Társadalmon belüli vertikális és horizontális különbségek (Peter M Blau)

Az előadások a következő témára: "Társadalmon belüli vertikális és horizontális különbségek (Peter M Blau)"— Előadás másolata:

1 Folmeg Márta: Szubjektív jól-lét és a betöltött társadalmi nem összefüggései

2 Társadalmon belüli vertikális és horizontális különbségek (Peter M Blau)
Társadalom tagjai között vannak: hierarchikus különbségek, egyenlőtlenségek: foglalkozási presztízs, képzettség, kereset nem hierarchikus különbségek, eltérések: nem, vallás, etnikum, lakóhely

3 Objektív és szubjektív jól-lét kérdése
Anyagi – és nem anyagi jól-lét Objektív jól-lét jellemzők: Makro szinten: GDP Mikro szinten: kereset mértéke Szubjektív jól-lét jellemzők: Makro szinten: Boldogság / Elégedettség nemzet szinten Mikro szinten: Boldogság / Elégedettség az egyén szintjén Easterlin paradoxon: az objektív és szubjektív jól-lét összefüggései nem egy-az egyben feleltethetőek meg egymásnak, egy darabig áll csak fenn az egyenes arányosság. A „jóléti kritikus pont” felett a gazdaság már nem befolyásoló tényező, vagy legalábbis nem olyan erősségben, mint a kritikus pont alatt.

4 A jól-lét értelmezése Az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét változása 1946 és 1989 között Franciaországban, Japánban és USA-ban Easterlin paradoxon mondanivalóját jól érzékelteti a következő grafikon: Az idősoros adatok arról árulkodnak, hogy a vizsgált országok esetén az 1946 és 1989 közötti időszakban a folyamatos és jelentős gazdasági fejlődés egyáltalán nem társult a boldogságszint, a szubjektív jól-lét növekedésével (Diener 1999). Forrás: Diener et al. 1999:

5 A szubjektív jól-lét értelmezése
A szubjektív jól-lét azt mutatja, hogy az emberek hogyan, milyen módon értékelik a saját életüket, mind kognitív, mind affektív síkon. Az a személy rendelkezik magas szubjektív jól-léttel, aki az életét kielégítőnek látja, és pozitív érzelmeket gyakran, negatív érzelmeket ritkábban él meg. A szubjektív jól-lét három összetevője az élettel való elégedettség, a pozitív érzelmek magas szintje és a negatív érzelmek alacsony szintje.

6 Posztmateriális megközelítés
Anyagi helyzet és történelmi örökség Az országok kulturális dimenzió szerint elkülönített klaszterekbe foglalhatók, ha a gazdasági és a szubjektív jólléti vetületből indulunk ki (Inglehart, Klingemann 2000). A materiális értékek és az önkifejezés értékei az egyik dimenziót képezik. A túléléssel, biztonsággal, és az anyagi javak fontosnak tartásával kapcsolatos értékek mezeje felől halad a jobb oldali mező felé, amelynek végén olyan értékek helyezkednek el, mint a szabad választás fontossága, az élettel való elégedettség, tolerancia, a szabadság. A tradicionális értékrendben az olyan hagyományos és közösségi értékek helyezkednek el, mint a család, a nemzeti kötelékek, vallásosság és a társadalmi rend értékeinek támogatása, illetve az abortusz, a válás és az eutanázia elutasítása. Az ellenkező oldalon, a szekuláris értékek csoportjában a szekuláris, racionális, individualista értékek állnak, ahol fontosabb érték az egyén és az egyéni teljesítmény, valamint tolerált az abortusz és a válás (Inglehart – Welzel 2005). Forrás: Inglehart, Klingemann (2000: 174)

7 Jól-léti kritikus pont
A világ országainak elhelyezkedése az értéktengelyek mentén Forrás: Inglehart, Welzel (2005: 64)

8 Kultúrakutatás Geert Hofstede 5 dimenziót állapít meg a különböző kultúrák jellemzésére. hatalmi távolság, a bizonytalanság kerülése, az individualizmus-kollektivizmus kérdése, a maszkulinitás és femininitás, valamint az időorientáció. Hofstede minden dimenzió mentén sorba állítja az általa vizsgált országokat. Például a maszkulinitás sorban Magyarország a 3. helyen szerepel, Szlovákiát és Japánt követve, míg az Arab Államok is csak a helyet foglalják el. Ezen a listán a Skandináv térség az utolsó pozíciókat tölti be, például Norvégia a 73., míg Svédország a 74. a maszkulinitási indexüket tekintve. Ezek az országok a feminin kultúrákhoz sorolhatóak, vagyis konszenzuskeresők, családcentrikusak és az élet minőségére koncentrálnak (Falkné Bánó 2008). Általánosságban elmondható, hogy az alacsony maszkulinitási indexű országokban (Pl. Svédország (5/100), Dánia(8/100), Norvégia(16/100), Franciaország (43/100) nagyobb a gyermekvállalási kedv. Magyarországon ez az érték 88/100.

9 Traits of Masculinity / Femininity
High Masculine Low Masculine (Feminine) social norms ego oriented relationship oriented money and things are important quality of life and people are important live in order to work work in order to live politics and economics  economic growth high priority environment protection high priority conflict solved through force conflict solved through negotiation religion most important in life less important in life only men can be priests both men and women as priests work larger gender wage gap smaller gender wage gap fewer women in management more women in management preference for higher pay preference for fewer working hours family and school traditional family structure flexible family structure girls cry, boys don’t; boys fight, girls don’t both boys and girls cry; neither fight failing is a disaster failing a minor accident

10 Inglehart boldogságkoncepciója és Geert Hofstede kultúrakutatásainak összevetése
Összefüggés látszik a kulturális dimenzió szerint elkülönített, gazdasági és a szubjektív jól-léti vetületből kiinduló boldogság-besorolások és Geert Hofstede 5 dimenzós kultúra-besorolása között.(PDI = Hatalmi táv., IDV = Individualizmus - Kollektivizmus, MAS = Maszkulinitás – Femininitás, UAI = Bizonytalanságkerülés, LTO = Időorientáció) Country PDI IDV MAS UAI LTO Denmark 18 74 16 23 Netherlands 38 80 14 53 44 Norway 31 69 8 50 20 Sweden 71 5 29 33

11 Kutatás módszere Kvantitatív vizsgálat Kérdőív kérdései:
A kérdések első része a személyes adatok után érdeklődik: Nem, kor, családi állapot. Majd ezt követően a vágyott családi állapotra kérdez rá. Összesen 102 fő töltötte ki a kérdőívet, ebből 62 nő és 40 férfi adott válaszokat a kérdésekre, mindannyian Budapesten élnek. 22 és 70 éves korosztályból kerültek ki a válaszadók.

12 Hipotézis és eredmény: Az emberek nagy többségének jelenlegi családi állapota és vágyai között nagy különbség mutatkozik. Megkérdezettek valós élethelyzete Az egyedülálló és szingli distinkciót azért építettem bele a válaszalternatívákba, hogy kiderüljön, a megkérdezettek kényszerűségből egyedülállóak vagy választottan szinglik.

13 Megkérdezettek vágya a családi állapotra vonatkozóan (Saját kutatás)
Nemzetközi felmérés: Magyarországon az emberek számára még mindig fontos a házasság, ami ellentétes képet mutat Nyugat-Európával. A felmérésből kiderül, hogy 3 megkérdezett felnőttből 2 életcéljának tartja a házasságot (Magyarország 64%). Ezzel messze meghaladjuk a 46%-os európai átlagot. Míg máshol teljesen elfogadott felfogás, hogy a hosszú távú kapcsolat egyenértékű a házassággal (európaiak 77%-a gondolkodik így), addig Magyarországon ez az arány csupán 51%. Ez is mutatja, hogy a magyarokban még él a házasságkötés hagyománya (MFOR 2007a).

14 A házasság intézményének

15 A házasságból születettek aránya és az anyák átlagos életkora az első gyermek születésekor
Forrás: Magyarország társadalmi atlasza, Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2012

16 Házasságkötések - Válások
A termékenység csökkenését befolyásolja a társadalom családi állapot szerinti átrendeződése, mivel az egyre nagyobb számot kitevő hajadon, özvegy és elvált nők termékenységi mutatója alacsonyabb, mint a házasságban élőké, annak ellenére, hogy egyre gyakrabban létesítenek élettársi kapcsolatot. 2011 elején a 15 éves és idősebb népesség kevesebb mint fele, 45 %-a volt házas, 2001 óta a nőtlenek, hajadonok részesedése 27 százalékról 33 %-ra, az elváltaké 9-ről 11 %-ra emelkedett, az özvegyeké 10% körül maradt. A házasságkötések száma évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az utóbbi évtizedben 35 ezer és 46 ezer közötti házasságkötést regisztráltak évente országosan. Ezzel szemben a válások évenkénti száma 24  – 25 ezer körül ingadozott, vagyis a házasságkötéseknek már több, mint a fele válással végződik. Ezt az is jól mutatja, hogy az ezer házasságkötésre jutó válások száma folyamatosan emelkedik: 2011-ben 652 válás jutott ezer házasságkötésre

17 A nemi szerepek változása
A nemi szerepek a társadalom által elfogadott viselkedési formák összességét határozzák meg mind a férfiakra, mind a nőkre nézve. A férfiak esetében is tapasztalható számottevő változás, elsődleges szerepük, hogy biztosítsák a család megélhetését, ám érdekes tendencia, hogy a GYED-en levő férfiak száma jócskán megugrott az elmúlt évek során. Például 2002-ben a gyermekkel otthonmaradók csupán 0,4%-a volt férfi, míg ez az adat 2009-re már 3,6 %-ra ugrott Magyarországon. Ez a tendencia a munkanélküliségre, valamint a nők egyre nagyobb arányú iskolázottságára vezethető vissza. Valamint szemlélteti a szerepeltolódást, a kiegyenlítettebb családon belüli munkamegosztást (Nagy-Pongrácz 2011). A női szerepek jelentős változáson mentek keresztül a kétkeresős családmodell általánossá válása óta, mivel már nem csak a hagyományos családösszetartó és anyaszerep az elfogadott, hanem a dolgozó nő is egy természetes állapot lett. Mindemellett a női vezetőkkel szemben még mindig sok az előítélet és az ellenszenv, pedig mára már ez korántsem új keletű jelenség. A nők számának folyamatos növekedése a felsőoktatási intézményekben egyértelműen magával vonja a női karrierigény növekedését is, ezért a női nemi szerepek tovább bővülnek. Manapság az anyaszerep alacsony társadalmi presztízzsel jár, nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget, mint amit valójában jelent. Ráadásul anyagilag sem olyan mértékben támogatott, hogy megélhetést biztosítson a gyermek(ek) és az anya számára, főleg, ha a nő egyedül neveli a gyermek(ek)et. Ennek következtében, mérlegelve a helyzetet, a nők többsége úgy dönt, hogy amint csak lehet, visszaáll a munkába.

18 A nők munkavállalása A nők kereső tevékenységéből és reprodukciós feladataik ellátásából származó konfliktusok mérsékelhetők, sőt kiküszöbölhetők lennének, a családi, háztartási feladatoknak, a házastársak közötti egalitáriánusabb megosztásával. A férfiak aktívabb részvétele az otthoni feladatok ellátásában nemcsak a nők munkavállalását, szakmai előmenetelét könnyíti meg, de pozitívan hat a gyermekvállalási hajlandóságra is. A skandináv országok viszonylag kedvező termékenységi mutatói jelentős részben a családon belüli kiegyenlített munkamegosztásra, a férfiak aktív részvételére, feladatvállalására vezethető vissza. Ezzel szemben a dél-európai országok patriarchális családi, társadalmi berendezkedése is felelős az utóbbi évtizedben az ott tapasztalt igen alacsony születési, termékenységi arányszámokért (Nagy – Pongrácz 2011).

19 A nők munka- és gyermekvállalása
A nők gazdasági önállóságának közvetlen következménye, hogy a nők kevesebb kényszert érezhetnek egy rosszul sikerült házasságban való maradásra, emiatt könnyebben szánják el magukat a házasságbontás mellett. Az önálló munka általánossá válásával a nők ambíciója már nem kizárólag a családra irányul, hanem megjelenik a munkához való elhivatottság is. A nők gyermekvállalása kapcsán is eltérés mutatkozik a korábbi időszakokhoz képest. Korábban természetes volt a kettőnél több gyermek születése a családban, de mivel a jelenkorban a családalapítás és a pályakezdés ideje egybeesik, a nők választás elé kerülnek, hogy melyik a fontosabb. Az érvényesülés érdekében a nők közül sokan a munka mellett döntenek, ezért a családalapítás későbbre halasztódik, viszont számításba kell venni, hogy mennyire tolható ki, hiszen a fogamzóképesség is korlátozott időtartamú.

20 A nők munkavállalása Érdekes különbség, hogy míg van, akinél a kereső munkában elszenvedett frusztrációt az otthoni háztartási munka, házkörüli kreatív tevékenység képes feloldani és kompenzálni, addig másoknál éppen az otthoni munka feszültségét csökkenti, vezeti le a pénzkereső munkatevékenységből eredő örömforrás. A kettős munkaterhelés vizsgálata esetén tehát a pozitív és negatív hatások eredőjét kell keresni. A nemekhez kötődő tradicionális ideológiák, miszerint a nők elsődleges szerepe az otthoni feladatok ellátása, míg a férfiak rendeltetése és célja a családról való anyagi gondoskodás, leginkább a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését korlátozzák. Ezek hatására a nők megbecsültsége alacsonyabb a munka világában, korlátozottabbak a karrierlehetőségek, nehezebb nőként érvényesülni, azonban helytállásuk „kulcsa” abban rejlik, hogy sok nő jövedelme fontos része a családi költségvetésnek.

21 Érdemes megvizsgálni, hogy jellemzően milyen indokok vezetnek ahhoz, hogy a munkavállalók feladják munkájukat. A munkahelyi előmenetelről való lemondás egyes lehetséges okait a következő táblázat mutatja nemek szerinti bontásban, mutatva a százalékos megoszlásokat. NŐ FÉRFI A családnak szentelt idő 44% Karriert vált 29% Képzettségi fokozat megszerzése, egyéb továbbképzés 23% Képzettségi fokozat megszerzése, egyéb továbbképzés 25% A munka nem kellemes, nem kielégítő 17% A munka nem kellemes, nem kielégítő 24% Elköltözés 17% Nem érdekli a munkaterület 18% Karriert vált 16% A családnak szentelt idő 12% Forrás: A karrier feladásának okai (Hewlett – Luce, )

22 A nők a magyar munkaerőpiacon
A KSH 2010-es diszkrimináció-kutatása szerint a magyar munkaerőpiacon tapasztalt családi körülményeket és a nemek közötti megkülönböztetést a nők 29,5%-a jellemezte valós gondnak saját tapasztalatai alapján. Érdekesség, hogy az adatsorok szerint koherencia mutatható ki a képzettségi szint alacsony foka és a munkaerő-piaci megkülönböztetés terén. A megkülönböztetést megélt nők aránya a maximum általános iskolát végzett nők körében 27,1%, a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzett nők körében 19,7%, ugyanakkor a közép-, és felsőfokú végzettségű nők körében nem éri el a 13 %-ot. A keresetbeli különbségek abból adódnak, hogy a nők mennyit maradnak távol a munkaerőpiacról. A nők pályájuktól való távolmaradása meglehetősen rövid: átlagban kevesebb, mint 3év. Ennek ellenére a keresetük nagyban eltér a munkaerőpiacon maradt, hasonló pozícióban lévő társaiktól. A távollét ára 1 év esetén 11%-os, 3 év esetén 37%-os fizetésbeli kiesést jelent a nők számára (Hewlett-Luce 2005).

23 A munkájukat elhagyó nők (szülési szabadságukat töltők) 93%-a gondolja úgy, hogy vissza kíván térni a munkaerőpiacra kisebb kihagyás után. A nők átlagban 2,2 évig maradnak távol a munkaerőpiactól. A visszatérés lehetőségei nem jók. A pályájukat elhagyó nők 74%-a jár csupán sikerrel. Közülük is 40% tér vissza szakmájába vágó teljes munkaidős munkába, 24%-uk részmunkaidős állást talál, 9%-uk magánvállalkozóként dolgozik tovább. A nők pályáját nem a hagyományos linearitás jellemzi, mint a férfiakét (Hewlett-Luce 2005). Alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya: 5,7%. A 27-ek Európájában csak Bulgáriában (2,7%) és Szlovákiában (4,8%) található a magyarországinál alacsonyabb érték. (EB 2007). Megoldás: távmunka lehetősége, több részmunkaidős álláslehetőség, bölcsődei-óvodai férőhelyek számának gyarapodása, a házimunka terhének nem egy kézben összpontosulása.

24 Hivatkozások EB 2007: A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a nők és férfiak egyenlőségéről 2007, o. Nagy – Pongrácz: Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről – Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R., Smith, H Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin. Vol. 125, No 2. pp Falkné Dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció - Az interkulturális menedzsment aspektusai, Perfekt, Budapest, 2008. Inglehart, R., - Welzel, C Modernization, Cultural Change and Democracy: The Human Development Sequence. New York: Cambridge University Press HEWLETT, SYLVIA ANN (2003): Vezetı állású nık, és a minden elérésének mítosza Vezetés - Szervezés március-április, oldal. HEWLETT, SYLVIA ANN – LUCE, CAROLYN BUCK (2005): Pályaelhagyások és visszatérési lehetőségek A tehetséges nők megtartása a sikerhez vezető úton. In: Harvard Business Manager július-augusztus, oldal

25 Hivatkozások 2 Peter M. Blau: Egyenlőtlenség és heterogenitás: Primitív elmélet a társadalmi struktúráról ( Ryan, R. M., Deci, E. L On happiness and human potentials: A review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Annual Review of Psychology. Vol. 52. No. 1. pp Waterman, Alan S Two Conceptions of Happiness: Contrasts of Personal Expressiveness (Eudaimonia) and Hedonic Enjoyment. Journal of Personality and Social Psychology Vol. 64 No. 4. pp. 678–691.

26 Köszönöm a megtisztelő figyelmet
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Folmeg Márta ELTE-BTK Interkulturális nyelvészet doktori program III. éves hallgatója KJF tudományos munkatárs