Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

2 Témák I.Miért fontos? II.Meghatározása III.Iskolái IV.Mikro- és makroökonómia V.Veszélyei

3 I. Miért fontos?

4 Mert a „tudományok királynője” „Miért tanulmányozzák az emberek a közgazdaságtant? Azért, mert már hallották valahol, hogy a közgazdaságtan a társadalomtudományok királynője – a legrégibb művészet, a legújabb tudomány.” Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

5 Mert ilyen idők járnak! „Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, a közgazdászok és a kalkulátorok kora” Forrás: Edmund Burke, idézi: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

6 II. Mit jelent?

7 Meghatározások (érthető) A közgazdaságtan a szűkös erőforrások racionális elosztásának tudománya. Az elosztás célja a fogyasztás.

8 Ökonómia = Háztartástan  A görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt.  Nagycsalád  Uradalom, udvar  Család  Vállalat

9 III. Iskolái

10 Közgazdaságtani iskolák I. 1.Arisztotelész 2.Skolasztikus gondolkodók 3.Merkantilizmus „A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem”  Jean-Baptiste Colbert ( )  Josiah Child ( )  François Véron de Forbonnais ( )

11 Közgazdaságtani iskolák II. 4.Fiziokratizmus „a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság”  François Quesnay ( )  Anne-Robert-Jacques Turgot ( ) 5.Klasszikus angol közgazdaságtan  Adam Smith ( )  David Ricardo ( ) 6.Marxizmus 7.Határhaszon elmélet 8.Keynes 1936, Magyarok, neoliberalizmus

12 Közgazdaságtani iskolák III. 6.A marxizmus  Karl Marx ( ) „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás  Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés  Tervutasításos rendszer

13 IV. Makro-, mikroökonómia

14 Mikroökonómia Fókuszában a gazdasági szereplők, az egyéni döntések és döntéshozók (fogyasztók, háztartások, vállalatok) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonómia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó egységek együtteseként ábrázolja, amelyek gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatokba (piaci és nem piaci viszonyokba) kerülve. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki például a kereslet és kínálat összpiaci mennyiségei és arányai. Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

15 Makroökonómia Összevont (aggregált) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit (pl. éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb matematikai modellek, ökonometriai módszerek). Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

16 Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplők egyéni érdekek alapvető piaci törvények Makroökonómia: összevont, aggregált mutatók Nemzetgazdaság egészének viselkedését vizsgálja (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliségi ráta, infláció)

17 Makroökonómia Mikroökonómia

18 V. Veszélyei

19 Ökonomizmus =  A mindenáron erőltetett gazdasági növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat, és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán.

20 Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „ gazdaságtalan nak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.

21 Természet Társadalom Gazdaság Társadalom Természet Mi van miben? Régen és ma

22 Pl. Külterjes mezőgazdaság

23 Pl. Bevásárlóközpont

24 Esszé?


Letölteni ppt "Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések