dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály

Az előadások a következő témára: "dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály"— Előadás másolata:

1 dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály
Létfontosságú rendszerelemek szabályozásával összefüggő aktuális kérdések a vegyiparban dr. Nagy Ádám főosztályvezető Ipari és Építésgazdasági Főosztály

2 A tervezett szabályozás iránya
A szabályozás célja, a veszélyes anyagok előállításával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó létfontosságú rendszerek és létesítmények (kritikus infrastruktúrák): azonosításával, kijelölésével és védelmével összefüggő Kormányrendelet megalkotása. Célja: Az ipar (ezen belül a vegyipar) ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek lehető legnagyobb biztonsággal történő működtetése, ezáltal az ország lakossága ellátásának és a mindennapi élet zavartalan fenntarthatóságának biztosítása.

3 Jogszabályi háttér A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény (Lrtv.). Az Lrtv. végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (Általános Vhr.). Az Lrtv. által a NGM hatáskörébe utalt feladat az ipar ágazattal kapcsolatos végrehajtási rendelet (Ipari Korm. rendelet) megalkotása a következő 4 alágazatban: veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása (kidolgozó: BM OKF, érdekelt észrevételező: MAVESZ), veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kidolgozó: FM), hadiipari termelés (kidolgozó: NGM, HM, MKEH), oltóanyag- és gyógyszergyártás (kidolgozó: EMMI).

4 Ipari Korm. rendelet tartalma
Alágazatonként kell meghatározni: a kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet, az azonosítási-, kijelölési eljárás és a hatósági ellenőrzés szabályait, továbbá a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait, külön-külön az európai- és a nemzeti létfontosságú rendszerelemek azonosításához szükséges alágazati kritériumokat, a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárásrendet, a biztonsági összekötő személy alap-képesítési követelményeit, az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai követelményeit.

5 Kötelezettségek, egyfajta „kényszerpálya”
Lrtv. : Jelöli ki az érintett alágazatokat (pl.: vegyipar), Írja elő, ha egy cég kijelölésre kerül, akkor biztonsági összekötő személyt kell foglalkoztatnia. Általános Vhr. meghatározza, hogy: a biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától kötelező az NKE iparbiztonsági szakán szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkeznie, vagy a BM OKF szakemberét kell alkalmaznia, A vegyipar esetében a nyilvántartó hatóság és az ellenőrzést koordináló szerv a BM OKF.

6 MAVESZ kezdeményezés A MAVESZ álláspontja szerint:
felesleges adminisztratív és anyagi teher kerül a vállalkozásokhoz, a SEVESO hatálya alá tartozó üzemeket ki kellene venni az Lrtv. hatály alól, a biztonsági összekötő foglalkoztatása a létfontosságú rendszerelemmé kijelölt kkv-k számára ~ Ft/hó többletköltséget jelent. Az Lrtv. és a Vhr. nem ad lehetőséget a fenti kérés teljesítésére, ugyanakkor főosztályunk a jogalkotáskor-előkészítésekor figyelemmel volt a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését előirányzó kormányzati szándékra is.

7 Normaszöveg tartalma 1. Az előbbiekben ismertetett keretszabályzók módosítására az Ipari Korm. rendelet nem terjedhet ki. A keretszabályozás célja, hogy a kijelölt rendszerelemek védelme a BM OKF ellenőrzésével valósulhasson meg. Meg kell felelni a jogszabályi kötelezettségnek, azonban a kkv-k érdekeit is maximálisan képviselni szükséges. A normaszöveg-tervezet úgy került összeállításra, hogy a vegyiparban tevékenykedő és egyben a SEVESO irányelv hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölése esetén – figyelemmel az Lrtv. 6. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazásra –, a gazdálkodó szervezetnek nem kell üzemeltetői biztonsági tervet készítenie, hanem a már meglévő biztonsági dokumentációkat küldi meg nyilvántartásba vétel céljából a kijelölő hatóság és a nyilvántartó hatóság részére (a Vhr. alapján mindkettő a BM OKF).

8 Normaszöveg tartalma 2. A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM): Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet: amelynél az alkalmazott technológia meghibásodásakor bekövetkező termékhiány folytán a lakosság ellátása 72 órán túlmenően sem biztosítható, vagy amely termelőképességének részleges, vagy teljes kiesése esetén egy, vagy több ágazat kijelölt létfontosságú rendszerelemének működése nem biztosított, vagy amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset hatásai által érintett személyek száma több, mint fő (a szomszédos üzemek dolgozóival együtt), vagy

9 Normaszöveg tartalma 3. A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM): Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet: amelynek tárgyévet megelőző év nettó árbevétele meghaladja a 250 milliárd forintot. Európai létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a gazdálkodó szervezet: amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos baleset – államhatáron túli – hatása két állam területén is károsító hatással jár, vagy ahol a veszélyes anyagok által felhasznált technológia meghibásodásakor bekövetkező termék kiesés folytán további két állam ellátása 72 órán túlmenően sem biztosított.

10 Normaszöveg tartalma 4. Biztonsági összekötő személy alap-követelményei: Biztonsági összekötő személynek nevezhető ki, aki veszélyes ipari védelmi ügyintézői végzettséggel és az alábbi képesítési követelmények egyikével rendelkezik: vegyészmérnök, gépészmérnök, folyamatmérnök, környezetmérnök. Ismételten megemlítendő, hogy az – az Általános Vhr. alapján – a biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától rendelkeznie kell iparbiztonsági felsőfokú végzettséggel (NKE).

11 Normaszöveg tartalma 5. eljáró hatóságok
Egy rendszerelem (cég) akkor kerül kijelölésre, ha legalább: 1 ágazati- (nemzeti, vagy európai) és 1 horizontális kritériumnak (Általános Vhr. részletezi) megfelel. Eljáró hatóságok: Kijelölő hatóságként jár el: első fokon az üzemeltető telephelye szerinti illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.

12 Normaszöveg tartalma 6. eljáró hatóságok
Javaslattevő hatóságként jár el: első fokon a telephely szerinti illetékes megyei és fővárosi kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

13 Összefoglalva Az NGM kötelezettsége kettős:
az Ipari Korm. Rendelet megalkotása és a szakipari kkv-k képviselete. Az Ipari Korm. rendelet-tervezete a törvény adta keretek között igyekszik figyelembe venni a vegyipar sajátosságait, különös tekintettel a már bevezetett és alkalmazott SEVESO irányelvből fakadó kötelezettséget. Az azonosított rendszerelemek központi felügyelete és védelme közpolitikai érdek!

14 A gyakorlaton a nemzetgazdaságra háruló feladatok végrehajtási rendje
Köszönöm a figyelmet!