Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK  Profán passió (1954)  Irgalmas hazugság (1958)  Dózsa (1964)  Caligula helytartója (1978)  Protestánsok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK  Profán passió (1954)  Irgalmas hazugság (1958)  Dózsa (1964)  Caligula helytartója (1978)  Protestánsok."— Előadás másolata:

1

2 DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK  Profán passió (1954)  Irgalmas hazugság (1958)  Dózsa (1964)  Caligula helytartója (1978)  Protestánsok (Hugenották) (1980)  Vak Béla király (1982)  Mórok (1991)  Varázstükör (befejezetlen) (1992) – halála után került elő  „egységes egész: a keresztény- európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől felbomlásáig”. (fülszöveg)  problematikája: a hatalom és az eszmék, a hatalom és az erkölcs, a zsarnokság és a szabadság kérdésköreinek vizsgálata a történelmi körülmények közepette vállaló korabeli erdélyi magyar drámaírás kontextusában;  Mindig részei az egyetemes kultúr- és morálfilozófiai gondolatkörnek;

3 „PÉLDÁZAT ÉRTÉKŰ TÖRTÉNELMI DRÁMA”  „Mindent metaforásítanunk kellett, vagy metaforásított az olvasó, aki folyton a sorok között, a sorok mögött keresgélt” (Kányádi)  Parabolák, tandrámák, amelyekben az író „visszacsempészte” a múltba jelenének konfliktusait, az aktualizáló befogadás pedig „előrehozta” a jelenbe a tragikum múltbeli lehetőségeit.  „a történelem köntös és díszlet az időszerű mondanivaló számára” (Jánosházy György)  Szerzők: Kocsis István, Páskándi Géza, Sütő András, Lászlóffy Csaba;  Székely János drámaírói művészete minden tartalmi és formai rokonság ellenére alapvetően különbözik a többiekétől  Alkotói szándéka nem közösségi indíttatású, őt az egyes ember létkérdései foglalkoztatják, az eszmék és erkölcs lehetőségei az emberellenes világban, a mindenkori hatalom szorításában;

4  Atöbbi drámaíró a bukásában is diadalmaskodó igazságot, az „öntörvényű”, illetve „felemelt fejű” hőst mutatja fel;  Ezek a drámák nem önvizsgálatra késztetik a nézőt, hanem az igazság győzelmének jóleső élményével ajándékozzák meg;  Székely Jánost racionalizmusa, illúziótlan világképe, a csalóka reménysugarak felkeltésétől való idegenkedése visszatartotta attól, hogy ő is a katarzist rejtő heroikus bukás módozatait dolgozza ki;  Természetesen a történelem modellértékű helyzeteiben megjelenített emberi problémákban (egyén és hatalom, zsarnokság és szabadság viszonyának ábrázolásában) a kisebbségi magyar közösség tagjai saját létkérdéseikre is ráismerhettek.  Az ő művei azonban nem kínálnak illuzórikus magatartás- lehetőségeket és közösségi perspektívákat, inkább a képtelen, elviselhetetlen helyzettel szembesítenek, az embernek maradás végső lehetőségeire kérdeznek rá;

5 CALIGULA HELYTARTÓJA  A hagyományos drámai cselekvés, drámai küzdelem hiánya a parabolával ötvözve rendkívül alkalmas eszmék és elvek ütköztetésére;  Az 1978-ban készült dráma meghatározó dramaturgiai eleme a vita;  Németh László követőjeként hiszi, hogy a „dráma inkább vívódás, mint tett”, „ a drámát drámává a lelki történés teszi. Igazi színpada nem a világ, hanem a lélek”.  Az önfeltáró ( valódi vagy párbeszédnek álcázott) monologizálás mellett jellemző a drámaszöveg versformája is;

6 MIÉRT A VERSBESZÉD?  Sz. J. hite szerint az író feladata, hogy a maga módján rendbe tegye a világ dolgait a kifejezés pontossága és fegyelmezettsége révén (is);  Példázat értékű drámáról lévén szó, a választékos szófűzésű, jambikus lejtésű versbeszéd, a shakespear-i blankvers ódon veretességet, antik színezetet, időtlenség, örökérvényűség érzetét kölcsönzik a műnek;  Az intellektuális befogadásra ösztönző távolságot is érzékelteti általa, amit bravúrosan alkalmazott nyelvi anakronizmusokkal nyomatékosít;

7 NINCS CSELEKVÉS, HIÁNYZIK A KATARZIS. MI LEHET MÉGIS A DRÁMA SIKERÉNEK TITKA?  1. Az egymással feleselő gondolatok, az érvek és ellenérvek szillogisztikus szerkesztésmódja már önmagában is esztétikai élményt nyújt;  2. A filozofikus vita nem öncélú, tétje egy nemzet léte;  3. A szereplőknek a vitákban megmutatkozó gondolkodása, észjárása, érvkészlete és érvelési módja izgalmasan bonyolult karaktereket formáz;  4. A párhuzamosságok, a motívumismétlések, a kulcsmondatok, szavak új helyzetbe állítása a szimmetriaelvet követik, elősegítik a mű üzenetének kibontakozását, egyszerre keltik az élőbeszéd és a veretesség hatását;

8 IDÉZETEK PÁRHUZAMOKRA ÉS MOTÍVIKUS ISMÉTLŐDÉSEKRE  Az első képben Peteronius, a hatalomhoz hű helytartó Barakiásnak: „Végbevinni a lehetetlent,/ Ez épp a hatalom becsvágya.”  A második képben Decius a hatalomban megrendült hitű Petroniusnak az őrült Caliguláról:„Kipuhatolni a teljes szabadság/ Lehetőségeit és határait./ Felmérni: meddig mehet el az ember./ A lehetetlent kísérti.” „Megtette. Mindent megtehet. Meg is tesz.”  Barakiás Petroniusnak: „A hatalom természetes / Végső határa az a pont, ameddig/ Az alattvalók hűsége kitart./ Ha nincs ilyen pont, méltóságát veszti/ Az emberélet. Szégyen lesz leélni.”  Petronius még így válaszol: „Csakhogy nem így van. Az alattvalók/ Kis türelmét egy polgárháború/ Kilátása a végtelenbe nyújtja.”  Petronius a zárlatban: „Ha igaz, amit mondasz, Decius,/Az alattvalók egyetlen valódi/ mentsége az, hogy túlélik a császárt./Nem gondolod, hogy ez egy emberélet/Tartalmának mégiscsak kevés?/Vád ez, barátom, nem pedig vigasz.”

9 ZSARNOK ÉS/VAGY ALATTVALÓK ALBERT CAMUS Caligulájának célja: lehetővé tenni a lehetetlent; A „korlátok nélküli exisztencia katasztrófája” foglalkoztatja; ILLYÉS GYULA A kegyenc: Valentianus császár Petronius Maximusának magatartásában vizsgálja: „mennyit tűr el az ember, meddig mehet el a hatalom” A válasz megrendítő: mindvégig elmehet (de csak konformizmussal) SZÉKELY JÁNOS Caligula helytartója, Publius Petroniusának sorsában a korlátok nélküli hatalomnak alávetett ember (sőt a hierarchia különböző szintjén álló emberek) tragédiája foglalkoztat- ja; „Mert e nyomorult faj/ Sajnos mindenre kényszeríthető.”

10 PETRONIUSZ:MUSZÁJ BARAKIÁS:LEHETETLEN

11 A MUSZÁJ/LEHETETLEN VITA PETRONIUS BARAKIÁS  Meglepi, hogy a könnyűnek hitt feladat teljesítése, a szobor bevitele a templomba akadályba ütközik;  Kijelenti, hogy a császári parancsot teljesíteni „muszáj”,  Az erőszakot kerülendő, indoklásul azzal érvel, hogy a hatalom bármit megtehet;  Érteni akarja a zsidók „lehetetlenjének” mibenlétét;  Vitapartnere érvei megingatják hitét a korlátlan hatalom létjogosultságában;  Elismeri a zsidók igazát, az önazonossághoz való jogukat;  Segíteni próbál rajtuk, feltalálja a „nem- cselekvő” hatalmat;  Sorsa tragédiába torkollik;  Azzal a szándékkal vezeti a küldöttséget a helytartó elé, hogy lebeszéljék őt a szobor beviteléről;  Határozottan állítja, hogy a bevitel „lehetetlen”;  Rámutat a hatalom gyengeségére: csak addig tart, ameddig az alattvalók kétes értékű hűsége engedi;  Ha a szobrot bevinnék a templomba, az megszűnne templom lenni, oda többé a zsidók nem járnának, mert onnan kiköltözött az Isten;  Arra a feltevésre, hogy Isten nem létezik csak a zsidók hitében, azzal érvel, hogy ott azért él olyan elevenen, mert a nép olyannak formálta Őt meggyőződésé- ben;  Inkább a nemzethalált vállalná;

12 PETRONIUS  Kezdetben laza világfi, élvezi hatalmát, gazdagságát, azt, hogy mindent megtehet;  Megvan a véleménye Caliguláról, de igyekszik nem törődni vele, hogy élvezhesse a jólétet;  Ő lenne az ideális (eléggé elképzelhetetlen) politikus, aki tehetséges filozófus, elmélyült tudással, jó szituáció érzékkel és cselekvőkészséggel, meg vitathatatlan erkölcsi tartással;  Unikum azért is, mert annak ellenére, hogy bár legfelül, de mégiscsak a végrehajtó hatalom része, gondolkodni kezd, érveket hallgat meg és megfontolja ezeket;  Ez a tragikai vétsége is, hiszen ez nem fér össze azzal a szereppel, amit a diktatúrában vállalt;

13 BARAKIÁS IDENTITÁS-ŐRZÉSE Petroniusszal folytatott vitájában A muszáj/lehetetlen vitában kétféle kényszer csatázik egymással, mindkettő csak a másik érvénytelenítésével győzhet; A császári „muszáj” hamisnak bizonyul, addig tart csak, ameddig az alattvalók hűsége; Barakiás „lehetetlenje”megmásíthatatlan; Sorstársaihoz viszonyulásá- ban Barakiás szembefordul Júdással, Agrippával és a zsidókkal is; Elítéli az erőszakot, a megalkuvó félreállást és a merev fanatizmust is, amit sorstársai képviselnek; Hitében Nem azonosítja magát törvényekkel, elvekkel: eleven marad;hite nem hitvallás, hanem élő hit; Zsidóságát többre tartja az életnél: zsidóságát vállalja a halál- ban;ez ellen nincs muszáj, ennek nem parancsolhatnak Caligulák

14 JELKÉPEK  A dráma közegében természetes, hogy a szobor bevitele jelkép: az engedetlen legyőzöttek megalázásának, tönkretételének jelképe;  A szobor Caligula istenképe, az abszolút hatalom jelképe;  A jeruzsálemi templom is jelkép: „A nép szellemi lakhelye. Aki/ idegen istent vinne be: a népet lakoltatná ki önmagából”;  A zsidók az összetartó közösség sérthetetlensé- gét példázzák (jelkép ez is);

15 MITŐL FÉL A HATALOM?  Az elnyomó hatalom úgy gondolja, szimbolikusan felül kell lennie azon, amit a nép a legfelső hatalomnak tart;  Azért, mert: - kisebbségi komplexusban szenved; - rendnek véli azt, amit ő biztosít; - csak a saját rendszerét tudja rendként elfogadni;  Azért, mert: - paranoiásan fél a saját bukásától; - fél azoktól, akik az ő gondoskodására vannak bízva; - fél a szabad gondolattól; - nem szolgálatként és felelősségként, hanem tekintélyt parancsoló rangként és automatikusan járó felsőbbrendűség- ként fogja fel saját voltát és státuszát;

16 „ADDIG KÜZDÖTTEM CALIGULA ELLEN, MÍG CALIGULA LETTEM MAGAM IS”

17 PETRONIUSZ TRAGÉDIÁJA  A nem-cselekvés olyan elhatározás, amivel kiprovokálja a halálos ítéletet;  Gondolkodó, morális emberként nem tehet másként, csak ez méltó az emberhez;  Áldozatvállalása hiábavaló, groteszkbe fordul a császár halála által;  Kiderül, hogy segédtisztjeit ártatlanul végeztette ki, „mert hatalmamban és érdekemben állt” – mondja;  Önmagára mond ítéletet, és felmentést nem kaphat a zsarnokká válás (ön)vádja alól: „Mert voltaképpen csakis ott van szükség mentségre, ahol nincs mentség.”

18 A ZSARNOKSÁG TERMÉSZETE  A totális hatalom szorításában a korlátozott hatalom gyakorlója is gyilkos zsarnokká válik (Petronius);  A hierarchia alsóbb fokán parancsot végrehajtó segédtisztek potenciális besúgóként szintén a zsarnokság táplálói lehetnek, miközben az idegen uralom szenvedő alanyai is;  A zsidók is zsarnokká válnak, amikor kiszolgáltatják, halálba küldik társukat, Júdást, aki kétségbeesésében az erőszakra terrorisztikus erőszakkal akar válaszolni;  Eredménytelennek bizonyul a megalkuvás is, a nép kiszolgáltatása Rómának, amit Agrippa, Palesztina királya választott;  Barakiás: „Irts ki minket, Petronius!” „Hát jöjjön inkább a nemzethalál!”  A zsarnoki hatalom viszonyrendszerében mindenki a hatalom függvénye, rabja és áldozata;  A műegész így azt a paradoxont sugallja, hogy a zsarnokságban nem lehet etikus módon élni, de ez senki számára nem adhat felmentést;

19 IRODALOMJEGYZÉK  Berszán István: Caligula ellenfele, in Berszán István: Útkereső, Kritikák, viták, esszék, tanulmányok, Ariadné Könyvek, KOM- PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2001, o.  Elek Tibor: „Az méltó csak az emberhez...”, Székely János történelmi drámái a hetvenes- nyolcvanas években, Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat in let  Bóta Gábor: A gondolat veszélyes gyújtóereje, Népszava, 2011.szeptember;  Kovács András Ferenc: Iszonyú minden angyal, in Kovács András Ferenc: Scintilla animae, Ariadné Könyvek, KOM-PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1995, o.

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "DRÁMÁI IDŐRENDBEN: LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK  Profán passió (1954)  Irgalmas hazugság (1958)  Dózsa (1964)  Caligula helytartója (1978)  Protestánsok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések