 A repedés ciklusonként növekszik, ami barázdák kialakulásához vezet.

16 16 A kifáradás folyamata III. szakasz. Végső törés Amikor a terjedő repedés mérete eléri a kritikus repedésméretet a terjedése instabillá válik, a darab ridegtöréssel eltörik.

17 17 Belső inhomogenitás hatása

18 18

19 19 Wöhler görbe A görbe aszimptotikusan közelít egy értékhez, így a terhelő feszültség csökkentésével, az acélokra meghatározható egy olyan jellemző feszültség, amellyel az akár végtelen sokszor terhelhető anélkül, hogy eltörne. Ezt a feszültséget az acél kifáradási határának nevezzük. Jele:  D.

20 20 Meghatározható-e minden anyagnál kifáradási határ? Nem minden anyagnak van kifáradási határa. Alumínium ötvözetek, saválló acélok, nagyszilárdságú acélok esetében a Wöhler görbe második szakasza nem vízszintes, így kifáradási határ nem értelmezhető.

21 21 A szerkezeti anyagok viselkedése ismételt igénybevétel során Polimerek, a fémekhez hasonló, bár az anyagban zajló mikroszkópos folyamatok mások Kerámiák, ridegek, esetükben kifáradásról nem beszélhetünk

22 22 A középfeszültség hatása, biztonsági területek Smith diagram A középfeszültség függvényében ábrázolják a kifáradási határhoz, vagy adott számú ismétléshez (pl ) tartozó maximális és minimális feszültséget.

23 23 Az igénybevétel típusának hatása Az igénybevétel típusának a hatása fontos, mert jelentős eltérést eredményez. Az anyag kifáradási határa a legkedvezőbb váltakozó hajlító (1), kisebb húzó-nyomó (2) és még kisebb váltakozó csavarás (3) esetén..

24 24 A terhelés időbeli lefolyása A terhelés időbeli lefolyása is lényeges. A különböző frekvenciával végzett mérések nem adnak azonos értékeket. pl. acélanyagoknál igénybevétel/perc-nél nagyobb frekvencia hatására a Wöhler görbe felfelé tolódik, tehát az anyag kedvezőbben viselkedik.

25 25 Korróziós környezet A korrozív közeg a felületet károsítja, ezért jelentősen befolyásolja a kifáradást is

26 26 A felület hatása A különböző mechanikus felületi kezelések, amelyek a darab felületének közelében nyomófeszültséget eredményeznek pl. a felület görgőzése, szemcseszórás, sörétezés stb. a kifáradási határt növelik. Szintén jelentősen javítják a fáradási tulajdonságokat a felületi hőkezelések pl. a betétedzés, de különösen a nagyon vékony, kemény felületi kérget biztosító cementálás, nitridálás.

27 27 Szerkezetek fárasztása pl egy gépjármű esetében próbapályán előzetes mérésekkel felveszik a terhelési spektrumot. Az így felvett terhelés elemzése után a jellemző terheléssel fárasztják pl. az autóbusz vázszerkezetét, keresve abban a veszélyes helyeket, hogy azok módosításával az optimális élettartamot be tudják állítani. A szerkezet fárasztások alapján a szerkezet élettartama is meghatározható.

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 33 Kisciklusú fárasztóvizsgálat A kisciklusú fárasztóvizsgálatokkal a feszültséggyűjtő helyek környezetében képlékeny alakváltozást szenvedő anyagrész viselkedését modellezik.

34 34 Kisciklusú fárasztóvizsgálat Ezeken a helyeken a feszültség minden ciklusban meghaladhatja a folyáshatárt. A kisciklusú fárasztóvizsgálatot az jellemzi, hogy a feszültség a folyáshatárnál nagyobb, a törésig elviselt terhelési ciklusok száma általában kisebb, mint 10 4.


Letölteni ppt "1 Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések