Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Létfontosságú rendszerelemek szabályozásával összefüggő aktuális kérdések a vegyiparban dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Létfontosságú rendszerelemek szabályozásával összefüggő aktuális kérdések a vegyiparban dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály."— Előadás másolata:

1 Létfontosságú rendszerelemek szabályozásával összefüggő aktuális kérdések a vegyiparban dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály

2 A tervezett szabályozás iránya A szabályozás célja, a veszélyes anyagok előállításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó létfontosságú rendszerek és létesítmények (kritikus infrastruktúrák):  azonosításával,  kijelölésével és  védelmével összefüggő Kormányrendelet megalkotása. Célja: Az ipar (ezen belül a vegyipar) ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek lehető legnagyobb biztonsággal történő működtetése, ezáltal az ország lakossága ellátásának és a mindennapi élet zavartalan fenntarthatóságának biztosítása. 2

3 3 Jogszabályi háttér  A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény (Lrtv.).  Az Lrtv. végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (Általános Vhr.). Az Lrtv. által a NGM hatáskörébe utalt feladat az ipar ágazattal kapcsolatos végrehajtási rendelet (Ipari Korm. rendelet) megalkotása a következő 4 alágazatban:  veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása (kidolgozó: BM OKF, érdekelt észrevételező: MAVESZ),  veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kidolgozó: FM),  hadiipari termelés (kidolgozó: NGM, HM, MKEH),  oltóanyag- és gyógyszergyártás (kidolgozó: EMMI).

4 4 Ipari Korm. rendelet tartalma Alágazatonként kell meghatározni:  a kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet,  az azonosítási-, kijelölési eljárás és a hatósági ellenőrzés szabályait, továbbá a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait,  külön-külön az európai- és a nemzeti létfontosságú rendszerelemek azonosításához szükséges alágazati kritériumokat,  a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárásrendet,  a biztonsági összekötő személy alap-képesítési követelményeit,  az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai követelményeit.

5 Kötelezettségek, egyfajta „kényszerpálya” Lrtv. :  Jelöli ki az érintett alágazatokat (pl.: vegyipar),  Írja elő, ha egy cég kijelölésre kerül, akkor biztonsági összekötő személyt kell foglalkoztatnia. Általános Vhr. meghatározza, hogy:  a biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától kötelező az NKE iparbiztonsági szakán szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkeznie, vagy  a BM OKF szakemberét kell alkalmaznia,  A vegyipar esetében a nyilvántartó hatóság és az ellenőrzést koordináló szerv a BM OKF. 5

6 6 MAVESZ kezdeményezés A MAVESZ álláspontja szerint:  felesleges adminisztratív és anyagi teher kerül a vállalkozásokhoz,  a SEVESO hatálya alá tartozó üzemeket ki kellene venni az Lrtv. hatály alól,  a biztonsági összekötő foglalkoztatása a létfontosságú rendszerelemmé kijelölt kkv-k számára ~ Ft/hó többletköltséget jelent. Az Lrtv. és a Vhr. nem ad lehetőséget a fenti kérés teljesítésére, ugyanakkor főosztályunk a jogalkotáskor-előkészítésekor figyelemmel volt a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését előirányzó kormányzati szándékra is.

7 7 Normaszöveg tartalma 1.  Az előbbiekben ismertetett keretszabályzók módosítására az Ipari Korm. rendelet nem terjedhet ki.  A keretszabályozás célja, hogy a kijelölt rendszerelemek védelme a BM OKF ellenőrzésével valósulhasson meg.  Meg kell felelni a jogszabályi kötelezettségnek, azonban a kkv-k érdekeit is maximálisan képviselni szükséges.  A normaszöveg-tervezet úgy került összeállításra, hogy a vegyiparban tevékenykedő és egyben a SEVESO irányelv hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölése esetén – figyelemmel az Lrtv. 6. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazásra –, a gazdálkodó szervezetnek nem kell üzemeltetői biztonsági tervet készítenie, hanem a már meglévő biztonsági dokumentációkat küldi meg nyilvántartásba vétel céljából a kijelölő hatóság és a nyilvántartó hatóság részére (a Vhr. alapján mindkettő a BM OKF).

8 Normaszöveg tartalma 2. A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM): Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet:  amelynél az alkalmazott technológia meghibásodásakor bekövetkező termékhiány folytán a lakosság ellátása 72 órán túlmenően sem biztosítható, vagy  amely termelőképességének részleges, vagy teljes kiesése esetén egy, vagy több ágazat kijelölt létfontosságú rendszerelemének működése nem biztosított, vagy  amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset hatásai által érintett személyek száma több, mint fő (a szomszédos üzemek dolgozóival együtt), vagy 8

9 Normaszöveg tartalma 3. A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM): Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet:  amelynek tárgyévet megelőző év nettó árbevétele meghaladja a 250 milliárd forintot. Európai létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet:  amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos baleset – államhatáron túli – hatása két állam területén is károsító hatással jár, vagy  ahol a veszélyes anyagok által felhasznált technológia meghibásodásakor bekövetkező termék kiesés folytán további két állam ellátása 72 órán túlmenően sem biztosított. 9

10 Normaszöveg tartalma 4. Biztonsági összekötő személy alap-követelményei: Biztonsági összekötő személynek nevezhető ki, aki veszélyes ipari védelmi ügyintézői végzettséggel és az alábbi képesítési követelmények egyikével rendelkezik:  vegyészmérnök,  gépészmérnök,  folyamatmérnök,  környezetmérnök. Ismételten megemlítendő, hogy az – az Általános Vhr. alapján – a biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától rendelkeznie kell iparbiztonsági felsőfokú végzettséggel (NKE). 10

11 Normaszöveg tartalma 5. eljáró hatóságok Egy rendszerelem (cég) akkor kerül kijelölésre, ha legalább:  1 ágazati- (nemzeti, vagy európai) és  1 horizontális kritériumnak (Általános Vhr. részletezi) megfelel. Eljáró hatóságok: Kijelölő hatóságként jár el:  első fokon az üzemeltető telephelye szerinti illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve,  másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. 11

12 Normaszöveg tartalma 6. eljáró hatóságok Javaslattevő hatóságként jár el:  első fokon a telephely szerinti illetékes megyei és fővárosi kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága,  másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. 12

13 Összefoglalva Az NGM kötelezettsége kettős:  az Ipari Korm. Rendelet megalkotása és  a szakipari kkv-k képviselete. Az Ipari Korm. rendelet-tervezete a törvény adta keretek között igyekszik figyelembe venni a vegyipar sajátosságait, különös tekintettel a már bevezetett és alkalmazott SEVESO irányelvből fakadó kötelezettséget. Az azonosított rendszerelemek központi felügyelete és védelme közpolitikai érdek! 13

14 A gyakorlaton a nemzetgazdaságra háruló feladatok végrehajtási rendje Köszönöm a figyelmet! 14


Letölteni ppt "Létfontosságú rendszerelemek szabályozásával összefüggő aktuális kérdések a vegyiparban dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések