Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MARKANICS MIHAJLO, A KÁL IGAZGATÓHELYETTESE FORDÍTOTTA: KUTASSY ILONA Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MARKANICS MIHAJLO, A KÁL IGAZGATÓHELYETTESE FORDÍTOTTA: KUTASSY ILONA Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban."— Előadás másolata:

1 MARKANICS MIHAJLO, A KÁL IGAZGATÓHELYETTESE FORDÍTOTTA: KUTASSY ILONA Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban

2 Magyarországon, így Kárpátalján is az anyakönyvek vezetése a megyerendszer kialakulását követően a 16. századtól a római katolikus, a református, a görögkeleti (pravoszláv), majd a 17. század második felétől a görögkatolikus, baptista és izraelita felekezetek működéséhez vezethető vissza. Kárpátalján csakúgy, mint Ukrajna nyugati területén, amely az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a matrikulák vezetéséhez II. József türelmi rendelete szolgált jogalapul. A Kárpátalja különböző vallású, soknemzetiségű lakossága adatait tartalmazó anyakönyveket a különböző korszakokban a falusi papok egyházi szláv, latin, cseh, román, magyar, ruszin és ukrán nyelven vezették, hiszen 1895 októberéig – mint a történelmi Magyarország más területein, úgy Kárpátalján is – a keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek vezetése az egyházak feladata volt.

3 A Kárpátaljai Állami Levéltár fondja (Egyházi és állami anyakönyvek gyűjteménye) 1788 darab ortodox, római katolikus, református, görögkatolikus, baptista és izraelita anyakönyvet foglal magába az 1712–1952-es évekből. A keresztelési anyakönyvek tartalmazzák: a születés és keresztelés dátumát, a megkeresztelt nevét, a helység nevét, a szülők lakhelyét, valamint vezeték- és keresztnevét, továbbá társadalmi állapotát (szegény vagy gazdag, munkás vagy paraszt,), az anya leánykori nevét.

4 Gyakran fel van tüntetve a szülők életkora vagy születésük dátuma, származásuk helye. Az egyes bejegyzések tartalmaznak még információkat a keresztszülőkről, megnevezik a bábát, a keresztelő papot. Külön rubrika van, ahova beírják, hogy a megkeresztelt törvényes vagy törvénytelen származású (az utóbbi esetben csak az anya neve van feltüntetve). Későbbi névváltoztatás esetében a kiegészítő bejegyzés a feljegyzések rovatába került. A házassági anyakönyvek a következő információkat tartalmazzák: a házasságkötés helye és ideje, a házasulandók vezeték- és keresztneve, kora, születési helye lakóhelye a házasságkötés időpontjában, a szülők vezeték- és keresztneve, valamint, hogy ez első házasságuk-e, vagy a házasulandók közül nem-e özvegy valamelyik fél.

5 A feljegyzésekben szerepel bejegyzés arról, hogy az esküvői szándék a templomban volt-e háromszor hirdetve, illetve, hogy ki az eskető pap. Néha a házasságkötés akadályait is feltüntették (pl. vérrokonság, más hitvallás, stb.). Ha a házasságkötés idején a vőlegény katonai szolgálatot teljesített, a közvetlen katonai vezetés írásbeli hozzájárulására volt szükség. A halotti anyakönyvekben a következő adatok találhatóak: az elhunyt vezeték- és keresztneve, kora, ha nő hunyt el, fel volt tüntetve a leánykori neve is.

6 Gyermek elhalálozása esetén bejegyezték a szülőket, jelölve, hogy életben vannak vagy már elhunytak. Felnőtt elhalálozása esetén a házastárs neve került bejegyzésre. A halál előtti utolsó gyónást és a szentségek kiszolgáltatását is rögzítették az anyakönyvben. Természetellenes elhalálozás, gyilkosság esetén kitértek annak különleges körülményeire is. A természetes halál okát gyakran a rokonok vagy szomszédok bejelentése alapján ruténul, népies megnevezéssel rögzítették: például nem köhögést, hanem „hektikát” vagy nem cukorbetegséget, hanem „cukrovkát” írtak. A temetéshez a helyi közigazgatás engedélyére volt szükség. Külön érdemes felhívni a figyelmet azokra az egyházi anyakönyvekre, amelyekben több település (anyaegyház és filiák) vannak egybeanyakönyvezve, hiszen felekezetenként néhol egy plébániához több szomszédos falu is tartozott. Az anyakönyvek bár adatgazdagok, de nem szólnak sem a válásokról, sem a hívek számáról. Bár a különböző felekezeti anyakönyvekben hasonló adatokat vettek fel, a helyi pap egyénisége, lelkiismeretessége átsugárzik a rögzített tényeken.

7 A már említett fond állami anyakönyveket is tartalmaz. Ezeket Kárpátalján is 1895-től kezdték el vezetni. Miután Kárpátalja a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került, a régióban is jelentős közigazgatási reform ment végbe. Ennek során bevezették a politikai kerületeket, de a közigazgatás alapegysége a körjegyzőség volt, amelyet általában egy nagyközség és a hozzá közel fekvő kisközségek alkottak. A kormányzati irányelvek alapján az anyakönyveket a körjegyzőségek vezették. Itt a bejegyzést – ami eltért több ukrajnai régió anyakönyv vezetési gyakorlatától – már nem a pap, hanem a körjegyző vagy írnok végezte. Ez az eljárásrend hasonlított a modern polgári anyakönyvi hivatalok működéséhez. Kárpátalján a két világháború között íródott anyakönyvek olyan címeres lapokból állnak, amelyeket Ungvár egyik nyomdájában állami költségen e célra nyomtattak. A kötetek fedőlapja bőrből vagy speciális szövetből készült, erős cérnával átfűzve, amelynek végei viaszpecséttel voltak rögzítve. A könyv oldalait megszámozták, így a nem kívánt lapokat nem lehetett eltávolítani, mert az ellenőrzéskor kiderült, és a vétség felelősségre vonással járt.

8 Ezeknek az anyakönyveknek fontos jellemzője, hogy vallási hovatartozástól függetlenül, kronologikusan írták be az adatokat. Az anyakönyvet a viszonylag jobban képzett jegyző vagy írnok vezette, aki ügyelt a bejegyzések pontosságára és megfelelő helyesírására is. A születési anyakönyvekbe a születés dátumát, a gyermek nevét, a helység nevét, a szülők lakhelyét, a szülők vezeték- és keresztnevét, a szülők életkorát írták be. Az elhalálozásról szóló bejegyzésekben a halál okát többnyire latinul nevezték meg. A Kárpátaljai Állami Levéltár 3382 darab 1895–1937 között keletkezett állami anyakönyvet őriz. A későbbi évekből származó anyakönyvek átvétele folyamatban van. Néhány éve megnőtt az anyakönyvekből történő adatszolgáltatás iránti igény. A levéltárosok évente több mint 10 ezer kérelmet teljesítenek.

9 Sor- szám Járások, városok Egyházi 1712 – 1952 Állami 1895 – 1937 Össz. 1Beregszászi Nagybereznai Nagyszöllösi Voloci Ilosvai Mezsgorjei Munkácsi Perecsenyi Rahói Szolyvai Técsői Ungvári Huszti Munkács Ungvár , 17 Pót opiszok (vegyes) ÖSSZESEN:5170

10 Tisztelt Kollégák! Tisztelt Résztvevők! Szeretnék néhány szót szólni a külföldi és ukrán állampolgárok geneológiai kérelmeiről, akik annak érdekében fordulnak a levéltárunkhoz, hogy őseikről információt kapjanak. A családfa készítéséhez szükséges adatokat tartalmazó levéltári igazolás kiállítása egyre fontosabb része munkánknak. Évente több mint tízezer kéréssel keresik meg levéltárunkat azok, akiknek ősei vagy rokonai Kárpátalján éltek. Személyesen is lehet kutatni a családfát, valamint a levéltár munkatársai is végeznek adatmegkeresést, ez a szolgáltatás díjköteles. A befizetendő díj összege – amely az aktuális árlista alapján határozandó meg – függ a kérelem összetettségétől és a megkereséssel töltött időtől. A fizetés a levéltár számlájára történő banki (postai) átutalással lehetséges. A díj tartalmazza az igazolás kiállításának és a megkeresésnek is az árát. Egy személy kérelmének megkeresési költsége általában hrivnya. Egy bonyolult ügy esetében azonban a díj akár kétezer hrivnya is lehet.

11 A levéltárhoz fordulva a kérelmezőnek a következő információkat kell feltüntetnie: a helység nevét ahol ősei laktak; az ősök nevét (nők esetében a leánykori nevet is); a születés, házasságkötés, elhalálozás dátumát; a vallási hovatartozást; a társadalmi állapotot; a kérelmező nevét, levélcímét (ha van ), telefon és fax számát. A megkeresés gyorsasága és hatékonysága a kérelmező által feltüntetett adatok teljességététől és pontosságától függ. Kihasználva a lehetőséget szólnék néhány szót az ukrán és a külföldi állampolgárok részére történő társadalmi és jogi adatszolgáltatás rendjéről is, amelyet Ukrajna Külügyminisztériumának és Ukrajna Levéltárai Állami Bizottságának 116/53. számú rendelete hagyott jóvá június 11-én.

12 Eszerint, ha szükség van anyakönyvi kivonat kiadására és az anyakönyveket már átadták megőrzésre az állami levéltárakba, a benyújtott kérelemre az anyakönyvi hivatal igazolást kér a levéltárból az említett utasítás és pontja szerint. A levéltár igazolása alapján az anyakönyvi hivatal kiállítja a szükséges anyakönyvi kivonatot és kiadja a kérelmezőnek a jogszabályokban meghatározott módon. A külföldiek által kért, az állami levéltárakban őrzött dokumentumok alapján kiállított igazolásokat Ukrajna Külügyminisztériuma konzuli szolgálatához kell megküldeni további felülhitelesítésre („Apostille”), kivéve, ha Ukrajna nemzetközi megállapodásai nem írnak elő más eljárást. A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok és a külföldiek, ha személyesen keresik fel az intézményt, a személyazonosságot igazoló okmány vagy a meghatalmazott írásos megbízásának felmutatása után a levéltári igazolást kézhez kaphatják. A levéltári igazolás másolatának vagy a kivonatnak a hátsó oldalán ilyenkor fel kell tünteti az útlevél adatait és a dokumentum átvételénak dátumát. Ezek a levéltári igazolások Ukrajna levéltári törvényének 35. cikkelye alapján illetékkötelesek.

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MARKANICS MIHAJLO, A KÁL IGAZGATÓHELYETTESE FORDÍTOTTA: KUTASSY ILONA Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések