Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Jegesmedve A jegesmedve elterjedési területe az Északi sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Jegesmedve A jegesmedve elterjedési területe az Északi sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre,"— Előadás másolata:

1 A Jegesmedve A jegesmedve elterjedési területe az Északi sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Csak a párzásnál mennek stabil helyre.Északi sarkvidék

2 A ragadozó emlősök rendjének második legnagyobb testű képviselője (a Kodiak medve után). Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szemfoga gyengén fejlett, füle rövid, szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéénél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze. A többi medvéknél jóval nagyobb; testhossza 2,5-2,8 méter; vállmagassága 1,3-1,4 méter, a hím testtömege kg; a nőstény testtömege kg. Bundája tömött szőrű, a fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú.ragadozóemlősökméter hímkg nőstény Megjelenésük

3 A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A kardszárnyú delfinen, az ámbrás ceten és a grönlandi cápán kívül talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenének számára veszedelmet, egy magára valamit is adó rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a többi, fiatal rozmárt védi.territóriumot sarkvidék Életmódjuk

4 Szaporodása A vemhes nőstény a sarki tél legzordabb szakaszában hóba és jégbe vájt barlangjába húzódik vissza, s itt hozza világra bocsait átlagosan 240 napi vemhesség után. Ellésenként általában kettő, néha csak egy bocs születik. Testtömegük születésükkor kb. 500 g, meztelenek, süketek és vakok. A bocsok életük első hónapjaiban csak felszín alatti lakásukat ismerik, az anyamedve csak az ellés után négy hónappal vezeti ki a bocsokat a szabad ég alá. A bocsok ezután még elég sokáig, mintegy két esztendős korukig maradnak anyjukkal, s csak ezután kezdik meg önálló életüket.

5 Táplálék jegesmedve fő tápláléka a fóka,jóllehet általában csak a fókazsírt,a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. Egy léknél áll lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát,amikor a fókacsapat a jégen napozik. Mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár végén,ősz elején a változatosabb,hiszen szárazföldi emlősöket is esznek jegesmedvék bálna - és rozmártetemek után kutatnak a partvidéken. Olykor tíz - húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban nagyobb kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre a vadászatra,így a jegesmedvék táplálkozása is

6 Érdekességek A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi sarkvidék hidegéhez. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. Persze a zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van. sarkvidék 2006-ban találtak egy olyan medvét, melyről DNS- vizsgálatok is megerősítették, hogy félig grizzly, félig jegesmedve. Ez azért különleges, mert mindkét fajnál a szaporodást hosszas párosodási rítus előzi meg, tehát kizárható, hogy tévedésből választottak volna a szülei más fajból párt. Korábban a két fajnak csak állatkertben született közös utódjáról tudtak.[1] A jegesmedve kiválóan sétál a jégen ugyanis szőr van a talpán.2006medvétDNSgrizzlyszaporodástfajnak állatkertbenutódjáról[1]

7 Köszönöm figyelmét! Írta és a képeket letöltötte: Dávid Richárd ki az ötletet adta: Birkás Dávid


Letölteni ppt "A Jegesmedve A jegesmedve elterjedési területe az Északi sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések