Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növekedés, versenyképesség, felzárkózás (+fenntarthatóság) Magyarország helyzete, kilátásai nemezközi összehasonlításban Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növekedés, versenyképesség, felzárkózás (+fenntarthatóság) Magyarország helyzete, kilátásai nemezközi összehasonlításban Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács."— Előadás másolata:

1 Növekedés, versenyképesség, felzárkózás (+fenntarthatóság) Magyarország helyzete, kilátásai nemezközi összehasonlításban Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

2 Miről lesz szó? Összefüggések (a növekedés – versenyképesség – felzárkózás összefüggésrendszerből hiányzik valami: a fenntarthatóság) Felzárkózásunk (= konvergenciánk az EU-15 átlagához) közelmúltja és összetevői nemzetközi összehasonlításban (jelentős felzárkózás, de: jelentős gyengeségek) Növekedés és versenyképesség ( között nemzetközi versenyképességünk romlott, miközben konvergenciánk gyorsult) Felzárkózási kilátásaink (a felzárkózás folytatódásának feltételei) a makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklődésén (  a felzárkózás fenntarthatóvá tételén) múlnak (Statisztikai források: Eurostat, AMECO, OECD)

3 A növekedés – versenyképesség – reálgazdasági felzárkózás összefüggésrendszer fontos eleme: a fenntarthatóság Fenntarthatóság Stabilitás Látszólag olyan, mint: szovjethatalom + elektromosság= Kommunizmus; de más -> EU fejeltebb országaihoz viszonyítva

4 Összefüggések: növekedési többlet (az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva) – versenyképesség – fenntarthatóság – tartós reálgazdasági felzárkózás Inputok bővülése (dL+dK) Input- felhasználás javuló hatékony- sága (dTFP) Szélesen értelmezett intéz- ményi feltételek (pl. oktatatás, közigaz- gatás minősége, K+F stb.) Növekedési többlet Versenyképesség + Fenntarthatóság Tartós felzárkózás + Relatív makrogazdasági stabilitás - a fiskális, ill. külső egyen- súlyhiány fenntartható mértéke - A nom. béremelkedés és a hatékonyság-javulás összhangja dFDI 

5 Elmaradottság és felzárkózás Relatív fejlettségi szintek és változásuk  a konvergencia (felzárkózás) vizsgálata –1995 és 2004 között, ill. két alperiódusban ( ; ) Magyarország + 10 EU-tagország –5 korábbi (GR, ES, IR, AU, PT) –5 új (CZ, EE, PL, SL, SK) Támpont (amihez képest lemaradásról, illetve felzárkózásról beszélünk): EU-15 (=100) Szempontok: –Kezdeti (95-ös) és évi szintek, ill. a változások mértéke; a konvergencia sebessége 3 metszetben Reálgazdasági (GDP/fő „volumene”  GDP/fő vásárlóerő-paritáson) Relatív árszint [a GDP-vásárlóerőparitás (PPP) és az árfolyam (E) aránya]  „Nominális”: GDP/fő EUR-ban (árfolyamon átszámítva)

6 A GDP/fő „felzárkózottságának” (relatív szintjének) kétféle metszete: relatív reálfejlettségi és árszint; és a kettő eredője (szorzata): a nominális (EUR-ban kifejezett) GDP/fő relatív szintje: (az EU-15=100) Reálgazdasági: GDP/fő PPP-n Relatív árszint (PPP/árfolyam) Nominális (EUR-ban): árfolyamon átszámított GDP/fő Rel. GDP/fő (EUR)= [rel GDP/fő (PPP)]x [relatív árszint]

7 Az EU-15-höz viszonyított fejlettségi és GDP-árszintek 1995-ben és 2004-ben (EU-15=100) HU CZ EE PL SL PT GR ES AU IR Rel. GDP árszint Rel. GDP/fő PPP

8 A felzárkózás évenkénti „abszolút” mértéke*: reálgazdasági, ár és nominális (%- pont/év) (Nominális GDP/fő)/(relatív árszint)= reál: ln jobban mutatja  *(Relatív szint 2004 – Relatív szint 1995)/9 [Csak az EU-15-től lemaradt országokra] ( GDP/fő)PPP-n

9 Az EU-15-től való elmaradottság és a felzárkózás plasztikusabb kifejezése: Ln(GDP/fő) (EU=0) (A 0-hoz való közeledés  felzárkózás) Relatív árszint lemaradás 60% 37% 22% LN (GDP/fő)eur – LN (GDP/fő)ppp= LN (GDP árszint)

10 Csak a 2004-ben is lemaradt országokat tekintve: (AU eleve > EU-15; IR „túlszárnyalt”) Milyen sebességű (évenkénti relatív ütemű) volt a felzárkózás? –GDP/fő volumen (PPP-n számítva) –Relatív árszint (PPP/árfolyam) –EUR-ban számított GDP/fő

11 A konvergencia sebessége (béta): Évente mennyit küzdünk le az EU-15-höz viszonyított távolságból?  = [Ln(Y t1 /Y t0 )]/T = [Ln(Y t1 )–Ln(Y t0 )]/T, ahol Y t =(GDP t /fő t ) HU /(GDP t /fő t ) EU (vásárlóerő-paritáson); T: a megfigyelt évek száma (T=t1-t0) [Itt: 9 (ill. 4)]

12 A konvergencia sebessége: reálfejlettség (GDP/fő PPP-n), az ár- és a nominális (GDP/fő EUR-ban) felzárkózás üteme ( )

13 A konvergencia sebessége: a reál-fejlettségi és az árfelzárkózás relatív üteme két időszakban ( vs )

14 Felezési idő: ha a konvergencia a közelmúltban tapasztalt ütemben folytatódna, hány évre lenne szükség ahhoz, hogy az EU-15-höz viszonyított lemaradás fele megszűnjön? Felezési idő („half-life convergence”): ha a távolság évente az eddig tapasztalt (béta) ütemben csökken, hány év kell a hátralévő út felének megtételéhez? N (félút: évek száma) = Ln(2)/  (  0,69/  )

15 A reálfelzárkózás kilátásai: GDP/fő volumenének (PPP-n számított szintjének) az EU- 15-höz való felzárkózása felezési ideje, ha a konvergencia 1) az ; 2) a közötti ütemben folytatódna Értelmez- hetetlen

16 A reál vs. árfelzárkózás felezési ideje

17 A reál-felzárkózási folyamat tartósságán gyakran a növekedési ütemkülönbségek tartósságát értik Pedig: nagyon más 1) a konvergencia konstans üteme (bal ábra) ill., 2) a konstans növekedési ütemkülönbség fennmaradása (jobb ábra) [2,45%+2%] (Magyarország példája: béta=2,45) Feltevés: GDP/fő (PPP-n) 1) ugyanolyan ütemben konvergál, mint között 2) A növekedési ütemkülönbség akkora marad, mint között A feltevések különbségének drámaiak a hatása: 28 év felezési idő vs. 25 év múlva „utolérünk”

18 Felzárkózásunk az EU-15 átlagához: növekedési arányok (ill. ütemkülönbségek): GDP/fő; GDP/Fog.. stb felbontása: GDP/népesség volumenindex(HU)/ GDP/népesség volumenindex(EU) Rel. GDP vol. növekedés Rel. népesség növ. GDP/fog Fog/népesség Aktivitási ráta Foglalkoztatottsági ráta Beruházás/fog.GDP/beruházás ( GDP/óra)x(óra/fog.) : Termelékeny- ség Munka- intenzítás

19 GDP/fő növekedési ráták: gazdasági vs. népesség-növekedés GDP volumenindex GDP/fő volumenindex Lassulás DE: EU-15: nagyobb lassulás

20 EU-15-höz viszonyított GDP/fő növekedési ráták: gazdasági vs. népesség-növekedés GDP/fő volumenindex GDP volumenindex

21 Nemzetközi versenyképesség: 3 dimenzióban: piaci részesedés (Xperformance) vs. X-vol növekedés vs. ULC-reálárfolyam változás (2000=1) Xperformance=XV/Xmarket Forrás: OECD

22 A kivitel bővülésének összetevői (log): piacbővülés + ”teljesítmény”(-> versenyképesség) éves (bal oldal) és kumulatív változások (jobb oldal) Éves Kumulatív 1993=1 %-os megoszlás Forrás: OECD

23 Növekedés és makrogazdasági egyensúlyhiányok Hazai felzárkózással látszólag minden rendben van, de van 3 gyengeség –A közelmúlt növekedéséhez főként a belső felhasználás növekménye járult hozzá  –Külső egyensúlyhiány túlságosan nagy, és rossz szerkezetű (sok az adósság-növekedés )  –A külső egyensúlyhiány finanszírozása a külső adósságráta fenntarthatatlan növekedésével jár 

24 A GDP növekményéhez való hozzájárulások (%-pontban)

25 Megtakarítási ráták (S/GDP), felhalmozási ráták (I/GDP) és a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenlegek [(S-I)/GDP] Nemzeti megtakarítási ráta (S/GDP) Felhalmozási ráta (I/GDP) Folyó mérleg/GDP [(S-I)/GDP] Összehasonlítás: magunkhoz Észtországhoz viszonyítva PT

26 Mi áll a hazai nettó külső finanszírozási igény, illetve az nettó külső adósságráta emelkedésének hátterében? (Szektoronkénti nettó finanszírozási pozíciók; és a nettó külső adósságráta emelkedésének háttere) „Ikerdeficitek” Államháztartás+háztartás vs. vállalati szektor: ÁHT+házt. -> adósság; vállalat-> (jórészt) FDI

27 Mit jelent a fenntarthatóság? A hazai külső adósságnövekedés fenntartható-e? Ha a gazdaság (GDP) növekedésének nominális üteme > adósság növekedési üteme, akkor az adósságráta (adósság/GDP) nem nő  az adósság növekedése fenntartható Nálunk: nem ez a helyzet

28 Magyarország: a külföldi nettó adósság és a GDP nominális növekedése (bal skála) és az adósságráta (adósság/GDP) alakulása Adósságráta GDP nominális növekedés Adósság növekedése forintban Nettó adósság-növekedés: a külső fin. igény nem FDI-beáramlás finanszírozta része Ha adósság növ.> GDP nom. növ.  adósságráta nő

29 Magyarország nettó külföldi kötelezettség-állománya és összetevői: nem adósság (FDI) vs. adósság A GDP %-ában A nettó külföldi kötelezettség szerkezete : adósság-tulajdon csere óta nemcsak a nettó adósság/GDP ráta, hanem a nettó adósság részaránya is nő a nettó kötelezettség-állományban

30 Néhány záró gondolat Bár Magyarország között impresszív ütemben zárkózott fel az EU-15 átlagához, a 2001 óta felgyorsult felzárkózási ütem valószínűleg nem tartható fenn A 2001 óta felgyorsult felzárkózás túl nagy és rossz szerkezetű külső egyensúlyhiányra (  gyors külföldi adósság-felhalmozásra) épült A külső és a (vele összefüggő) belső egyensúlyhiány korrekcióra szorul; a korrekció átmenetileg lassíthatja a felzárkózási folyamatot Van ezzel ellentétes vélemény: –„Nem-keynes”i hatások folytán a korrekció pótlólagos növekedést generálhat (Expansionary fiscal contraction)-> IR, DK –DE ott: főként az óriási kamatprémium csökkenése adott növekedési impulzust  nálunk magas, de nem abnormális a kamatprémium Számunkra relevánsabb, hogy elkerüljük PT negatív példájának megismétlését (kezelhetetlenné vált egyensúlyhiányok + tartós lassulás)  Átmeneti felzárkózási áldozat vs. lecsúszás –Ha korrekció mindjárt felzárkózást is gyorsít: külön haszon –De jobb abból kiindulni: a korrekció átmenetileg lassít, hogy később gyors és fenntartható legyen a felzárkózás


Letölteni ppt "Növekedés, versenyképesség, felzárkózás (+fenntarthatóság) Magyarország helyzete, kilátásai nemezközi összehasonlításban Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács."

Hasonló előadás


Google Hirdetések