1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE.

Az előadások a következő témára: "1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE."— Előadás másolata:

1 1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

2 2 A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA a regionális különbségek csökkentése stratégiai cél hosszabb távon elfogadhatatlan lenne jelentősen eltérő életszínvonalon élni az unióban a felzárkózás nem bízható csakis a piaci automatizmusok érvényesülésére (tőke- és munkaerő- mobilitás korlátai) a kohéziós politika nem az újraelosztásról szól, hanem a növekedésről a fejlődést meghatározó tényezőket, vagyis a versenyképességet meghatározó körülményeket kell fejleszteni:

3 3 A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA – fizikai infrastruktúra – emberi erőforrások – K+F – és mindezek következtében a régió tőkevonzó képességét a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alakulása, fejlettségi különbségek  tanulság: van felzárkózás, de hosszú távú folyamat és számos tényező játszik benne szerepet a kohéziós politika szerepe a felzárkózásban

4 4 Alapok Kohézió Az uniós politikákkal párhuzamosan Régiós elmaradottságok felszámolása Hosszú távú elképzelések Céljai: – Kiegyensúlyozott növekedés – Szolidaritás

5 5 Differenciált fejlődés – EU 15: 2,8x-os különbség – EU25:5x különbség 3 csoport: – Átlag jövedelem szint az EU – Átlag 71%: – Felsőház: 111% Mo.: 51%

6 6 Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU15=100) 1960196519701975198019851990199520002005 B99100102107109106105109106107 DK116118113108106113104113116112 D12312011711311711811610810298 E57677178717074798389 F106108111112 111110104 GR43505763646258656676 IRL6159606364657290115121 I88899695102103 10410198 L169146152137128132144161199188 NL113109110 106103101109111107 A959396102106 115114111 P40445053555359667068 FIN88899297 10110296104101 S123126122121112114107 109105 UK12311410410197100 104111 EU15100

7 7 Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU25=100) 200420052006200420052006 A121.3120.9120.4MTMT72.671.871.1 B117.8117.9118.1NLNL119.6118.6118.4 CYP81.682.283.0PLPL47.648.950.1 CZCZ69.871.072.3P73.272.772.3 DKDK122.5122.6122.1SLO78.179.180.3 EST50.452.554.8SKSK53.454.756.2 FIN114.4115.1115.4E97.697.497.3 F110.9110.5110.1S116.5117.0117.1 D107.6106.8106.1UK119.3119.6119.8 GRGR82.082.783.3 H61.762.763.8BLBL30.832.032.9 I105.3104.7104.1CRO46.247.048.1 IRL134.2135.7137.5R31.232.333.4 LAT43.345.347.3TUR28.929.329.8 LIT48.050.151.9US159.0158.7158.1 L216.5217.3218.1JPJP119.0118.8

8 8 A REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA a Római Szerződésben még nem szerepelt a közös regionális politika fokozatosan vált nyilvánvalóvá, hogy közös ügyről van szó az integráció mélyülésével és a taglétszám bővülésével nőtt a regionális problémák nagysága és jellege a strukturális alapok különböző időpontokban, eltérő feladatokkal és szabályozási háttérrel jöttek létre

9 9 Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap- ERFA 1972 (1975) Regionális különbségek csökkentése- kohézió Európai Szociális Alap- ESZA (1960) Munkanélküliség ellen, átképzések, foglalkoztatottság növelése

10 10 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap- EMOGA Mezőgazdaság modernizálása Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2007- től Halásztai Orientációs Pénzügyi Eszköz- HOPE Halászattal foglalkozó térségek átállása Európai Halászati Alap 2007-től

11 11 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA szükségessé vált az összehangolt szabályozás ne egyedi projekteket, hanem hosszú távú regionális fejlesztési programokat támogassanak az alapok 1989 óta életbe lépett az egységes szabályozás közös célkitűzések, közös elvek, egységes lebonyolítási rendszer programozási időszakok 1989-1993, 1994-1999, 2000-2006, 2007-2013 2000-2006 között a Tanács 1260/1999/EK számú, 2007-2013 között a Tanács 1083/2006/EK számú rendelete szabályozza a regionális politika működését

12 12 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 2000-2006 között 1. célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók támogatása (egy főre jutó GDP kevesebb az EU-átlag 75%-ánál) 2. célkitűzés: a gazdasági és társadalmi szerkezetát-alakítás miatt strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 3. célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák alkalmazkodásának és modernizációjának támogatása

13 13 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA A 2. célkitűzés keretében támogatott régiók Ipar és szolgáltatások terén változásokon keresztülmenő régiók hanyatló vidéki körzetek halászattól függő válságba jutott területek nehézségekkel küzdő városi körzetek

14 14 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA Közösségi kezdeményezések INTERREG URBAN LEADER EQUAL

15 15 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 2007-2013 között 1. Konvergencia célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók támogatása (egy főre jutó GDP kevesebb az EU-átlag 75%-ánál + phasing out)  81,9% 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: gazdasági változás elősegítése az ipari, vidéki és városi régiókban, több és jobb munkahely teremtése  15,7% 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: határmenti, nemzetközi és interregionális együttműködés  2,4%

16 16 A STRUKTURÁLIS ALAPOK SZABÁLYOZÁSA Közös alapelvek koncentráció programközpontú megközelítés partnerség addicionalitás szubszidiaritás transzparencia

17 17 A TÁMOGATÁSOK ARÁNYA Az alapok hozzájárulásának felső határa: az 1. célkitűzés esetében az összes költség legalább 50%- a, maximum 75%-a a 2. vagy 3. célkitűzés esetében az összes költség legalább 25%-a, maximum 50%-a Új szabály 2007-től: az EU25 egy főre jutó GDP-jének 85%-a alatt lévő országokban a hozzájárulás 85%-os lehet ahol az érintett támogatás jövedelemtermelő beruházások finanszírozásával jár együtt, az alapok hozzájárulását ezekhez a beruházásokhoz belső jellemzőikre tekintettel határozzák meg

18 18 A TÁMOGATÁSOK ARÁNYA Jelentős nettó bevételt termelő infrastrukturális beruházásnál a hozzájárulás nem haladhatja meg: az 1. célkitűzés esetében az összes költség 40%-át, amely legfeljebb 10%-kal emelhető meg rendkívüli esetben a Kohéziós Alap hatókörébe tartozó tagállamokban az összes költség 25%-át a 2. célkitűzés esetében Cégekbe történő beruházásnál a hozzájárulás nem haladhatja meg: az összes költség 35%-át az 1. célkitűzés esetében az összes költség 15%-át a 2. célkitűzés esetében

19 19 A TÁMOGATÁSOK ARÁNYA A strukturális alapokból származó támogatások plafonja 2000-től új szabály: a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatások nem haladhatják meg egy tagország GDP-jének 4%-át A plafont a túlzottan magas összegű transzferek iránti igények megakadályozása miatt vezették be A régi tagországok tapasztalata félrevezető, mivel az egyes országok abszorpciós képessége eltérő lehet

20 20 A TÁMOGATÁSOK ARÁNYA A strukturális alapokból származó támogatások plafonja 2007-2013 között 1. Új, sávos szabály a támogatási plafonra, még alacsonyabb szintű jogosultság, mint korábban: – a transzferek felső határa a GDP 3,7893%-a azon országoknak, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az EU25 átlagának 40%-át – 40–50% közötti fejlettségi szinten 3,7135% – 50–55% közötti fejlettségi szinten 3,6188%

21 21 A TÁMOGATÁSOK ARÁNYA A strukturális alapokból származó támogatások plafonja 2007-2013 között 2. – 55–60% közötti fejlettségi szinten 3,5240% – 60–65% közötti fejlettségi szinten 3,4293% – 65–70% közötti fejlettségi szinten 3,3346% – 70–75% közötti fejlettségi szinten 3,2398% a GDP- arányos plafon; – 75 százalék fölött 5 százalékonként a GDP 0,09 százalékpontjával csökken a jogosultsági plafon.

22 22 MAGYARORSZÁG FELKÉSZÜLÉSE Az NFT céljai, prioritásai és operatív programjai

23 23 Kohéziós Alap Kohéziós Alap: Az 1 főre eső GNP az EU átlag 90%-a alatt Nem strukturális alap Infrastruktúra és környezetvédelem Maastrichti Kritériumok betartása Központi célmeghatározás Európai Beruházási Bank Beruházási hitelek biztosítása

24 24 Operatív programok Gazdaságfejlesztés Operatív Program / Economic Development Operational Programme Közlekedés Operatív Program / Transport Operational Programme Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program / Social Infrastructure Operational Programme Környezet és Energia Operatív Program / Environment and Energy Operational Programme Elektronikus Közigazgatás Operatív Program / Electronic Public Administration Operational Programme Végrehajtás Operatív Program / Implementation Operational Programme Államreform Operatív Program / State Reform Operational Programme Társadalmi Megújulás Operatív Program / Social Renewal Operational Programme

25 25 Dél-Alföldi Operatív Program / South Great Plain Operational Programme Dél-Dunántúli Operatív Program / South Transdanubia Operational Programme Észak-Alföldi Operatív Program / North Great Plain Operational Programme Észak-Magyarországi Operatív Program / North Hungary Operational Programme Közép-Dunántúli Operatív Program / Central Transdanubia Operational Programme Közép-Magyarországi Operatív Program / Central Hungary Operational Programme Nyugat-Dunántúli Operatív Program / West Pannon Operational Programme