Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged 2 P alócz Éva Hallgat a felszín – fecseg.

Az előadások a következő témára: "Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged 2 P alócz Éva Hallgat a felszín – fecseg."— Előadás másolata:

1 Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged 2 P alócz Éva Hallgat a felszín – fecseg a mély Egy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-k Közgazdász Vándorgyűlés, Szeged 2010. október 1. P alócz Éva KOPINT-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu

2 Az elemzés célja A szokásos vizsgálatok a vállalatok egészét, vagy azok egyes csoportjainak teljesítményét elemzik; A mi elemzésünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a vállalati átlagok mögött milyen, az átlagtól eltérő teljesítmények húzódnak meg, ezek milyen – az eredmény-kimutatásokból megállapítható – jellemzőkkel lehetnek összefüggésben. mely típusú vállalatokra jellemző a túlélés stratégiája, és melyekre a növekedési szándékok és képesség, és az utóbbiak milyen egyéb gazdasági mutatókkal rendelkeznek.

3 A vizsgálat módszere Az anonimizált vállalatsoros eredmény- és mérlegkimutatás alapján, a kettős könyvvitelű vállalatokra; Azokra a vállalatokra, amelyek mind 2003-ban, mind 2007-ben változatlan adószámmal működtek (2008 már a válság által érintett év); Csak versenypiaci ágazatokra (33 ágazat), amelyekben megfelelő számú vállalat található; A növekedési kategóriákat a nettó árbevétel alapján képeztük, ezért a kereskedelmi vállalatok sem részei a vizsgálatnak.

4 A vizsgálat korlátai Esetleges szándékos adattorzítások, különösen az adó-megállapítás alapjául szolgáló adatok esetében; Nem tudjuk kiszűrni a nem teljes évben működő vállalatokat; A vizsgálat nem tudja kezelni az új vállalat alapításával terjeszkedő cégek esetét; Az adathiány és a nulla adat nem mindig elkülöníthető.

5 A minta Összesen 63 367 cég Méretkategóriák a létszám alapján Mikro-vállalat (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középvállalat (50-249 fő) Nagyvállalat (250 fő felett); Ágazati hovatartozás szerint Tulajdonosi szerkezet szerint Növekedési kategóriák

6 Növekedési kategóriák (folyó áron) 1. Nominálisan csökkenő: nettó árbevétel folyó áron is csökkent 2003-2007 között (NÁ 2007/2003 < 100) 2. Stagnáló: nettó árbevétel legfeljebb a kumulált árindex-szel nőtt (100 > NÁ 2007/2003 < 120) 3. Dinamikus vállalatok: a nettó árbevétel 20-150% között nőtt (120 > NÁ 2007/2003 < 250) 4. Kiemelkedően növekvő: a nettó árbevétel 150 felett nőtt (250 > NÁ 2007/2003 < 1000) 5. Rakéták (tízen túliak: amelyek nettó árbevétele több mint tízszeresére nőtt ((1000 > NÁ 2007/2003 )

7 Az eredmények

8 A vállalatok mintegy fele nominálisan vagy reálértékben zsugorodott, másik (nagyobbik) fele növekedett

9 A növekedés húzóereje az export

10 A növekedési kategóriák vállalati méret szerint

11 A külföldi tőkével működő vállalatok esélyei jobbak

12 A különböző növekedési kategóriák megoszlása az egyes ágazatokban nagyon hasonló,

13 … annak ellenére, hogy az egyes ágazatok növekedése nagyon eltérő

14 A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (vizsgált cégek)

15 A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (összes cég)

16 A kiemelkedően növekvő vállalatok egyéb pénzügyi jellemzői

17 Nyereség-veszteség A 2003-2007 között kiemelkedően növekvő vállalatok 2003- ban egyáltalán nem rendelkeztek jobb vállalati eredményekkel, mint a vizsgált teljes vállalati kör átlaga. Sőt, a később dinamikussá vált vállalatok nyeresége szinte minden méretkategóriában alacsonyabb, veszteségük pedig magasabb volt, mint az átlag. Így az összesített vállalati eredmény is rosszabb volt ebben a körben, mint a vizsgált vállalatok átlagában. 2007-re a helyzet megváltozott: a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4) üzemi eredménye lényegesen javult. Mindazonáltal, a nettó árbevételüket kimagaslóan, 150-900%- kal, és a „csak gyorsan” 20-150%-kal növelő vállalatcsoport (3. növ. kat.) üzemi eredménye között nem állapítható meg lényeges különbség a gyorsabban növekvők javára.

18 ..részben a beruházások miatt 2003-ban a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4. növ. kat.) nettó árbevétel arányos hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségei lényegesen meghaladták a vizsgált vállalatok átlagát. 2007-re ez a helyzet konszolidálódott, s a kiemelke- dően növekvő vállalatcsoportok pénzügyi kötelezettségei belesimultak az átlagba. A nettó árbevétel rendkívül gyors növekedése tehát a vállalatok jelentős részénél meghozta a beruházásoktól várt változásokat, és konszolidálta az árbevétel-arányos eredmény- és hitelmutatókat.

19 Bérköltség 2003-ban a kiemelkedően növekvő vállalatok 1 főre eső bérköltsége még minden méretkategóriában elmaradt az átlagtól, 2007-re azonban már túlszárnyalták azt; A kiemelkedően növekvő vállalatoknál minden méretkategóriában az átlagosnál lényegesen nagyobb létszámnövelés következett be.; A nettó árbevételt kiemelkedően növelni tudó vállalatok személyi költségei a nettó árbevétel arányában jelentősen csökkentek, míg a zsugorodó- stagnáló vállalatok esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg.

20 …és termelékenység A munkatermelékenység, azaz az 1 főre jutó bruttó hozzáadott érték a kiemelkedően növekvő vállalatok esetében gyors ütemben emelkedett, és 2007-ben már valamennyi méretkategóriában meghaladta az átlagos termelékenységet. Az 1 főre jutó hozzáadott érték a kiemelkedően gyorsan növekvő vállalatok (4. növ. kat.) esetében 2007-re a 2003. évi majdnem kétszerese.

21 Következtetések A vállalati szektorban nagyon jelentős mozgások mennek végbe, amelyeket az aggregált makro- mutatók elfednek; A dinamizmus ágazat-semleges: a kiemelkedően növekvő vállalatok (nagyjából hasonló arányban) minden, a dinamikus és a nem-dinamikus ágazatban megtalálhatók; A kiemelkedően növekvő vállalatok nagy része kkv, de vannak példák a nagyvállalatok körében is, A növekedést általában hitelfelvétel útján megvalósított beruházások teremtették meg, ami átmenetileg rontotta a jövedelmezőséget.

22 Tanulságok A hitelfelvétel a növekedés fontos forrása, ezért a hitelcsator-nák bedugulása akadályozhatja a növekedési képességgel bíró vállalatok növekedését; A gazdaságpolitikának a növekedési ambícióit már bizonyító kkv- kra figyelnie kellene. A Nemzeti Fejlesztése Terv átstrukturálása a kkv-k irányában nem jelentheti a fejlesztési pénzek szétaprózását, hanem a jelentős növekedési potenciállal rendelkező kisvállalatokra való koncentrálásra van szükség. Az export a legfontosabb kitörési pont, ezért a kivitel támogo-tása nem-konvencionális eszközökkel segítheti a növekedni képes vállalatok lehetőségeit. Az exporttámogatás nem csak pénzbeli támogatást jelent, hanem tanácsadást, piackutatást, partnerkeresést, külkereskedelem-technikai stb. segítséget. Mindezt megoldhatja kereskedőházak létrehozása, amelyek elvégzik a klasszikus külkereskedelmi feladatokat, amelyekhez a kkv-k nagy része nem ért. Kezdetben állami részvétellel, később tisztán magángazdasági alapokon.

23 Köszönöm a figyelmet