Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági vetületei Czerván György Agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági vetületei Czerván György Agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2012."— Előadás másolata:

1 A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági vetületei Czerván György Agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, április 24.

2 2 Kiindulási pont: A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 1. Növekvő globális élelmiszer-kereslet -Növekvő népesség (mennyiség) -Növekvő gazdasági teljesítmény a fejlődő országokban (mennyiség) -Növekvő életszínvonal Kínában, Brazíliában és egyéb régiókban (mennyiség+minőség) Növekvő vízigény a mezőgazdaságban -Magasabb terméshozamok érdekében nagyobb felhasznált vízmennyiség -Újonnan bevont (arid) területek öntözési igénye -Termelési kockázatot csökkentő öntözési igény -Kertészet és állattartás magas vízigénye

3 3 Rövid kitérő: termőföld-degradáció, mint az élelmiszerellátást nehezítő körülmény „A világ teljes mezőgazdasági hasznosítású területe 2000 és 2009 között 53, 1 millió hektárral, 1,1%-kal csökkent” (forrás: FAOSTAT) Forrás: FAO (2003) World Agriculture: Ttowards , Oldeman et al. (1991) alapján

4 4 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 2. Átlagos évi csapadékmennyiség Csapadék eloszlása Az ország édesvíz-készlete: Felszíni és felszín alatti A mezőgazdaság vízigénye jelentős mértékben lakossági vízigénynek tekintendő! – „A víz, amit megeszünk” Az ország területére „befolyó” víz mennyisége és minősége Szennyezési konfliktus, szennyezés megelőzése Mezőgazdasági vízfelhasználások és beavatkozások: -Öntözés (növ.term.) -Itatás (állatteny.) -Technológiai víz -Termálvíz üvegházi fűtéshez -Akvakultúra, halgazdálkodás -Belvíz-elvezetés TERMELÉSI KOCKÁZATOK mérséklése össztársadalmi érdek Belső fogyasztás, export, klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás Kárenyhítés, kockázatkezelés ÖNTÖZHETŐ TERÜLET nagyságát növelni kell (jelenleg a termőterület 4%-a) IDŐJÁRÁS

5 5 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 3. Fontos megállapítások az öntözésről: -mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 30%-át használjuk ki (más országok 80% felett); -az öntözés, mint pótlólagos ráfordítás, csökkenti a termelés kockázatát (versenyképesség, export); -a hazai (szántóföldi) termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából öntöznek; -a kertészetben nem csak intenzív öntözővíz-használat jellemző, hanem termálvíz-használat is; -öntözővíz szolgáltatási ára 2-25 Ft/m3 között mozog, + üzemen belüli öntözési költségek (akár többszöröse a szolgáltatás költségeinek)

6 6 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 4. Célok, tennivalók: -vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata (olcsóbb és egyszerűbb legyen); -gazdaságok öntözési fejlesztéseinek irányított ösztönzése; -csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, fenntartása; -minden esetben mérlegelni kell a fő öntözési célt: -komplex vízgazdálkodási stratégia kidolgozása; -kárenyhítési és kockázatkezelési rendszer működtetése. intenzív gazdálkodás extenzív kultúrák termésbiztonsága Elsivatagosodás és elnéptelenedés elleni fellépés

7 7 Az éves országos interpolált csapadék átlagok idősora a mozgó átlaggal és a lineáris trenddel Az éves csapadékmennyiség országos átlaga 7%-kal csökkent között

8 8 Repcemag termésátlagok Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció) Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

9 9 Kukorica termésátlagok Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció) Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

10 10 Napraforgó termésátlagok Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció) Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

11 11 Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer január 1-től Jogszabályi háttere: évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről 143/2011. (XII.23.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről 21/2012. (III.9.) VM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Két pillérre épül: I. pillér: megreformált Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer II. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás → A rendszert (az I. és II. pillért) az uniós szabályok alapján az Európai Bizottság hagyja jóvá.

12 12 I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő: - köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni → azt az állam ugyanekkora összegben kiegészíti - jogosultságot szerezhet kárenyhítő juttatás igénybevételére Kötelező tagság: szántóföldi kultúrák esetén: 10 hektár felett szántóföldi zöldségtermesztés esetén: 5 hektár felett ültetvény esetén: 1 hektár felett Főszabály: A termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha az elszenvedett mezőgazdasági kár következtében mind a hozamcsökkenés, mind pedig a hozamérték- csökkenés eléri a legalább 30-30%-os mértéket.

13 13 I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor szerezhet jogosultságot kárenyhítő juttatás igénybevételére, ha: → a kárenyhítési rendszerbe egységes kérelmével május 15-ig bejelentkezett → a káreseményt 15 napon belül bejelentette → agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állít ki a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és helyéről, a 30-30%-os hozamcsökkenésről és üzemi szintű hozamérték-csökkenésről; → a kárenyhítési hozzájárulást megfizette szeptember 15-ig → a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtotta november 30-ig

14 14 Kockázatok: 1. aszálykár (feltétel: miniszter közleményt ad ki) 2. belvízkár 3. jégesőkár 4. viharkár 5. tavaszi fagykár 6. téli fagykár 7. felhőszakadáskár 8. mezőgazdasági árvíz kár (feltétel: miniszter közleményt ad ki, be kell jelenteni a Bizottságnak, a Bizottság a mezőgazdasági árvízhelyzetet jóváhagyja ) I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer

15 15 - A 143/2011. (XII.23.) VM rendeletben meghatározott biztosítások díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű támogatás vehető igénybe. - Résztvevők köre: 3 biztosító társaság - Három biztosítási szerződés: „A”, „B” és „C” típusú szerződések - Az „A” típusú. csomagbiztosítás és a „C” típusú biztosítás esetén a biztosítható károk között szerepel: az aszálykár, a felhőszakadáskár és az elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár. -A rendelkezésre álló pénzügyi források alapján először az „A” típusú, majd a „B” típusú, végül a „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után fizetnek támogatást. -A miniszter közleményt ad ki az „A” típusú szerződések jóváhagyásáról. II. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás

16 16 A KAP időszakára vonatkozó kilátások a vízzel való bánásmód terén 1. Közvetlen támogatások (EMGA): Kárenyhítési rendszer II. pillére (ma EMGA, de 2014-től EMVA): a támogatási feltételrendszerben megmarad és némileg erősödik a kölcsönös megfeleltetés – vízvédelmi követelmények (pl.: nitrátszennyezés elleni védelem) és vízgazdálkodási előírások (pl.: puffer sávok, öntözési engedélyek) Zöld támogatási komponens = „Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás” Az előzőekben ismertetett kockázatkezelési rendszer továbbvitele, illetve jövedelemstabilizációs mechanizmus

17 17 A KAP időszakára vonatkozó kilátások a vízzel való bánásmód terén 2. Vízgazdálkodási infrastruktúra: ágazati és nemzeti vízgazdálkodási igények és koncepciók, ill. termálvíz-felhasználás természet- és környezetvédelmi szempontok EMVA fejlesztési források egyéb EU-s fejlesztési források nemzeti fejlesztési források ÖSSZEHANGOLÁSA „Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek támogathatónak, amelyek a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25%-os csökkenését eredményezik. E rendelkezéstől eltérve, azokban a tagállamokban, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, támogatható kiadásoknak tekinthetők az új öntözőberendezések beszerzésére irányuló beruházások, amennyiben környezeti elemzés bizonyítja, hogy az érintett beruházás fenntartható és nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre.” Forrás: az Európai Bizottság EMVA rendelettervezete (46. cikk (3) bekezdése) Példa

18 18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági vetületei Czerván György Agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések