Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lorem Ipsum A jól-lét mérése …. Dr. Nagy Gábor – Dr. Koós Bálint : Térségi jól-lét mérése – jól-lét deficites terek Magyarországon TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lorem Ipsum A jól-lét mérése …. Dr. Nagy Gábor – Dr. Koós Bálint : Térségi jól-lét mérése – jól-lét deficites terek Magyarországon TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV."— Előadás másolata:

1 Lorem Ipsum A jól-lét mérése …

2 Dr. Nagy Gábor – Dr. Koós Bálint : Térségi jól-lét mérése – jól-lét deficites terek Magyarországon TÁMOP A-11/1/KONV

3 A mai világban a jólétet a GDP értékében mérik, azonban sok alternatíva van, melyek alkalmazása gazdasági és társadalmi szempontból is megalapozottabb lehet. Az új mutatók kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, a lakosság elégedettségére és esélyegyenlőségre, de megmaradnak a klasszikus gazdasági elemek is. Amit mérünk, befolyásolja a cselekedeteinket; ha a méréseink hibásak, a döntéseink torzulhatnak. A GDP fellendítése és a környezet védelme között valójában talán nem is kellene választani, ha a környezet leromlását megfelelően beépítjük a gazdasági teljesítményt leíró méréseinkbe. Hasonlóképpen, gyakran az alapján döntjük el, hogy melyik a jó stratégia, hogy melyik támogatja a gazdasági növekedést; de ha a teljesítményméréseink hibásak, a levont következtetéseink is azok lehetnek. A kályha – A Stieglitz-Sen-Fitoussi Jelentés

4 Az általánosan használt statisztikák nem feltétlenül tudnak „megfogni” bizonyos, az állampolgárok jól-létére egyre nagyobb hatással lévő jelenségeket. Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják, torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól. Például rendszerint nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami számításba veszi az értékcsökkenés hatását) vagy a háztartások valódi bevételének (amely a gazdaságon belül a háztartások tényleges jövedelmére koncentrál) sokkal lényegesebbnek kellene lennie. Amire szükség van, az az egyes mérések megfelelő felhasználásának jobb megértése. SSF-Jelentés II.

5 A jelentés különbséget tesz a jelenlegi jól-lét és a fenntarthatóság értékelésekor, azaz hogy mennyire lehet mindezt hosszú távon fenntartani. A jelenlegi jól-lét egyaránt kapcsolódik a gazdasági forrásokhoz, például a jövedelemhez, és az emberek életének nem gazdasági jellegű vonatkozásaihoz (mit csinálnak, mit csinálhatnak, hogyan éreznek, milyen a természeti környezet, amiben élnek). Az, hogy a jól-lét ezen szintjei fenntarthatók-e, attól függ, hogy a mi életünkben fontos „tőkét” (természeti, fizikai, emberi, társadalmi tőke) továbbadjuk-e a következő generációknak. SSF-Jelentés III.

6 A jelentés másik kulcsüzenete, hogy eljött az ideje annak, hogy mérési rendszereinkben a hangsúlyt a gazdasági teljesítmény méréséről az emberek jól-létének a mérésére helyezzük. A jól-lét mérését pedig a fenntarthatósággal összefüggésben kell vizsgálni. A jól-lét hangsúlyozása fontos, mert úgy tűnik, egyre nagyobb a szakadék az összesített GDP-adatokból származó információk és a között, hogy mi számít ténylegesen az emberek jól-léte szempontjából. Egy olyan statisztikai rendszert kell kidolgozni, ami a piac aktivitásának mérését az emberek jól-létét középpontba helyező, valamint a fenntarthatóságot is megragadó mérésekkel egészíti ki. SSF-Jelentés IV.

7 szatellit elszámolások kialakítása : Nemzetgazdasági Elszámolási Keret (NGAF) Integrált Környezeti-Gazdasági Számlák Rendszere (SIEEA) új szemléletű pénzügyi típusú mutató bevezetése : Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW) Valódi Fejlődés Mutatója (GPI) nem pénzügyi szemléletű mutatók kidolgozása : Humán Fejlettségi Index (HDI) IHDI – Inequality adjusted Human Development Index GII (Gender Inequality Index) MDI – Multidimensional Poverty Index A módszertan finomodása a nemzetközi szakirodalomban I.

8 Környezeti Teljesítmény Indexet (EPI) Éghajlatvédelmi Teljesítménymutató Index (CCPI) ökológiai lábnyom és a CO2- (vagy karbon-) lábnyom kombinált alkalmazása – komplex környezeti index Boldog Bolygó Index (HPI – Happy Planet Index) – NEF (New Economy Forum) - az ökológiai állapotot, az életkilátásokat és a szubjektív elégetettséget egyaránt felöleli A módszertan finomodása a nemzetközi szakirodalomban II.

9 Ökológiai lábnyom https://sge.lclark.edu/wp/wp-content/uploads/2012/09/World-EFPC1.png

10 Millenium Development Goals (MDG) Dashboard on Sustainability kutatás (UNDP)

11 Az MDG mutatórendszer struktúrája - USA

12

13 Jól-lét Nemzeti Számlái (NAWB) - NEF

14

15 Életkori sajátosságok megjelenése a jól-lét egyes rész-mutatóiban

16 A CIW jól-lét index struktúrája

17 A lokális szintű jól-lét index térképezése Nottingham (Nagy-Br.) példáján

18 A közösséggel, vagy a lakókörnyezettel való elégedettség A környezet minőségének javítási lehetőségei (élhetőbbé tenni a területet) Tiszta ivóvízhez való hozzáférés Gyógyszerek elérhetősége Testmozgásra alkalmas terület biztonsága A napi szükséglethez kellő gyümölcs és zöldség mennyiség bevitele Éjszakai sétálás közbeni biztonságérzet Elegendő pénz az élelmiszerek megvásárlására Elegendő pénz éjjeli menedék / lakás fenntartására Elegendő pénz az egészségügyi kiadások fedezésére Közelmúltban meglátogatott fogorvos neve, címe Orvos elérhetősége Egészségbiztosítás elérhetősége Gallup Healthways Well-Being Index

19 Német Nemzeti Jólét Index (NWI - Nationaler Wohlfartsindex)

20 Haladás index (Fortschrittsindex) - a jólét négy dimenzióját (anyagi, egészségügyi, képzési és környezeti fenntarthatóságát) ragadja meg, csupán egy-egy változó révén A „Jóléti ötös”-nek – Wohlstandsquintett – elnevezett mutatócsokor, amely az anyagi jólléten, a környezeti fenntarthatóságon túl vizsgálja a társadalmi összetartozás, a társadalmi méltányosság, valamint az állami adósságteher alakulását is A német módszertan más kezdeményezései

21 A német parlamenti bizottság által javasolt dimenziók és indikátorok (2013)

22 Az egy főre jutó GDP (PPP-ben) indexet felváltotta az egy főre jutó adóköteles jövedelem (AKJ); az oktatási indexet (Education Index – EI), lecserélték a felsőfokú végzettségűek arányára a 25-X éves korosztályban; a születéskor várható átlagos élettartamot nem változtatták meg. Az eredeti súlyozást sem módosították, a kompozit indexben mindhárom részelemnek azonos jelentősége maradt. E változtatásoknak a másodlagos célja az volt, hogy az egyes komponensek és ennélfogva a teljes MHFM (azaz módosított HFM) minden területi alapegységre (település, fővárosi kerület) könnyen és egyértelműen előállíthatóvá váljék, s így az index értéke alkalmassá váljon a finom területi egyenlőtlenségek, de a nagyobb társtruktúrák bemutatására is. Humán Fejlettségi Mutató módosítása - MHFM

23 A társadalmi haladás mérése kapcsán 2010-ben jelölhető meg az az időpont, mikorra a környezeti ún. „vezérmutatók” első szakértői listája összeáll (Pomázi, 2010) és tartalmukat is sikerül egyértelműen rögzíteni. („Jövőkereső” című jelentés az Országgyűlés számára) Ezzel egyidőben a nemzeti számlák rendszerének finomítása kapcsán a közeli jövő feladatai között felbukkan – többek mellett – a nem megfigyelt gazdaság becslési módszerének tökéletesítése, vagy a kutatás-fejlesztés tőkésítése. Mindkettő a jól-lét indikátorok között, illetve leírt tartalmában megjelenik. Az SSF-Jelentés közvetlen hatásának tekinthetjük, hogy re megszületett az önkéntesek munkavégzésének mérési, elemzési hátterét bemutató tanulmány (Nádudvari, 2011). Elmozdulás a jól-lét mérése irányába I.

24 Az SSF-Jelentés által meghonosított új adattartalmak közül az egészségre vonatkozó adatok kapcsán a évre vonatkozó ECHI (Európai Közösség Egészségügyi Mutatói) lista egységes standardizált adatfelvételeit, definícióit és módszertanát vették át. A rendszer elemei közül az EHIS (Európai Lakossági Egészségfelmérés), az EU-SILC (Háztartási költségvetési és életkörülmény-felvétel), az LFS (munkaerő-felmérés) megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását érintő modulja, valamint az ESHSI (Egészségügyi és Társadalmi Integrációról Szóló Vizsgálat) jelenti. Az alapinformációk így Magyarországon 2004 óta állnak rendelkezésre országos szinten, így már alkalmasak idősorok vizsgálatára is. MEHM - (Minimális Európai Egészség- modul). Elmozdulás a jól-lét mérése irányába II.

25 Menet közben a vélt egészségi mutató (percieved health) is bekerült a lekérdezett tényezők közé. (egészségi állapot szubjektív megítélése, tartós betegség fennállása, egészségi állapotból fakadó korlátozottság megítélése a 16 éven felüli népességen belül) Az egészségi önértékelésre vonatkozó lekérdezések az Országos Epidemológiai Központ által 2000-ben és 2003-ban végzett OLEF felmérésekkel indultak el, majd 2009-ben az ELEF felméréssel folytatódtak. Kombinált mutatók: egészségesen várható élettartam (HLY) betegségben, vagy valamilyen funkcióban korlátozottan eltöltött várható élettartam (DFLE). egészségi kilátások (HE), egészségi rés (HG) mutatója is. elvesztett potenciális élettartam (PYLL). Elmozdulás a jól-lét mérése irányába III.

26 A hazai felmérések közül négy érdemel még külön említést: Az EU-Bizottság által végzett Eurobarométer – Nemzeti jelentés, illetve az Eurofound 2007-ben végzett második EQLS-felmérés (Európai Életminőségi Vizsgálat) nemzeti adatai. A Magatartástudományi Intézet által végzett Hungarostudy felmérések (1995, 2002, 2006), mely a szubjektív egészségi állapotra, boldogságra, vonatkoztak A Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság 2011-es kutatása (Kopp Mária), melyben a társadalmi jóllét, az életminőség és a gazdasági növekedés közötti összefüggéseket kísérelték meg feltárni(tanult erőforrás-gazdagság vs. tanult tehetetlenség) A Gyermeksegély Egyesület és a UNICEF hazai szervezete felmérése a gyermekszegénység öröklődéséről. Ennek mérőszáma a „deprivációs index”, melynek kedvezőtlen alakulásában kiugró súllyal jelentek meg a lakásviszonyok Magyarországon. Elmozdulás a jól-lét mérése irányába IV.

27 A KSH ez irányban tett első lépésének a Társadalmi Helyzetkép, 1996 kiadvány tekinthető, melyet között többé- kevésbé rendszeresen további négy riport követett. Utána től indult újra az adatfelvétel. továbbá, a KSH célzott felmérést készített a „Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet” témakörben (2012). A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) publikálta az adózás elől eltitkolt jövedelmek becsült nagyságrendjét kistérségi szintre aggregálva. A Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében készült második országos felmérés (90 ezres mintán) megyei szintre aggregálva mutatja be az ország „stressztérképét” és „aggodalmaskodás” térképét. Elmozdulás a jól-lét mérése irányába V.

28

29 A pénz nem minden …

30 Objektív jól-lét súlyozatlan

31 Objektív jól-lét súlyozott

32 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Lorem Ipsum A jól-lét mérése …. Dr. Nagy Gábor – Dr. Koós Bálint : Térségi jól-lét mérése – jól-lét deficites terek Magyarországon TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV."

Hasonló előadás


Google Hirdetések