Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola."— Előadás másolata:

1 Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola

2 Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek : pl. legyen hol laknom, legyen mivel közlekednem, legyen mit ennem, stb. Társadalmi szükségletek : pl. működjön az egészségügy, az oktatás a kultúra, a honvédelem, a rendvédelem, stb.

3 Emberi szükségletek II. Anyagi szükségletek: pl. lakást kell vennem, autót kell vennem, kenyeret kell vennem, stb. Nem anyagi szükségletek: pl. orvoshoz kell mennem, iskolába szeretnék járni, moziba vagy színházba szeretnék menni, lélegeznem kell, stb. A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti.

4 A szükségletek kielégítése - jószágok Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki. Termékek: Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások: Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe. Szabad javak: Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő.)

5 Közjavak és magánjavak I. Magánjavak: a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása, piacon, pénzért lehet megszerezni őket, fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző, a kínálatot egyéni termelők biztosítják, lényegében a hagyományos piaci áruk.

6 Közjavak és magánjavak II. Közjavak: az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között), fogyasztásukból senki sem zárható ki, fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). Két csoportjuk: – szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő). – termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút) Vegyes javak: az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet, de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl. kábeltévé).

7 Szükséglet-kielégítési szférák Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család, háztartás

8 Közszféra (közszektor, public sector) Közigazgatási szektor Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik: -igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás, egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások. Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz. Köztulajdonban lévő vállalatok A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja; piaci körülmények között működik; javakat állít elő és/vagy szolgáltatásokat nyújt.

9 A közszektor struktúrája

10 Civil szféra A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják. A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv): szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek) nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szakmai szervezetek karitatív szervezetek az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek (egyházak és vallási közösségek)

11 Szektorköziség I. Szektorközi együttműködés: A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében. A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.

12 PPP Public-private partnership (PPP): A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.

13 Szektorköziség II. a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok) Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család, háztartás

14 Szektorköziség III. A társadalom szükséglet-kielégítési technikái Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Család, háztartás Biztonság - rendőrség - testőr - polgárőrség - magas kerítés Tanulás - állami iskola - magániskola - alapítványi iskola - önképzőkör

15 A termelés A termelés a szükségletek kielégítésének alapja. A termelő folyamatok közös jellemzői: -Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak. -A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre.

16 A termelés menete: munkafolyamatok Tervezés Az előkészítés folyamata Szervezés Eszközök, munkatársak megválasztása Munkavégzés A teendők ellátása Ellenőrzés Hibák elkerülése Szabályozás Tapasztalatok visszacsatolása

17 Az újratermelési folyamat. Termelés Elosztás Csere (forgalom) Fogyasztás

18 A fogyasztás fajtái A fogyasztás két elkülöníthető fajtája: 1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: Fogyasztási javak (eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb.) 2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek: –személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok) –személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)

19 A gazdaság erőforrásai I. Emberek (fogyasztók, munkaerő) Termelési folyamat Áruk és szolgáltatások INPUTOUTPUT

20 A gazdaság erőforrásai II. Természeti erőforrások - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, levegő) - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő) - Nem megújítható (a föld méhének kincsei) Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége - újratermelhető Tőkejavak Termelési eszközök Vállalkozó Szervezőmunka: a termelési eszközöket összekapcsolja a megfelelő munkaerővel és a természeti erőforrásokkal. Az erőforrások fajtái a gazdaságban:

21 Gazdasági rendszer Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja. Alaptípusai: Klasszikus (tiszta) piacgazdaság Központosított tervgazdaság Vegyes piacgazdaság:

22 Gazdasági rendszer Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: -A termelési eszközök magántulajdonban vannak -A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról -A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel

23 Gazdasági rendszer Központosított tervgazdaság: -A termelési eszközök állami tulajdonban vannak -A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg: központi tervekkel irányítja a termelést

24 Gazdasági rendszer Vegyes piacgazdaság: -A legfontosabb szabályozó erő a piac -Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat határoz meg, „újraeloszt”

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések