Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 3.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 3."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 3.
PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 3. Dr. Tarnóczi Tibor

2 A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése
Az elemző munka során a vállalkozási tevékenység gazdasági elemzésének kérdései kiemelkedő jelentőséggel bírnak, ami magában foglalja: a vállalkozás piaci tevékenységének elemzését, a termelés és értékesítés elemzését, a vállalkozás erőforrásainak elemzését.

3 A piaci tevékenység A vállalkozások piaci tevékenysége az input (bemeneti) és az output (kimeneti) oldalt egyaránt érinti. A termelés alapanyag-szükségletének beszerzése és a késztermék értékesítése mellett ide soroljuk azokat a tevékenységeket is, amelyek például a termelés szerkezetéhez fűződnek, de logikailag ide tartoznak a piacon megjelenő termékek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok is.

4 A piaci tevékenység elemzése
A vállalkozások piaci tevékenysége sokoldalú, összetett jelenség, amely jelentősen befolyásolja a vállalkozás jövedelmi-, jövedelmezőségi viszonyait. Minden vállalkozásnál a gazdasági elemző munkának folyamatosan segítenie kell a kedvező piaci döntések meghozatalát, vizsgálnia szükséges a tevékenység színvonalát, annak hatását a vállalkozás működésére. A piaci tevékenység elemzéséhez kapcsolódó elemzési feladatok közül a következő területeket emeljük ki: termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó elemzések; értékesítéshez (önköltségelemzés, árelemzés) kapcsolódó vizsgálatok. 

5 Termelési szerkezet, termékösszetétel
A termékszerkezettel kapcsolatos elemzések során alapvetően azt vizsgáljuk, hogy a vállalat pillanatnyi (tény) és az optimálisnak tekinthető (tervezett) termékszerkezete között van-e eltérés, és ha igen, ez a differencia milyen mértékben hat a vállalkozás jövedelmezőségére, mekkora különbség mutatható ki az optimális szerkezettől való eltérés miatt, negatív és pozitív irányban egyaránt.

6 A vállalkozás célja - termékszerkezet
A vállalkozás célja olyan termékszerkezet kialakítása, amely a lehető legnagyobb profit realizálását teszi lehetővé a rendelkezésére álló erőforrásainak felhasználásával. Mindezek alapján elmondható, hogy a termékszerkezet optimalizálás célja a vállalkozásszintű profit maximalizálása, amely, a fedezeti hozzájárulás (fedezeti összeg) maximálását jelenti.

7 Információigény A termelési szerkezet optimalizálás alapinformációi az alábbiakban foglalhatók össze: Piaci információk. A piaci információk alapján az értékesítésnek lehetnek alsó és felső korlátai. Alsó korlátot elsősorban a megkötött szállítási szerződések adják, a felső korlát pedig a piac felvevőképessége az adott termékből, a versenytársak piaci jelenlétét is figyelembe véve. Jövedelmi információk. Az optimalizálásba bevonni kívánt termékekre vonatkozóan ki kell számítani, hogy az adott termékek milyen jövedelmi szint mellett állíthatók elő. A jövedelemi viszonyok jellemzője a fedezeti hozzájárulás.

8 Fedezeti összeg A gazdasági döntések általános alapelve, hogy a döntési problémák megoldásánál a költségek közül mindig csak a döntéstől függő változó költségeket kell figyelembe venni, így a döntések meghozatalakor nem közvetlenül a vállalati eredmény (profit) maximálása a cél, hanem a fedezeti hozzájárulásé. A fedezeti hozzájárulás a termelési érték és a változó költségek (közelítőleg a közvetlen költségek) különbözeteként számítható.

9 Fajlagos fedezeti összeg
+ Tervezett nettó eladási ár – Tervezett közvetlen (értékesítési) önköltség = Tervezett fajlagos fedezeti összeg (FH) A nettó eladási ár alapja lehet piaci információkra alapozva, a konkurens termékek piaci árának figyelembevételével képzett ár, illetve a tervezett önköltség bázisán, az elvárt jövedelmezőségi szint, illetve fedezeti hányad alapján számított ár, továbbá – már forgalomban lévő termék esetén – az előző időszak értékesítési árán alapuló ár. A fedezeti hányad a fedezeti hozzájárulás és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa.

10 Az önköltség számítása
+ Közvetlen anyagjellegű ráfordítások (1) + Közvetlen anyagköltség + Bruttó anyagköltség – Hulladékmegtérülés + Igénybevett anyagjellegű ráfordítások + Közvetlen személyi jellegű ráfordítások (2) + Közvetlen bérköltség + Közvetlen bérek járulékai + Gyártás (előállítás, szolgáltatásnyújtás) egyéb közvetlen költsége (3) + Jellemzők alapján felosztott üzemi költségek (segédüzemi költségek, gépköltségek, stb.) + Speciális szerszámok költsége (leírása stb.) + Egyéb közvetlen költségek (bérleti díj, lízing díj, biztosítás stb.) + Saját termelésű készletek (félkész termék, befejezetlen termelés) továbbfelhasználása (4) – Melléktermék értéke (5) = Előállítás önköltsége ( –5) [6] + Kalkulációs egységre meghatározható közvetlen értékesítési költség (bizományosi díj, jutalék stb.) (7) = Közvetlen (értékesítési) önköltség (6 + 7)

11 Termelési információk
A számítások során felhasználásra kerülő, a termelésre vonatkozó információk jellemzően a vállalkozás belső információs rendszeréből származnak. Ezek az információk megadják, hogy milyen erőforrás-kondíciók mellett történhet a termelés. Erőforráskorlát szerint a termékszerkezet optimalizálása történhet abból kiindulva, hogy: nincs erőforráskorlát; egy erőforráskorlát (szűkkeresztmetszet) létezik; több erőforráskorlát egyidejű figyelembevétele szükséges. Szűk keresztmetszet az az erőforrás, amelynek kapacitása kisebb az iránta megnyilvánuló igénynél.

12 Az optimális termékszerkezet meghatározása
Amennyiben az a feltétel teljesül a vállalkozásra, hogy nincs szűkös belső erőforrás, akkor minden termékből annyit termel, amennyit a piacon értékesíteni képes. Amikor a vállalkozásban egy belső erőforráskorlát létezik, azaz van olyan erőforrása, amelyből a rendelkezésre álló kapacitás jelentősen alacsonyabb minden más erőforrás kapacitásánál, így elsődlegesen az korlátozza a termelési volument. Ekkor a termékszerkezet meghatározására alkalmas módszerek egyike lehet a gyártmány karakterisztikán alapuló optimalizáló eljárás.

13 Az optimális termékszerkezet meghatározása
A gyártmány karakterisztika vagy más elnevezéssel realizálási fedezet valamely szűk kapacitást jelentő erőforrás egységére vetített termékegységen realizált fedezet. Számítása során az egyes termékek fajlagos fedezetét osztjuk az előállításukhoz szükséges szűk erőforrás (gyártást korlátozó tényező) fajlagos mennyiségével.

14 A matematikai programozás
Ha a vállalatban egyidejűleg több belső erőforrás is korlátozottan áll rendelkezésre, akkor az optimális termékszerkezetet a korszerűbb operációkutatási módszerek (lineáris programozás, szimuláció, hálótervezés, stb.) felhasználásával határozhatjuk meg. A termelési szerkezettel kapcsolatos elemzések során alapvetően azt vizsgáljuk, hogy a vállalat pillanatnyi (tény) és az optimálisnak tekinthető (tervezett) termelési szerkezete között van-e eltérés, és ha igen, mekkora fedezeti (és így profit) többlet érhető el, ha a jelenlegi helyett az optimális termékszerkezetre tér át az üzem.

15 A Herfindahl mutatószám
A jelenlegi és az optimalizált termelési szerkezet alávethető más jellegű vizsgálatoknak is: bizonyos szempontból a termelési struktúrában rejlő kockázatot méri, hogy az üzem egyes ágazatai mekkora arányban részesednek az üzemi szintű fedezetből. Egy olyan termelési struktúrára való áttérés, amelyben egy-két ágazat adja az üzemi szintű fedezet döntő hányadát, rendkívüli kockázatokat rejthet magában, bizonyos kedvezőtlen piaci- vagy egyéb események hatására akár a vállalkozás léte is veszélybe kerülhet. Ilyen megközelítésben, a termelési szerkezetváltásban rejlő kockázat vizsgálható egyrészt egyszerű megoszlási viszonyszámokon keresztül, valamin ún. Herfindahl-típusú mutatószámokon keresztül.

16 A termelési szerkezet koncentráltsága
Az egyes ágazatok üzemi fedezethez történő hozzájárulása arányának meghatározása. Az összes ágazat üzemi fedezetből való részarányának négyzetre emelésével, és ezek összegzésével határozhatjuk meg a termelési szerkezet koncentráltságát, illetve kockázatos voltát. Ilyen megközelítésben, a termelési szerkezetváltásban rejlő kockázat vizsgálható egyrészt egyszerű megoszlási viszonyszámokon keresztül, valamin ún. Herfindahl-típusú mutatószámokon keresztül.

17 A termelési szerkezet koncentráltsága
A számított indikátorok értékeléséhez némi adalék: a mutató 0 és 1 között ingadozik, ahol a magasabb érték nagyobb koncentrációs fokra utal. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jelenleg alkalmazott termelési szerkezet H-értéke jelentősen alacsonyabb az optimalizálással előállított struktúra értékéhez képest, érdemes alaposabb megfontolás tárgyává tenni az optimalizálás eredményének gyakorlati megvalósítását, a megnövekvő kockázatokra figyelemmel.

18 A fedezeti pont A fedezeti pont elemzés lehetőséget termet arra, hogy megvizsgáljuk, az üzem eléri-e a kibocsátásnak azt a minimális volumenét és így az árbevételnek azt a szintjét, amellyel biztosítani lehet, hogy a keletkező költségek (változó- és állandó költségek) éppen fedezve legyenek. A fedezeti pontnál ugyanis az árbevétel és az összköltség éppen megegyezik.

19 A fedezeti pont grafikus ábrázolása

20 Az értékesítés elemzése
A vállalkozások piaci tevékenységének kiemelkedően fontos mozzanata a termékek és a szolgáltatások értékesítése, ami nagymértékben meghatározza a realizálható eredmény nagyságát, biztonságát (a realizálás kockázatát). Az eredmény realizálásának kockázata nagyban csökkenthető a megfelelő vevők, értékesítési csatornák kiválasztásával, ezért az értékesítés kapcsán ennek a döntésnek a támogatása fontos elemzői feladat.

21 Az értékesítési csatornák megválasztása
Első körben a számításba vehető értékesítési megoldásokat gazdasági szempontból kell értékelni. Ennek keretében össze kell hasonlítani az egyes lehetőségek választása esetén realizálható árakat, az értékesítést terhelő költségeket (pl.: szállítási távolság), valamint követelményeket (pl.: minőségi követelmények), továbbá ezek összességének a vállalat eredményére gyakorolt hatását. Ez végső soron azt jelenti, hogy valamennyi változatra célszerű gazdasági kalkulációt készíteni.

22 Az értékesítési csatornák megválasztása
A döntés elkészítése során a számszakilag kifejeződő gazdasági kalkulációkon túlmenően egyéb szempontokat is célszerű az értékelés tárgyává tenni. E szempontok – a teljesség igénye nélkül – a következők lehetnek: fizetési feltételek (pl. fizetési határidő); szállítási rugalmasság (időben és mennyiségben is!); a nem fizetés kockázata; nem fizetés esetén milyen garanciák érvényesíthetők; stb.

23 Az árak vizsgálata A vállalkozások piaci tevékenysége során jelentős súlyt képeznek az árral kapcsolatos döntések, mert amennyiben új termékkel vagy szolgáltatással jelenik meg a piacon, meg kell határoznia azt, hogy milyen áron kerüljön az értékesítésre; a már forgalomban lévő termékek, szolgáltatások árait időről időre aktualizálnia kell; a különféle üzleti ajánlatok megtételekor az ajánlati ár meghatározása nélkülözhetetlen az üzleti partnerek részére; bizonyos esetekben árengedményt kell adnia, illetve alacsony árat kell ajánlania vásárlóinak, ilyen esetekben viszont ismernie kell az árminimumát, amelyen még érdemes értékesíteni, stb.

24 Az árképzés Sok esetben a termékek árai döntően külső adottságként kezelendők a vállalatok számára, ezért a klasszikus ármeghatározás problémájával a vállalatok általában csak új termékek, új piacok esetében szembesülnek. Mindezek ellenére fontos az árakkal kapcsolatos elemzések elvégzése.

25 Különbözeti kalkuláción alapuló árképzés
Sok esetben a termékek árai döntően külső adottságként kezelendők a vállalatok számára, ezért a klasszikus ármeghatározás problémájával a vállalatok általában csak új termékek, új piacok esetében szembesülnek. Mindezek ellenére fontos az árakkal kapcsolatos elemzések elvégzése.

26 Különbözeti kalkuláción alapuló árképzés
A módszer olyan esetekben alkalmazható, amikor a vállalkozás egy termék/szolgáltatás vonatkozásában már rendelkezik kész önköltség-kalkulációval („A” termék), amely egy másik – részben hasonló – termék/szolgáltatás („B” termék) árának meghatározásához bázisként felhasználható. A bázis értékeket az eltérő ráfordítás-igényből és a technológiai jellemzőkből fakadó különbözetek alapján korrigáljuk, így jutunk el az új termék kalkulált árához.

27 A különbözeti árképzés munkatáblázata
Megnevezés „A” termék kalkulált ára [Ft/db] Különbözet [Ft/db] „B” termék kalkulált ára [Ft/db] (I.) (II.) (I.)+(II.) 1. Közvetlen anyagjellegű ráfordítás 2. Közvetlen személyi jellegű ráfordítás 3. Gyártás egyéb közvetlen költsége 4. Saját termelésű készletek felhasználása 5. Melléktermék értéke 6. Előállítási költség 7. Kalkulációs egységre felosztható közvetlen értékesítési költség 8. Közvetlen önköltség 9. Kalkulált ár