Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Első világháborús források feltárása a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL „A Nagy Háború és az egyházak” – konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Első világháborús források feltárása a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL „A Nagy Háború és az egyházak” – konferencia."— Előadás másolata:

1 Első világháborús források feltárása a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL „A Nagy Háború és az egyházak” – konferencia SZAB Modernkori Egyháztörténeti Munkabizottsága, Gál Ferenc Főiskola, Szeged, Dóm tér Az előadás áttekintést ad a levéltár első világháborús iratairól, kiemelve a manapság többet kutatott személyes élmények, az átélt háborús események forrásait. A személyes visszaemlékezések egy fontos típusát jelentik Kalocsán a teológiai tanulmányaikhoz visszatérő "katona kispapok" beszámolói, és a háborúval kapcsolatos tanúvallomások tömegét tartalmazzák a holttányilvánítási perek aktái. Utóbbiak felmérését, képi digitalizálását követően a levéltár tervezi a mintegy 1600 szentszéki holttányilvánítási per anyagának kiadását a következő években, lehetőséget adva a kutatásokra, és emléket állítva a háborúból vissza nem tért, eltűnt katonáknak.

2 Bevezető gondolatok A téma: egy intézmény feladatainak meghatározása az évfordulós megemlékezések kapcsán ( ) Az emlékezés: ünnep – érték – lehetőség – kötelesség A teendő: források feltárása – poros papírból forrás – motivál vagy maga alá temet az irattömeg? Eredmény: információ és érdeklődés találkozása esetén – mindkét tényező ismerete nélkülözhetetlen Aktualitás: az érdeklődés, a kérdések koronként változnak Előzmények: 1848/49-es megemlékezések tapasztalatai ból – forráskiadvány, szűkös nyomdai lehetőségekkel, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) részeként

3 I. rész KFL.I.1.a. Res militaris -Kalocsai Érseki Levéltár (KFL.I.) -Érseki Hivatal egyházkormányzati iratai (1.a.) -Katonai ügyek iratsorozata közötti időszak iratai, hét levéltári doboznyi anyag…

4 KFL.I.1.a. Res militaris – egyetlen levéltári jelzet alatt, katonásan sorakozó 7 doboz az I. világháború forrásaiból – A „nagy háború” az Érseki Hivatal „katonai ügyeinek” tükrében.

5 Res militaris – az iratsorozat könnyen kézbe adható, külön keresések, iktatók nélkül is jól kutatható. Ideális kezdet a kutatásokhoz, örökség, amit száz éven át csak őrizni kellett…

6 Réztárgyak, orgonák, harangok, gyűjtések, segélyek, hadikölcsön, kórházak, rokkantak, hadiárvák – hagyományos hivatali témák- teendők a hátországban a háborús években

7 A legtöbbet mozgatott-kutatott doboz az elmúlt években: személyes élményekkel, az egyének által megélt történelem példáival – Hindenburg bakák lapja, teológusok beszámolói

8 Hindenburg Bakák – folyóirat a lövészárokból

9 Teológiai tanulmányaikhoz visszatérő „katona kispapok” visszaemlékezései – a kisszemináriumból kerültek a háborúba

10 50 kisszeminarista lett a háborús események részese (60-70%), 22-en tértek vissza a papnövendékek közé (tisztázó eljárás) 8 elhunyt személy, 10 pályamódosító

11 „Katonaszolgálatból visszatért kispapjaink a szeminárium udvarán, március elején” – ceruzás felirat a kép hátoldaláról. Fegyveres szolgálat, tiszti rendfokozatok

12 A forrás rövid ismertetője közölve a KFL honlapján: Olvasósarok/ Helytörténet/ Kalocsai katona kispapok (http://archivum.asztrik.hu)

13 Kalocsai helytörténeti érdekesség: Csiszár Géza írása részletesen ismerteti a Duna menti ellenforradalom és az azt követő megtorlás eseményeit a Tanácsköztársaság idejéből. (1919. június)

14 Szamuely Tibor vérengzése Kalocsán, június – hazug ítélet vagy ítélet nélküli halál?

15 Aktualitás: emléktábla avatás a vörös terror kalocsai áldozatainak tiszteletére június 25. (Forrás: KaloHírek) A Res militaris iratsorozat felhasználásáról: Szakdolgozatok, forráskiadvány 35 tábori lelkész és 20 kispap visszaemlékezéseiből Mácsainé Iván Éva, Eszterházy Károly Főiskola, Eger

16 Tábori lelkész jelentések „Halottakat éjjel temetem, bár a gyalogsági fegyver – golyó fügyölése akkor sem szünetel, de még sincs akkora zaj és veszély, mint nappal. Temetés reverenda nélkül, tábori ruhában, egyetlen stóla nyakamban, sötétben, könyv nélkül, magam énekelve történik. – Soha azonban nem fog nyom nélkül elröppenni felettem e borzasztó háborús kép, a tudás és tapasztalat lesz eredménye.” „Ezredünk úgy volt elszállásolva, hogy ezredtörzs, hová tartozom én is – egy faluban; egyik zászlóalj nyolc kilométerrel messzebbi faluban, másik 3 kilométerrel odébb, s harmadik zászlóaljból 2 század ismét 3-4 kilométerrel odábbi faluban. Út nincs, csak hegyen-völgyön keresztül egy alig járt u. n. talyiga-út. No már most én Karácsonykor lóra ültem, hátra kötöttem a kazulát, stólát, nyeregtáskába misekönyvet, ostyát, s két-két órai időközben lett megtartva mindegyik istentisztelet a legénységnek. Közben nyakig sáros lettem, s a suttogásig rekedt. Hát bizony az embernek sokat kell itt megtenni, amit otthon el sem hinne.” „Én nekem pedig az ilyen regényes, nehézségekkel járó istenszolgálat tetszik. Az ember leleményességet tanul.” (Részletek Máthis Kálmán tábori lelkész jelentéséből, a besszarábiai frontról, 1915-ből)

17 II. rész KFL.I.2.b. Holttányilvánítási perek -Kalocsai Érseki Levéltár (KFL.I.) -Érseki Főszentszék plébániai iratai (2.b.) -Holttányilvánítási perek elkülönítve az egyes plébániák peres iratai között, alsorozatként -Összesen kb holttányilvánítási per…

18 Kevésbé ismert-használt „katonás” forrásaink: szentszéki holttányilvánítási perek az I. világháborút követő évtizedekből – eltűnt személyek aktái, száz éven át kutatási korlátozásokkal

19 Holttányilvánítási perek kiválogatása, szentszéki iratsorozatokból – a perek egykori kezdeményezői a hátramaradt özvegyek voltak, az eljárás a plébániák közreműködésével történt

20 Alapadatok felvétele, az érintettek számbavétele, a forrásanyag felmérése

21 Bajtársak, szemtanúk vallomásai az eltűnt katonákról, hadi eseményekről, az érintettek utolsó óráiról, haláluk körülményeiről

22 A tanúvallomásokra alapozott szentszéki bírósági ítéletekkel mondták ki az özvegyek szabad állapotát

23 Összegző táblázat a felvett adatokról: településenként átlagosan 6-8 per, összesen kb szentszéki holttá nyilvánítás a Duna-Tisza közén, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye területén

24 Lépések a tömeges forrásanyag feldolgozásához: digitális fotózás

25 Lépések a tömeges forrásanyag feldolgozásához: elhelyezés a KFL-online kutatói rendszerében

26 További lépések: online átírás távoli munkatársakkal, önkéntesekkel, egységes szempontok alapján

27 KFL : rendhagyó forrás- kiadvány és kutatási lehetőség A cél: több mint másfélezer holttányilvánítási per jegyzőkönyveinek-tanúvallomásainak átírása-közlése Nem válogatással, valamennyi adat megőrzésével, a családkutatói és helytörténeti érdeklődés figyelembevételével Külső erőforrások bevonása: közmunkaprogram, rehabilitációs program (TÁMOP ), önkéntes segítők (vannak!) Kimenet: digitális formátum (e-book, pdf), a tömegesség, jobb hozzáférhetőség, rugalmas feldolgozás szempontjai alapján Időtartam: 2-3 év, jelenleg több mint 200 per átírása kész, „második szem” ellenőrzése, szerkesztés, publikáció (részletekben, területi elven) Publikáció mellett: eredeti képanyag közlése e-kutatói rendszerünkben Lehetőség együttműködésre: országos szinten kb ezer hasonló per lenne közölhető, sok-sok személyes emlékkel


Letölteni ppt "Első világháborús források feltárása a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban Dr. Lakatos Andor levéltárvezető, KFL „A Nagy Háború és az egyházak” – konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések