Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok? „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok? „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”"— Előadás másolata:

1 Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok? „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”

2 Tudjuk-e, hogy az őshazánk a Kárpát-medence, és innen indult ki az írásbeliség, amelynek az alapja a székely-magyar rovásírás? A Kárpát medence területén találták: éves nyelvbedugós furulya, amit csak a magyarok használnak éves a „Gravetti” nyílhegy, őseink találmánya, ami végigkísérte ekkori történelmünket (sírleletek)‏ A bajóti Jankovich-barlangban talált székely- magyar rovásírásos pálcavég, kora i.e év A tatárlakai amulett (agyagkorong) és agyagtáblák kora i.e év, és székely-magyar rovásírás van rajtuk (A föníciai abc csak évvel később jelent meg, és segítette a görög kultúra kialakulását.)‏

3 Igen! A nemzeti Himnuszunkból. De tudjuk-e, hogy ki is az a Bendegúz, akinek a vérei vagyunk, és mit jelent, hogy a vérei vagyunk?

4 Kezdjük a könnyebbel: Valakinek a vére, az a vérrokona, őse, leszármazottja. Tehát mi - Kölcsey Ferenc és a nemzeti Himnusz szerint - Bendegúz leszármazottai vagyunk. Ezt énekli hívő és hitetlen az ünnepeinken.

5 Tudjuk-e, hogy ki az a Bendegúz? Atilla hun király apja volt Bendegúz, aki Uldin király fiaként, Oktár és Ruga testvérével triumvirátusban kormányozta a Kárpát- medencébe visszatért hunokat.

6 Mi is a helyzet Árpád vezérrel és az ő zászlójával? Tudjuk-e, hogy milyen az Árpád-sávos zászló? Hát ilyen: A piros szín a Napot, az ezüst a Holdat jelképezi.

7 Tudjuk-e, hogy a jelenlegi nemzeti színű zászló 150 éves múltra tekint vissza. Az es forradalom és szabadságharc idején, közmegegyezéssel a francia trikolor mintájára az árpád-sávos zászló két alapszínét zölddel kiegészítették.

8 Tudjuk-e, hogy amikor a történelmi zászlókat felvonultatják a parlamentben, mindenki tiszteleg előttük?

9 Tudjuk-e, hogy melyik országnak van még ÁRPÁD-SÁVOS zászlója?

10 Tudjuk-e, hogy miért ilyen az EU zászló? Alapszíne: Szűz Mária köpenyének kék színe A 12 sárga ötágú csillaga: Szűz Mária koronájának tizenkét csillaga

11 Tudjuk-e, hogy kik jósolták meg pontosan Jézus születését, és kik voltak a tanítói? Jézus Krisztus eljövetelét Médiából származó (Hun-Pártus birodalom) káldeus mágusok jósolták meg, és ők tanították a gyermek Jézust. Rakd össze bármelyik más nyelven a következőt: test (kenyér), vér (bor), aki issza, és eszi, az a hitben testvér lesz (Jézusnak).

12 Nézzük a rovásírást:TÉ=T=Í (Isten)‏ I Í

13 Mellkeresztek ősmagyar sírokból (Tömeges leletek a második bejövetel előtti időkből – kit kellett keresztény hitre téríteni?)

14 Az „egy” (rovás gy) ami három! (Az „egy” szakrális szám: egyház, egyetemes stb.)‏ A címeren hármas- halom, felette három ágú korona, minden ága három ágú, felette a „gy”, ami az egy, és három vonalból áll. Emlékeztet ez valamiféle hármasságra?

15 Tudjuk-e, hogy II. József, aki nem koronáztatta meg magát, kiviteti a magyar Szent Koronát az országból, és úgy adja vissza, hogy három zománcképet kicseréltet rajta? (csonkít, hamisít)‏

16 Három kicserélt zománckép A koronán hátul, egy névvel jelölt, de évei szerint is ismert bizánci császár, VII. Dukász Mihály (uralkodott 1071-tõl 1078-ig), alatta pedig két olyan kép van, amelyet szintén azonosítani tudunk egy társ-császárral, Konsztantinosszal, illetve Gézával, a mi I. Géza királyunkkal, aki kortársa volt ennek a bizonyos Dukász Mihálynak 1790 előtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és Bizánctól származtassák. Elképzelhetőnek tartod-e, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat néhány sorát valaki kivágja, egy könyvből kivett más sorokat ragasztva a helyére, és amerikai tudósok ezekre a betoldott sorokra alapozva az amerikai „nemzet” e dokumentumának születését néhány évtizeddel későbbre tegyék, és pl. a finnektől eredeztessék? (Magyarországi „tudósok” ezt teszik.)‏

17 Dukász Mihály császár A Mária-kép eredeti foglalata elé szegecselt császárképmás, hátterében Tamás zománcképével A gyöngysort el kellett vágni, mert nem csak felül nem illeszkedik jól a keretbe a kép, de alul is túlér rajta, így a körbe futó gyöngyökből egy szakaszt el kellett távolítani. Szegecsek,amelyek átütik a mögötte lévő zománcképet is. De lágyforraszt is alkalmazott egy barkácsoló, mert mozgott a kép. A zománckép nem illeszkedik a keretbe, kicsit túlér rajta, és így nekitámaszkodik.

18 1613-ban egy koronaőr, aki hivatalból látta, minden koronázás előtt és után megvizsgálta a Koronát, az egyetlen, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, ez a Révay Péter leírta, mi látható a Koronán: elöl a Pantokrátor Krisztus képe, hátul pedig 1613-ban Szűz Mária képe. Révay Péter szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona. A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje ez, a fejedelem is birtokba vette a koronát, neki is meg kellett mutatni. Amikor Bethlen a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. Mindenütt ott volt Révay Péter, mindkét fél elismerte a hűségét. II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal, s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól, és a hátulsó drágakőhöz ér, arról azt mondja: az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja, mert akkor éppen közszemlére volt kitéve a Korona, tehát láthatták, így aztán tudja, hogy ott már Dukász Mihály képe van.

19 Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos és aranyműves társai – Ludvig Rezső, Lantos Béla, Poór Magdolna – szakmai szempontok alapján vizsgálták meg a koronát, miután az USA visszaadta, és meglepő következtetésekre jutottak? Ezt Csomor Lajos könyv formájában meg is jelentette. A korona szerkezetileg egyszerre tervezett és kivitelezett mű. A korona - a megmunkálást technológiai (korabeli szerszámok a sírleletek között) valamint díszítési szempontból vizsgálva - az „avar”-kori ötvösség jegyeit hordozza (szkíta-hun-avar-magyar folytonosság). Jóval Dukász Mihály előtt, a 4. század 3. harmadában, az Aba- Hunok körében (Szabíria), katolikus szerzetes ötvösök műhelyében készült. Az elkészülést követő korokban ezek a technológiák és díszítési szokások továbbfejlődtek, és Dukász Mihály idejére olyan stílusjegyek és munkafogások alakultak ki, amiket a Szent Koronán még nem alkalmaztak. A Szent Korona készülésének idejéből - annak stílusjegyeivel és technológiájával - több, főleg másodlagos felhasználású „Karoling”-nak nevezett emlék van, amelyek kora a kitalált középkort figyelmen kívül hagyva kb. a 800-as (figyelembe véve az 500-as) évekre tehető. Előfordult más esetben, hogy egy másodlagos felhasználású korábbi keretre később készült zománcképeket raktak, és így a keret idejét a képek készülésének idejével nem lehet beazonosítani. A koronát kizárólag a zománcképek alapján időben behatárolni elhibázott lépés, hiszen egy zománcképről (Dukász Mihály) teljes bizonyossággal, két másikról pedig nagy valószínűséggel kimondható, hogy utólag kerültek a koronára. Megjegyzés: Egyes nézetek szerint a korona Médiában, a Pártus Birodalom végnapjai táján, a Niceai zsinat hatására, hun mágus szerzetesek műhelyében, egy révülésben megjelenő égi jelenés szerint készült a 300-as évek végén, és általa az Újszövetség szellemiségét kívánták megjeleníteni a sajátosan magyar Szentháromság (Atya –Szűzanya- Fiú) demonstrálása céljából.

20 Tudjuk-e, hogy Csomor Lajos Magyarország Szent Koronája című könyve több ezer háztartásban ott rejtőzik a könyvespolcokon? -A tanulmány megjelenését követően Morvai Ferenc – akkoriban csak kazánkirálynak neveztük – saját költségén megjelentette, és minden érettségizőnek ajándékként elküldte az írást. Sokan nem is tudják, hogy milyen gyöngyszem búvik meg a könyveik között. -Ez is példát adhat a nemzeti oldal azon tagjainak, akik anyagi eszközökkel is tehetnek valamit jó ügyek érdekében.

21 Tudjuk-e, hogy a finnek minden tekintetben távol állnak tőlünk: medvekultusz – mi félünk a medvétől, halászat – mi lovas nomád nép vagyunk, stb. Genetikai bizonyítékok alapján kimondható, hogy nem vagyunk rokonok. Ennek ismeretében a finnek már átírták a tankönyveiket. Ezzel mi még adósak vagyunk! A magyarokat nem egy - Keletről induló, folyamatos - megveretés hatására pofozták be a Kárpát-medencébe (Besenyők stb)‏

22 Tudjuk-e, hogy a magyar krónikák egyike sem beszél honfoglalásról? Mind úgy említi Árpádék Kárpát- medencébe érkezését mint a magyarok második bejövetelét. A krónikáink mind úgy említenek bennünket, hogy a „hunok vagyis a magyarok.” A honfoglalás fogalmát a koronahamisítás idején (Mária Terézia - II.József) találták ki. Akkor, amikor idegenekkel kidolgoztatták a finnugor hazugságot, és még sok más nemzetromboló lépést tettek.

23 Tudjuk-e, hogy a mai nyelvészek nagy része hazugságokat tanít a felnövekvő nemzedékeknek? A nyíregyházi tanárképző főiskolán az egyik, magát nyelvésznek nevező szerint (a tankönyvében a nézet megtalálható) a „ló” jövevényszavunk, a „nyereg” nem az. Ezek szerint nekünk, lovas-nomád népnek a hordozó állat megnevezésére nem volt a nyelvünkben megfelelő szó. De a nyeregre igen. Vagy gyalogos-nomád nép voltunk nyereggel a vállunkon?

24 Ez csak úgy képzelhető el, hogy őseink a nyerget előbb ismerték, mint a lovat. Lelki szemeim előtt látom, hogy a bunkó ősmagyarok, nyereggel a vállukon, megfeszített visszacsapó íjakkal szaladgálnak a nagy finn füves sztyeppéket övező tengerpartokon, és hátrafelé nyilazva lövik a halakat. Majd miközben a környező népek bezavarnak minket a Kárpát-medencébe, itt látunk meg Szvatopluk nagyfejedelem környezetében egy lovat. Rákérdezünk, hogy ez meg mi a fene. Az itt élő szlávok leereszkedve a makogó őseinkhez csak ennyit mondanak: „ló”. A ló egyszerű szó. Könnyen megtanuljuk, majd a homlokunkra csapunk, és a vállunkon lógó nyerget ráillesztjük. Nagy meglepetésünkre pont jó rá. Azóta tudjuk, hogy a ló az ló. Rögtön aztán el is cseréljük egy országra.

25 Tudjuk-e, hogy a Zenetudományi Intézet ünk regisztrálta a ik magyar népdalt, amelyből már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen népdalt tudtak összegyűjteni.

26 Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi meghonosítot tuk a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). A római légiósok nadrágviselete is eredeztethető a korábbi hun szokásból, hisz a légiók jelentős részben hunokból álltak. Amíg Európa saruba n, csizmába n, bocskorba n járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.

27 Tudjuk-e, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve magyar kivándorlók készítettek elsőként díszített western csizmát, a hun- magyar lovas csizma mintájára? Régen ma

28 Míg a franciák büszkék a szagokat elfedő parfümre, a hajat eltakaró parókára, addig mi egyszerű mosakodással és tiszta alsó- és felsőruhával megoldottuk a dolgot.

29 Tudjuk-e, hogy a gombot is mi találtuk fel a különböző zsinórok helyett? Gondoljunk a magyar nyelvre, és a test működésére. A csomó, a görcs, a gubanc, a masni, akadályozza a szabad áramlást. (a halott ruháján megoldottak minden csomót a lélek szabad távozása érdekében)‏ A mai napig a problémára azt mondjuk, hogy gubanc van, amit meg kell oldani A gomb kiküszöböli a ruhán a gubancot ( a viselőjében a görcsöt)‏

30 Tudjuk-e, hogy elsőként a portyázó lovas őseink használtak instant ételporokat. Amikor a Kárpát-medencébe visszatért őseink észrevették, hogy a nyugati „civilizáció” már megint széthordta a királysírok kincseit, akkor könnyen mozgó lovas csapataink meglátogatták a szétrablott kincseket őrző templomokat, és szelíd rábeszélés után összeszedték azokat. Ehhez gyors mozgásra, és könnyű fegyverekre volt szükség. Ekkor használták a bőrökön szárított zöldséglevesek és tejtermékek porrá őrölt formáját, ás a különböző húsporokat. A lovas harcos reggel merített a patakvízből, rászórt két marék tejporféleséget, a nyeregre akasztotta, és a rázkódás után fogyasztotta. Így tett a többi porral is. Körülbelül 40 kg különböző ételport vitt magával egy hosszabb portyára, ami a gond nélküli élelmezést biztosította számára.

31 Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból engedély nélkül kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát -Tiroler Grauvieh néven - sajnos az osztrákok már levéd et ték előttünk. (Erre szokták azt mondani, hogy ügyes.)‏

32 De hiába lehetnénk mi Európa éléskamrája, ha csak piacnak kellünk. Ez az igazi indok arra, hogy miért volt fontos belépnünk az EU-ba! Fizetnek érte, hogy vágd le a tejelő teheneket, vágd ki a szőlődet. A következő az lesz, hogy be kell szórni sóval a földjeinket, hogy megfeleljünk az IMF feltételeinek. A kutatási eredmények felvetik annak a lehetőségét, hogy az Árpád-korban a Kárpát-medence alföldi területein az újkori vízépítéseket évszázadokkal megelőzően már létezett egy egységes elvek szerint működő vízügyi rendszer, amely a és a 18. század között pusztult el, és amely lehetővé tette az öntözéses gazdálkodás meghonosítását Európában.

33 De ne csak másokba keressük a hibát! Tudjuk-e hogy mit okoztak, kit szolgáltak a „reformok”? A Tisza szabályozása: sivatagosodás A soknemzetiségű országgyűlés nyelvének kötelezően magyarrá tétele: a kisebbségek ellenünk fordulása A Hitel, Stádium stb ráerőltetése a a birtokviszonyokra: rohamos elszegényedés, a föld áruvá válása, spekuláció megjelenése Nyelvújítás: új, javarészt gyökerek nélküli, az anyanyelvtől idegen, ősi jelentéstartalommal nem bíró szó beerőltetése a nyelvbe

34 Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! De nem is dicsőség, mert a szeretet nem hivalkodó. Más feladatunk van a világban. Ha ezt megértenénk, akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. Meg még ki tudja, hogy hol és hány helyen.

35 Két szarvas a magyarok egén Az egyik a csodaszarvas (üNŐ); Hunor- Magyar; ikrek; 102 szűz; nemzetsors; befogadás

36 Nimród-Ménrót Első fiai: Hunor, Magyar Leánya: Sára Az első földi király MéN-rót; MéN; MaN;MaNi(cheizmus)‏ Égi jelenésben koronát kap Elejthető vadat űz Fiai égi tünemény után vetik magukat

37 Két szarvas a magyarok egén A másik a csodafiúszarvas; Jézus KRiSZTuS; egyéni sors; feltétel nélkül adni; ellenségeinket felemelni

38 Tudjuk-e, hogy milyen lenne a térképen az, ha a Trianonban diktáló nagyhatalmak hasonló csonkítást szenvednének el, mint mi? Érti-e valaki azt, hogy az osztrákok miért szakíthattak el tőlünk területeket Trianon után, amikor ők is ugyanazon az oldalon álltak a háborúban mint mi, és ráadásul egy Habsburg vitt bele minket ebbe a háborúba?

39 Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk? —George Bernard Shaw (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve): "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit." —Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

40 Hallottuk-e, hogy mit mondanak rólunk? —Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." —Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Magyar Nemzet 2003.) —Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!" —A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

41 Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk? A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán "leány-nyelvei", vagyis különbözőképpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója: "E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik." Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

42 És egy másik, magyarországi akadémikus: Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. Mellesleg ő az egyike, aki kitalálta nekünk a finnugor eredetet. Arany János: Az orthológusokra "Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."

43 Arany János: Az orthológusokra "Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt, Ami új van benne mind rossz, Ami régi, az meg tót."


Letölteni ppt "Tudjuk-e, hogy honnan vannak e sorok? „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések