Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Etika I. Szofista mozgalom A relatív etika képviselői Nomosz-themisz vita.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Etika I. Szofista mozgalom A relatív etika képviselői Nomosz-themisz vita."— Előadás másolata:

1 Etika I. Szofista mozgalom A relatív etika képviselői Nomosz-themisz vita

2 Szofista mozgalom Szervezett okatatási tevékenyég –Előzmény: Szolón teszi kötelezővé az elemi oktatást a K.e. 6. században Tananyag: enküklosz paideia jegyében oktatói tevékenységük mindenre kiterjedt Szaktárgyak - gramnmatika - számtan - földrajzi ismeretek, csillagászat - testnevelés - állam- és jogelmélet

3 Athén A szofista mozgalomnak köszönhetően Athén lesz a filozófia köszpontja a K. E. 5. századra Periklész (K.e ) a tudós zsarnok Mestere a szofista Damón volt Pártfogoltja az athéni szofistáknak és művészeknek: Szophoklész, Prótagorász, Euripidész

4 Szofisták hagyománya Grammatikai kategóriák meghatározása Retorika – szónoklattan Logika, melynek előzményei az elatáknál jelennek meg Tudományos körültekintés igénye a filozófiában

5 Híres szophisták Arkhelaosz Antiphón Gorgiász (K. e ) Prótagorasz (K. e ) Damón ( K. e. 5. sz) Szókratész (K. e )– nem alapít iskolát, saját tanítványi köre van

6 7. századi szofisztész és a 6. századi szofisztész különbségeiről TermészetfilozófusokSzofisták -Phüszisz - egyetlen poliszban tevékenykednek -Arkhé filozófia - megválogatják tanítványaikat és ingyen tanítanak -ember és az emberi viselkedés szabályai -vándor filozófusok -Anyagi juttatás az okításért -Nem válogatnak a tanítványok között -Fellépő ruha, rhapszódoszoké

7 Műveik elvesztek K. u. 2. században gyűjtik össze beszédeiket, amikor reneszánszát éli a szofista mozgalom Flavius Filostratus - szofisták élete

8 Az új szemlélet kialakulásáról i) görög gyarmatosítás eredménye: léteznek más, a hellén hagyománytól eltérő társadalmi szerveződések ii) a természetfilozófia háttérbeszorulása: a közösségi élet feltételeit kezdik kutatni

9 Athén Athén, mint központ Perikélsz hatására A tudós Periklész K.e. 431 napfogyatkozás szemléltetése a rémült athéniak előtt Perikész a nagy szofista pártfogó Prótagorász népszerűsége Platón, Prótagorasz 316 c5-e5

10 Miért éppen Athén lett a szofisták központja? Gazdasági központ Demokrácia: eklészia, hélaia Szólásszabadság: Démoszthenész IX. 3. Szofisták titkolták kilétüket (Platón) –Periklész biztonságot adott Tudás felvilágosodása:, de a köznép nem megértő: áldozatok: Anaxagorász, Prótagorasz, Euripidész, Pheidiász, Damón

11 Periklész A jó zsarnok

12 Új irányzat – új bölcselő típus SZOFISZTÉSZ –Eredeti jelentése: oly bölcs férfi, aki szakmájában a legtehetségesebb: pl. Homérosz, a költő, de a filozófusokat is kitüntették ezzel a címmel –Bölcsességet művelő –Szofisztész, valamiféle professzionalizmust jelöl

13 Legfőbb kérdés Milyen összefüggés van az emberi természet és a törvények között? Az ember és a produktum kerül központi szerepbe Nomosz- törvény- az emberi produktum; emberi konvención alapuló szabály – ez újdonság Themisz – az isteni eredetű egyetemes szabály

14 Arkhelaosz, Szókratész mestere Átmenet a természetfilozófus és a szofista között Vajon az igazságosság és szégyenérzet természettől van-e vagy emberi megállapodás függvénye

15 Nomosz-themisz vita - az igazságosság, vajon természettől van- e vagy emberi konvenció eredménye Megállapodás, ugyanis az ember dönti el mi igaz és mi hamis, éppen ez különbözteti meg az állattól Az ember képes arra, hogy egyedüliként az élőlények között társadalmi szerveződést hozzon létre

16 Relatív etika első megfogalmazása Az igazságosság az emberiség egyik jellemvonása, így nem lehet azonos Ez a leglényegesebb felismerés, így mélyül e a nomosz themisz közti ellentét Homo mensura tétel- Prótagorász

17 Igazságosság dikaioszüné - az emberi megállapodás eredménye, ennek bizonyítéka, hogy más és más minden népnél Nem isteni eredetű tehát, de a képesség, mely segítségével megállapodás jöhet létre, a gondolkodás azonban isteni eredetű, a természet ajándéka Arkhelaosz az első, aki megkülönbözteti a phüsziszt és a nomoszt

18 Az igazság mindig a többség érdekei szerint érvényesül Nincs isteni törvény, mely ezt felülírhatná, isteni kinyilatkoztatású jog sem létezik Csakis az emberi konvención alapuló törvények jogok és törvények léteznek Ugyanakkor a természet türvényeit elismerik, vannak szükségszerű törvények

19 Törvények Írott és íratlan törvények Az emberi törvények csupán egy csoportra érvényesek, így nem szükségszerűek Az íratlan törvények a természet parancsai: szükségszerűek, örökké létezők és változatlanok (élet-halál)

20 Szofisták előadásmódjáról 1. epideixisz ( auto promotio) - nyilvánosak – előre megírt rétorikai szöveg - adott témáról rövid rögtönzött előadások, pl. a pánhellén játékokon; magánházaknál (Hippiász, Gorgiász) 2. Logon agónosz – nem nyilvánosak; oktatás eszközei - érvelő versenyek, ezt Prótagorász vezette be 3. disszoi logoi- vita egy- egy adott témában: pro és contra érvek sorakoztatása

21 Az oktatás módszerei - rétorikai gyakorlatok, előre megírt beszédek betanulása Tetralógiák (Antiphón) Négy beszéd egy adott problémában »Vádbeszéd + egy rövidebb vádbeszéd »Védőbeszéd+ rövidebb védőbeszéd Módszer: kérdés-felelet (Szókratész) a tömör, lényegre törő megfogalmazás képességének az elsajátítása Nem bölcsességet tanítottak, hanem az érvelés mesterségét

22 1.Szervezeti kérdések (reklám) Jellegzetes előadásmód- nyilvános bemutató; próba-viták Kellékek: rhapszódoszok bíborköpenye Nyilvános tereken és középűetekben A későbbi oktatás zárt osztálytermekben

23 2.Tanítási módszer Előre megírt előadások Vád és védőbeszédek ugyanazon tárgy esetében Minták elsajátítása Tetralógiák Pro – contra érvek: Platón, Paidrosz, 267 a 6-b9

24 3. Tananyag Rétorika, ember, vallástól való elfordulás, államelmélet, jogelmélet Igen széleskörű kutatás Az alapfokú oktatás folytatása (Szolón óta kötelező) legfontosabb témái -csilagászat, mértan, nyelv, politika, szépirodalom Elemi iskola 3 része: Paidotribész Khitarisztész Grammatisztész→ szofisztész

25 Platón, Protagorasz, 318 d a2 Nos hát Hippokratésszel az én társaságomban nem fog előfordulni az, ami akkor érné őt, ha valamelyik másik szofistához csatlakoznék. Mert a többiek valóban gyalázatosan bánnak az ifjakkal. Ugyanis alighogy megszabadultak az iskolai tárgyak tanulásától, szofistáink megint csak erőszakkal azoknak a szakismereteknek a tanulására vetik vissza őket, és számvetésre, asztronómiára, mértanra, valamint a múzsai tárgyakra oktatják őket (miközben ezeket mondta, jelentős pillantást vetett Hippiaszra); aki azonban engem keres fel, csupáncsak azt fogja tanulni, ami valóban fontos neki. Az én oktatásom a magánügyek intézésében, valamint a közügyek­ben akarja növendékeimet járatossá tenni: arra tanítom tehát őket, miképpen irányíthatják a legjobban a háztartásuk ügyeit, illetve miképpen tehetnek szert az államban a legnagyobb befolyásra mint gyakorlati férfiak és mint szónokok.

26 Mit tanítottak a szofisták? Szaktárgyak: –számtan, nyelvtan, múzsai tudományok – államférfi kötelességei, ügyintézés, háztartási ügyek intézése –Nem jellemző a természetfilozófia iránti érdeklődés –Jelentéselmélet, grammatika (DK A ) –Létige predikatív és egzisztenciális használata –Államelmélet, jogelmélet Platón, Állam, 338 c.

27

28

29

30

31

32

33

34

35 Enküklosz paideia Az általános műveltség gondolata Igény a szaktárgyak mellett a történeti és költői tudományok elsajátítására is nevelés

36 Prótagorasz ( ) Homo mensura tétel 1. (DK 80 A 1) DIOG. IX 50 skk...(51) Elsőként ő állította azt, hogy minden dologról két, egymással ellentétes vélemény lehetséges; az ilyen ellentétes állítások segítségével alkotta meg következteté­seit tanító beszélgetéseiben. Valahogy így kezdte az okfejtést: Minden dolognak mértéke az ember, mind a létezőknek, hogy léteznek, mind a nemlétezőknek, hogy nem léteznek"....

37 A HOMO NENSURA TÉTEL ISMERETELMÉLETI KRITIKÁJA Platóntól származik: Theaitétosz c. Dialógusban Mindennek mértéke az ember, az ismeretszerzés területén is, pl. az empirikus tapasztalatok esetében: kinek- kinek hideg vagy meleg a szél

38 Ha nem csupán ismeretelméleti szempontból vizsgáljuk, akkor a az ember kritérium, már a poliszt irányító törvények és az erkölcs területén is fontos szerepet kap A törvényeknek is az ember a kritériuma De kinél az igazság? Homo mensura kiterjesztése: istentagadás (aszebeia)

39 Istentagadás (DK 80 A 1) DIOG. IX 50 skk... Egy másik művét meg így kezdte: „Az istenekről nem tudhatom sem azt, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek. Mert sok minden gátolja a róluk való tudást, amilyen a rejtettség és az emberi élet rövidsége". (52) Ezért a kezdőmondatért aztán kiutasították az athéniak, könyveit pedig elégették az agorán, miután hírnökök útján összegyűjtötték azoktól, akik megvásárolták.

40 Az igazság mindig a többség érdekei szerint érvényesül Nincs isteni törvény, mely ezt felülírhatná, isteni kinyilatkoztatású jog sem létezik Csakis az emberi konvención alapuló törvények jogok és törvények léteznek Ugyanakkor a természet törvényeit elismerik, vannak szükségszerű törvények

41 Törvények Írott és íratlan törvények Az emberi törvények csupán egy csoportra érvényesek, így nem szükségszerűek Az íratlan törvények a természet parancsai: szükségszerűek, örökké létezők és változatlanok (élet-halál)

42 Prótagorász


Letölteni ppt "Etika I. Szofista mozgalom A relatív etika képviselői Nomosz-themisz vita."

Hasonló előadás


Google Hirdetések