A zsidó anyakönyvezés Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A zsidó anyakönyvezés Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A zsidó anyakönyvezés Magyarországon
Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

2 Pre-modern zsidó közösségek
Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; Önálló belső adózással, igazgatással és bírósággal Nyilvántartás szükséges: körülmetélések és halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése; Ezek mellett a közösségi adózók listája és az egyesületek tagnyilvántartása is létezik.

3 Móhelkönyvek A körülmetélések rituáléja mellett általában tartalmazza a körülmetéltek neveit is, ekképpen az anyakönyvezés egyik előzménye. Hiányossága: csak a fiúkat jegyzik fel.

4 Adónyilvántartás Közösségi adót fizetők jegyzéke, közösségenként;
Helyenként a közösségi segélyből élők nevét is tartalmazza.

5 Közösségi nyilvántartások
Különféle adminisztratív feljegyzések a közösség tagságának nyilvántartására.

6 Türelmi adó bevezetése, 1749
A zsidó közösség egészének kellett meghatározott összeget befizetnie; Adófelosztás mértéke közösségi belügy, de a gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső adó 1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet alapján; Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas adminisztrációt alakított ki.

7 Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda
Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet ismerete, stb.

8 Közösségi összeírások
A közösség tagjainak, családtagjainak stb. nyilvántartására. Tartalmazza a vagyoni helyzetet, jogviszonyt, egy helyben élés adatait, stb.

9 Zsidó közösségi nyilvántartások
Héberül íródtak, a hatóságok számára ismeretlen nyelven és betűkkel, ezért „hivatalos” célra nem alkalmasak.

10 1840:XXIX törvény: „ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó vezeték és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvekbe bejegyeztessenek” DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba, nem indul meg az anyakönyvezés

11 1851. Július 4. rendelet: A zsidó közösség hatásköre egyházi, jótékonysági és tanügyi kérdésekre korlátozódik Zsidó községből (communitas judaeorum) hitközségekké alakultak. Szabályozta az izraelita anyakönyvek vezetését: Hitközségek feladata az anyakönyvvezetés Német nyelven kell anyakönyvezni Módosítás ehhez (1863): ország bármely nyelvén

12 1852. november 29. rendelet: Magyarországon is bevezeti az osztrák polgári törvénykönyvet: Zsidók házasságkötési engedéllyel házasodhatnak;

13 1867: XVII: zsidók emancipációja

14 Egységes szervezet hiánya
Az emancipáció egyénekre, és nem közösségre vonatkozott; Valamennyi hitközség autonóm, nincs egysége szervezet: A modern államnak szüksége van egy hierarchikusan felépített, egységes szervezetre: Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes Gyűlést (Kongresszus).

15 A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték meg:
A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi ügyekben, az egységes szervezet létrehozását stb.

16 Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus
Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra szakadt ben létrejött az ortodox országos szervezet is.

17 Kongresszusi határozatok:
A kongresszus határozatait elfogadó közösségekre (kb 50%) vonatkozik csak; Létrehozza a hitközségek országos szervezetét: 26 községkerület, fiók – és anyahitközségek, Minden zsidónak tartoznia kell egy hitközséghez, Rabbik vezetik az anyakönyveket: születési, házassági, halotti.

18 Anyakönyv, Baja, 1850-es évek
Német-héber kétnyelvű változat; Dátumokat héberül is megadja, Szerepelnek benne a héber (zsinagógai használatra) nevek is.

19 Baja, példa 1853. September 15. Samuel
+ Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)

20 Fontosabb dátumok 1827: anyakönyveket két példányban kell vezetni;
1868: anyakönyvek vezetésének a nyelve választható; 1873: haláleseteket a községi elöljáróságnak jelenteni kell; 1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi kivonat illetékmentes; 1878: közokirat hamisításról.

21 1886/1924. VKM rendelet: Izraelita anyakönyvi községkerületek kialakítása: 465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és 1914 között 560-ra emelkedett); Anyakönyvvezető csak rabbi v rabbihelyettes lehet; Be kell jegyezni a névmagyarosításokat; Az anyakönyvezés kötelező.

22 Problémák Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy az anya lakhelye szerint / haláleset vagy temetés helye szerint); Héber név bejegyezhető-e vagy sem; Körülmetélést megtagadók anyakönyvezése; Zsidó vallásjogilag törvénytelen (mamzer) kategóriák feljegyzésének kérdése (ez vallásjogilag jelenthet később házassági akadályt, polgári jogilag nem);

23 Problémák Egyes települések anyakönyvezése hova tartozik;
Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki nem; Ortodox-neológ „vegyes” házasságok anyakönyvezése; Stb.

24 Anyakönyvek sorsa Anyakönyvezést folytatták 1895, a polgári anyakönyvezés bevezetése után is, általában ig; 1944-ben a gettókban az anyakönyvek első példányainak jelentős része megsemmisült, jelenleg csak a másodpéldányok kutathatóak; 1950-es évektől próbálták összegyűjteni a megmaradt anyakönyveket.

25 Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged.
Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.

26 Régi iratok egy nem használt zsinagógában

27 Anyakönyvek a Zsidó Levéltárban
Eredeti anyakönyvek mindössze 70 hitközségből; Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv 1895-ig mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata) Néhány a szomszédos hitközségekből (Dunaszerdahely, Szabadka).

28 Magyar Zsidó Levéltár, Budapest
Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség alapításától napjainkig a közösség kezelésében van.

29 Magyar Zsidó Levéltár

30 Eredeti anyakönyvek gyűjtése:
1990-es évek: néhány megszűnő hitközség anyakönyveinek begyűjtése, 2008 néhány alföldi hitközség anyakönyveinek begyűjtése, 2009: nagyváradi és segesvári anyakönyvek bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH segítségét kérve végül hozzájutottunk a dokumentumokhoz.

31 Segesvári hitközségi születési anyakönyve,
, aukcióról visszavonva megvásároltuk.

32 Anyakönyvek listája a fondjegyzékben

33 Anyakönyvek kutatása ma:
Családtörténeti kutatások; Héber nevek kutatása temetéshez, leszármazottak esketéséhez; Kárpótlási eljárásokhoz igazolások; Állampolgársági ügyekhez igazolások.

34 „Családkutató” terem a levéltárban
Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget

35 Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás
Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához

36 Módszertani segédlet Levéltárunk kiadványa a héber nevek elolvasását;
A héber betűs dokumentumok feldolgozását segíti.

37 Köszönöm a figyelmet!