A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Az előadások a következő témára: "A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 A TISZK rendszer bevezetésének indokai  Magyar szakképzés fenntartható megújulási potenciálja kifulladt  Szétaprózott szakképzési szerkezet: 844 intézményben  150 intézményben a létszám kisebb 50 főnél  Finanszírozhatatlan, kontraproduktív rendszer: önkormányzati hozzájárulás 30-40% párhuzamos fejlesztések: pazarló koldusok Pl. Bp.: 90 helyen 15 ezer tanuló szakképzése lepukkant technológia, szakképzés presztízse

3 A TISZK rendszer létrehozásának üzenetei  Hatékonyság, minőség, rendszer innovációs potenciál  XXI. századi csúcstechnológia: szakképzés presztízse  Tartalomfejlesztés, új OKJ: modularizáció, kompetenciaelvűség, gyakorlatorientáltság  Önkéntes integráció: érdekeltségi rendszer, intézmények számának csökkenése  Multifunkcionális közösségi centrumok  Gazdaság és a munkaerőpiac összhangja  EU-s források sikeres lehívása, projekt típusú együttműködés, kooperációs kultúra, iskolafenntartók motiválása

4 Az eddigi TISZK-ek és gyermekbetegségeik  Holland modell, vagy üzemek fölötti technológiai, illetve kompetencia központok  Laza keretek: gépipari és kereskedelmi szakmacsoport (kötelező), ezen felül opcionális  Tényleges intézményi és tartalmi integráció light-os formában  Központi képzőhely koncepció  A gazdaság formális részvétele, munkaerő-piaci szempontok  Nem egyenszilárdságú rendszer: innovációs szakadékok  Rendszerszerű, modellszerű átgondoltság hiánya

5 EU-s TISZK pályázati források megoszlása* HEFOP – TISZK16 intézmény18,1 milliárd2004 TÁMOP – TIOP/KMOP TISZK 67 intézmény49,5 milliárd2007-2009 Összesen:83 intézmény67,6 milliárd 2011 *Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: http://emir.nfu.hu (2011. május 24.)

6 Beiskolázandó tanulói létszám változásának mértéke Érintett képzések száma (db) korlátlan34 30% vagy a fölött131 20%26 10%26 nincsen változás103 -10%34 -20%20 -30% vagy a fölött28 új77 TISZK-ekre vonatkozó döntések országos átlageredményei

7 Kiemelten támogatottak azon szakképesítések Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák Melyekben a 2013-as várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2009-es beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések Ahol a 2013-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2009-es beiskolázási létszámnak Nem támogatottak azon szakképesítések Melyeknél a 2013-es várható kereslet nem éri el a 2009-es beiskolázási létszám egyötödét Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság!

8 Kategória20092010 Valamely régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma126 db218 db Mind a 7 régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma7 db6 db Valamely régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések száma 351 db182 db Mind a 7 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 1 db Legalább 6 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 5 db3 db Legalább 5 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 11 db9 db Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái

9 Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés 20092010 Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerészSzerkezetlakatos Ács, állványozó Épület- és építménybádogosVillanyszerelő Kőműves

10 TISZK és az RFKB I. Egyik legnagyobb ellenállást és félelmet kiváltó dolog az átalakult együttműködési térben A TISZK-esedés lazább részvény társasági, liberálisabb formája helyett koncentráltabb konzorciumi együttműködés, szigorúbb feltételrendszer: 2007. június 25, közoktatási törvény: 1500 tanuló 9-15. évf. illetékes RFKB döntéseinek elfogadása: arány – irány iskolarendszerű szakképzés keresletvezérelt átalakítása EU-s és egyéb szakképzési források: 7 év 200 milliárd Ft Iskolafenntartó nem szólt bele a beiskolázási és szakmaszerkezetbe: kegyelmi állapot a szakképző iskoláknak Vitapontok: RFKB-k elnökei – RFKB-k társelnökei kamarai vezetők, munkaerő-piaci szereplők aránya 66%

11 TISZK és az RFKB II.  2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák  2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma  Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó  9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés

12  A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen A 2010. év fő prioritásai

13 A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

14 Továbblépés lehetséges útjai  Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

15

16

17 Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

18 Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

19 Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

20 Regionális általános döntéstábla Szakma megnevezéseOKJ számAzonosító számElágazás Regionális döntés Szakképző évfolyamra belépők 2009- ben Várható kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján Várható munkaerőpiaci kereslet a regionális MK adatai alapján RFKB döntés 2009-ben Regionális javaslat 2010 Általános ápoló 5472301 00105401 Ápoló 00105402 Csecsemő- és gyermekápoló KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában 2010. Évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

21 TISZK-ekre vonatkozó döntések táblázata KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok 2010. Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában Szakma megnevezése OKJ számAzonosító számElágazás...TISZK RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképzőévfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás 2011- ben RFKB döntés 2009-ben A régióban várható munkaerőpiaci kereslet 2013-ban MKIK-GVI felmérés alapján A régióban várható munkaerőpiaci kereslet alakulása a regionális MK adatai alapján Szakképző évfolyamra belépők 2009-ben Beiskolázási létszámváltozás 2011- ben Általános ápoló 5472301 00105401 Ápoló 00105402 Csecsemő- és gyermekápoló Az érintett TISZK megnevezése 2010. évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptem beri beiskoláz ás vonatkoz ásában

22 Javaslat a régióban oktatandó országos beiskolázású szakmákra Régió Szakképesítés megnevezése OKJ azonosító Javasolt szakképző intézmény Indoklás Intézmény névTelepülésCím Észak-AlföldBőrműves52 211 02 Kós Károly Művészeti SZKI DebrecenHollós u. 3. Tradicionálisan a szakképesítés bázisa, szakmailag felkészült oktatókkal, fejlett eszközparkkal

23 Koncepcionális kérdések  Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására.  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal

24 Jövőkép, megoldási módok, lehetséges beavatkozások  A szakképzési rendszer egészének átgondolása részeként célszerű generálisan átgondolni a TISZK-ek jövőjét: „Legfőbb törvény a józan ész”  Hosszú távú nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció megalkotása, benne a TISZK-ek helye, szerepe (egyfenntartós modell)  A szétaprózott intézményrendszer továbbra is fennmaradt TISZK-es formában, a tényleges integráció felemás módon, formációk közötti profiltisztítás szükséges (újraértelmezés, rekorrekció)  A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek

25 A program jövője  Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás  A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő?  A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok.  RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása 2011. elején lejárt. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?

26 Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

27 Nyilvántartásba vett TISZK-ek száma85 TISZK-ben lévő felsőoktatási intézmények19 TISZK-ben lévő középiskolák száma684 Az összes intézmény hány százaléka szerepel a TISZK-ekben 71% TISZK-ben lévő tanulók száma349 597 TISZK-ben tanulók aránya87% Országos TISZK adatok Forrás: NSZFI

28 A lényeget magát nézzük! – A jelen  A jelenlegi rendszer alapvető problémái: a „kötött pályás” görcsös pénzköltés kényszere nem kívánatos irányba tolták az egyébként nemes célokat  Látszat kooperációk jöttek létre papíron, eltérő módon érvényesülnek az RFKB valós érdekei, az illetékességek nem összehangoltak  Sok TISZK-ben a menedzsment jogköre tartalom nélküli, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben így kevés TISZK tud ténylegesen önfenntartóvá válni  A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek vannak, melyek többségénél nem érzékelhető a gazdasági szereplőkkel való érdemi együttműködés

29 A jelenlegi TISZK formációk (2011. első negyedév) Önkormányzati fenntartásban (46): 20 TISZK, mint SzSzT 19 TISZK, mint küldő- fogadó 7 TISZK, mint holland modell Gazdasági társasági körbe tartozó (39): 33 TISZK, mint Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit SzSzT 6 TISZK, mint Nonprofit SzSzT

30 A lényeget magát nézzük! – A lehetséges jövő  Profilt kell tisztítani, de ésszel (uniós vállalások kontra idő és szakképzés-fejlesztési koncepció)  Tényleges együttműködés elvárása, ha kell jogszabályi keretek között (lásd holland modell). Egy intézmény keretében, tényleges integrációra épülő TISZK modell.  Egyetlen pedagógiai programot a szakképzésben érintett TISZK-en belül  RFKB-val való szoros kooperáció  Közös pályázati és közbeszerzési eljárások

31 2011. évi kamarai feladatok alakulása Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB- k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

32 www.mkik.hu