Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola"— Előadás másolata:

1 A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc. TÁMOP A-11/1/KONV

2 A vizsgált hazai agglomerációk Budapest Debrecen Szeged Miskolc Pécs Győr Nyíregyháza Kecskemét Székesfehérvár Kérdőíves felmérés (adatfelvétel: 2014 január–február) Teljes minta (városok + agglomerációik): N = 5.000

3 A vizsgált városi övezetek Történelmi belváros (városcentrum) Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (magas státuszú) Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (alacsony státuszú) Lakótelep (magas státuszú) Lakótelep (alacsony státuszú) Kertvárosi családi házas (magas státuszú) Kertvárosi családi házas (alacsony státuszú) Falusias jellegű családi házas (magas státuszú) Falusias jellegű családi házas (alacsony státuszú) Villanegyed (legmagasabb státuszú) Lakópark Zártkert, üdülőövezet Szegénytelep, szükséglakás, munkásnegyed

4 A vizsgált városi övezetek Történelmi belváros (városcentrum) Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (magas státuszú) Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (alacsony státuszú) Lakótelep (magas státuszú) Lakótelep (alacsony státuszú) Kertvárosi családi házas (magas státuszú) Kertvárosi családi házas (alacsony státuszú) Az alminta mérete Falusias jellegű családi házas (magas státuszú) (csak a városokkal): Falusias jellegű családi házas (alacsony státuszú) n = Villanegyed (legmagasabb státuszú) Lakópark Zártkert, üdülőövezet Szegénytelep, szükséglakás, munkásnegyed

5 Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés (2009) Stiglitz et al. (2009) szerint a jól-lét többdimenziós fogalom: Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) Egészség Oktatás Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) Politikai képviselet és kormányzás Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek) Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű)

6 Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés (2009) Stiglitz et al. (2009) szerint a jól-lét többdimenziós fogalom: Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) Egészség Oktatás Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) Politikai képviselet és kormányzás Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek) Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű) ↓ A VÁROSSZERKEZET ÉS A BIZTONSÁG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

7 Főbb kriminológiai elméletek A kriminológia klasszikus elmélete (Beccaria) Pozitivista kriminológia-elméletek (Lombroso, Guerry, Quetelet) Egyéni jellemvonások elmélete (Glueck–Glueck, Mednick, Caspi, Moffitt) A társadalmi felbomlás elmélete (Shaw–McKay, Sampson, Bursik–Grasmick) Differenciális asszociáció / társadalmi tanulás / szubkulturális elméletek (Sutherland–Cressey, Sykes–Matza, Akers, Wolfgang–Ferracuti, Anderson) Anómia- és intézményi anómia-elmélet (Merton, Messner–Rosenfeld) Feszültség- és általános feszültség-elmélet (Cohen, Cloward–Ohlin, Agnew) Racionális döntéselmélet (Stafford–Warr, Patternoster, Cornish–Clarke, Matsueda) Rutin-tevékenységek elmélete (Cohen–Felson) Fejlődési életpálya-elmélet (Moffitt, Sampson–Laub) Kritikai kriminológia-elméletek (Bonger, Quinney, Greenberg, Currie, Colvin) Betört ablakok elmélete (Wilson–Kelling) (…)

8 A biztonsághoz kötődő kérdések Van-e az Önök háztartásában biztonsági riasztó felszerelés? (igen/nem) Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyik tagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata? (igen/nem) Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedés után mennyire biztonságos egyedül sétálni? (4 = nagyon biztonságos, 1 = egyáltalán nem biztonságos) Mennyire súlyosnak ítéli meg az alábbi problémákat a lakása környékén? (betörések, rablások / erőszakos, élet elleni cselekmények / szervezett bűnözés / gazdasági bűncselekmények) (5 = nagyon súlyos, 1 = nem súlyos)

9 A biztonsághoz kötődő kérdések Van-e az Önök háztartásában biztonsági riasztó felszerelés? (igen/nem) Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyik tagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata? (igen/nem) Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedés után mennyire biztonságos egyedül sétálni? (4 = nagyon biztonságos, 1 = egyáltalán nem biztonságos) Mennyire súlyosnak ítéli meg az alábbi problémákat a lakása környékén? (betörések, rablások / erőszakos, élet elleni cselekmények / szervezett bűnözés / gazdasági bűncselekmények) (5 = nagyon súlyos, 1 = nem súlyos) „Kemény” adatok vs. „puha” percepciók

10 Van-e az Önök háztartásában biztonsági riasztó felszerelés?

11 Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyik tagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata?

12 Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedés után mennyire biztonságos egyedül sétálni? 1 = egyáltalán nem biztonságos, 2 = nem biztonságos, 3 = biztonságos, 4 = nagyon biztonságos

13 Szervezett bűnözésGazdasági bűncselekmények Betörések, rablásokErőszakos, élet elleni cselekmények

14 1 = nem súlyos 5 = nagyon súlyos Mennyire súlyosnak ítéli meg az alábbi problémákat a lakása környékén?

15 Összefoglalás, következtetések A magyarországi (nagy)városok nem kezelhetők homogén területekként, sem a városi biztonság tekintetében, sem a biztonság lakossági percepciójának tekintetében A „kemény” (igen/nem) kérdések esetében többé-kevésbé „kiszámítható” térbeli hierarchia rajzolódik ki: magasabb státuszú területek ↔ alacsonyabb kriminalitás alacsonyabb státuszú területek ↔ magasabb kriminalitás Másrészt, a személyes percepciókra irányuló „puhább” kérdések a városi biztonság/bizonytalanság ettől sok esetben eltérő térbeli mintázataira mutatnak rá

16 Összefoglalás, következtetések Forrás: Sýkora (2009)

17 Összefoglalás, következtetések A magyarországi (nagy)városok nem kezelhetők homogén területekként, sem a városi biztonság tekintetében, sem a biztonság lakossági percepciójának tekintetében A „kemény” (igen/nem) kérdések esetében többé-kevésbé „kiszámítható” térbeli hierarchia rajzolódik ki: magasabb státuszú területek ↔ alacsonyabb kriminalitás alacsonyabb státuszú területek ↔ magasabb kriminalitás Másrészt, a személyes percepciókra irányuló „puhább” kérdések a városi biztonság/bizonytalanság ettől sok esetben eltérő térbeli mintázataira mutatnak rá

18 Köszönöm a figyelmet! Text

19 A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc. TÁMOP A-11/1/KONV


Letölteni ppt "A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola"

Hasonló előadás


Google Hirdetések