Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 11. 24.2014. 11. 24.2014. 11. 24. FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A települések és a városodás folyamata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 11. 24.2014. 11. 24.2014. 11. 24. FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A települések és a városodás folyamata."— Előadás másolata:

1 FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A települések és a városodás folyamata

2 2 Állandó település magányos, szórvány tanya szórtsorbokor farm csoportos falu halmazegyutcás szabályos sakktábla város

3 3 A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája  Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések.  A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jöttek létre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.  Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott  ipari-, szolgáltató-, üdülőfalvak stb.

4 4 A falusi települések típusai A falusi településeket méretük és népességszámuk alapján osztályozhatjuk: 1.Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő közötti lélekszám. Tanya, farm, major. 2.Tanyabokrok: fő közötti lélekszám. A Nyírségre jellemző. Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.

5 5 Tanyatípusok alaprajz szerint:

6 6 Zárt, csoportos falusi települések: 1.Törpefalvak: fő. Közép- és Ny- Európa. 2.Kisfalvak: fő. Közép- és Ny- Európa. 3.Nagyfalvak: fő. Kelet- és Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika. 4.Óriásfalvak: fő. Kelet- Ázsia.

7 7 Falutípusok alaprajz szerint:

8 8 A város időben és térben Az első városok Kr.e körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a városokban él.

9 9 Városodás és városiasodás Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az "ellenvárosodás". Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

10 10 A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők (Tankönyv 248. oldal 193. ábra)

11 11 A városodás dinamikája: taszítás és vonzás A városodást két irányból fellépő gazdasági és társadalmi erő fokozta. 1.A falusi térségekben megjelenő „taszítóerők”: földhiány földhiány gépesítés  csökkenő munkaerőigény gépesítés  csökkenő munkaerőigény a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb. a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb.

12 12 2. A városokban felerősödő „vonzóerők”:  ipar munkaerőigénye,  magasabb jövedelem,  városi életmód, Az urbanizáció hulláma az Egyenlítő felé vonul. A városodási folyamat az északi és déli szélesség 30 o között a legintenzívebb, ezzel szemben a mérsékelt övben csillapodik.

13 13 Az urbanizáció következményei 1.Népesség tömeges városba özönlése.  Többmilliós városok kialakulása. 2.A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása.  Elővárosodás folyamata (agglomeráció). Pl. USA 3.A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok elővárosaik révén összenőnek.  Városhalmazok (megapoliszok) alakulnak ki.

14 14 Megapoliszok USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz. (700 km hosszú és 80 millió lakos) Atlasz: 92. old.

15 15 városközpont / city, belső munkahelyöv belső lakóhelyöv külső munkahelyöv külső lakóhelyöv agglomerációVárosszerkezet Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

16 16 Városszerkezet: belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodákbelső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

17 17 belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal

18 18 külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházakkülső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

19 19 külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házakkülső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

20 20 Városok típusai funkciók alapján világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió.világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió. országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München.országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München. kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó városipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból élmezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő- város, szórakoztató központok, vallási központok.egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő- város, szórakoztató központok, vallási központok.

21 21 Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.


Letölteni ppt "2014. 11. 24.2014. 11. 24.2014. 11. 24. FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A települések és a városodás folyamata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések