Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉDES ANNA, A „PARTJELZŐ” MŰ. ÚJ REGÉNYTÍPUS Cselekménye „ időbeli határon ”, 1919-ben játszódik; Sorsfordító idő : háború vége, a történelmi Magyar- ország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉDES ANNA, A „PARTJELZŐ” MŰ. ÚJ REGÉNYTÍPUS Cselekménye „ időbeli határon ”, 1919-ben játszódik; Sorsfordító idő : háború vége, a történelmi Magyar- ország."— Előadás másolata:

1 ÉDES ANNA, A „PARTJELZŐ” MŰ

2 ÚJ REGÉNYTÍPUS Cselekménye „ időbeli határon ”, 1919-ben játszódik; Sorsfordító idő : háború vége, a történelmi Magyar- ország feldarabolása, proletárdiktatúra és bukása, spanyolnátha, Ady halála; Kosztolányi íróként és magánemberként is megszenvedte a kor megpróbáltatásait; Művészetében: műnem-váltás, prózai műveket ír; A magyar regény történetében újdonság: megteremti az egzisztenciális regényt ; ( Az a prózai nagyforma, amelyben az író a hősökön (egókon) keresztül vizsgálja a létezés nagy témáit, az élet nagy kérdéseire (születés, élet, halál, szerelem, szenvedély) kérdez rá. Nem illusztrálni akar valamely gondolatot, hanem önállóan próbálja a lét és a létezés helyzetét elemezni).

3 KIINDULÓPONT ÉS KELETKEZÉS Kiindulópont, „regénynucleus”: egy paradoxon a tökéletes cselédről, aki meggyilkolja gazdáit; Az író szerint „az újságokban megjelenő kis napihír ” szülte az ötletet, felesége önmagának tulajdonítja; Az értelmezés szempontjából lényegtelen, hogy újsághír vagy családi inspiráció eredménye a regény, a lényeg a paradoxonban rejlik; A regényt a Nyugat közölte július 1-jétől folytatásokban, miután a szerző a szerkesztőknek egy napon reggeltől estig tartó felolvasás során bemutatta;

4 BEFOGADÁS-TÖRTÉNET Megjelenésekor az egyértelmű kritikai és közönség- siker mellett támadások is érik az írót és művét; A jobboldali sajtó az őszirózsás forradalombeli szerepe, a baloldali értelmiség a múlt megtagadása miatt bírálta Kosztolányit; A regény utóélete is viszontagságos: az 1929-es kiadást követő újabb kiadások (’36-, ’43-, ’63-as) szövegromlást okozó csonkítások kal jelentek meg; Ezeknek ideológiai, vagy félreértés eken/ értelme- zés eken alapuló okai vannak; Veres András az ilyen jellegű csonkításoknál tisztességesebbnek tartja, ha a művet meg sem jelentetik;

5 SZÁMMISZTIKA - SZÁMVARÁZS Anna ban született, éppen egyidős a tragikus eseményekben bővelkedő XX. századdal; A cselekmény 1919.július 31 -én, a Tanácsköztársaság bukása, Kun Béla „elrepülésének” napjától 1922 ősz éig mintegy 3 év et ölel fel; Ezalatt Anna előbb legendává válik, aztán majd emléke is szétfoszlik ; Anna augusztus 14-én kezdi meg szolgálatát Vizyéknél, és május 28-án, 9 hónap (!) múlva gyilkolja meg gazdáit; A VI. fejezetben, késleltetve találkozik Vizy Angélával, akinek Piroska nevű lánya 6 évesen 6 hét alatt halt meg vörhenyben; : a számmisztika szerint Jupiter-Vénusz-Mars számai, együtt a harmónia, szeretet, munka, párkapcsolat, szerelem, család jegyei, itt minden visszájára fordul;

6 PONTOSSÁG, MÚLTISMERET, „NÉVVARÁZS” Az író nagy gondot fordít az időpontok és a helyszínek pontos megjelölésére; Tudottnak veszi az egykori (már a regény megírásának időpontjában félmúltnak számító) történéseket ; Ennek lélektani okai lehetnek: a szokatlanul nagy históriai precizitást a szenvedélyes tisztázó szándék mellett „ a valóság birtokba vételé nek mágikus hiedelme is megkövetelhette ” (V. A.); „ Névvarázs ”-felfogásának értelmében a címsze- replőt neve predesztinálja arra, hogy milyen karaktere legyen, s tragikus sorsá ra is, mely „ ősi és végzetes ”;

7 ANNA NEVE „Én az Anna nevét régóta szerettem. Mindig a mannát hozta eszembe, azonkívül egy kacér és nagyon nőies föltételes módot is. A vezetéknév, mely ösztönösen társult melléje, nem egyéb, mint e hódolat kifejezése. A kettő együtt – vezeték és keresztnév – a maga lágy zeneiségében egy másik, ősi és végzetes szókapcsolatot idézett föl bennem: az édesanyát. Most, miután időben eltávolodtam regényemtől, így elemeztem a szóvarázst, mely mindjárt a kezdetben megbabonázott, de amíg dolgoztam, nem is sejtettem, hogy mi tart rabul.” (Kosztolányi Dezső)

8 LEHETSÉGES OLVASATOK: Szociológiai lélektani regény Az örök emberi természet ről tesz lehetővé beszédet, pszichoanalitikus értelmezést ; Úr-szolga viszonyt feltáró példázatos történet; „Krimi” A popularitáshoz közeli olvasat szerint adja a - sajátosan kosztolányis - kriminalitás izgalmát ; Mégsem krimi, nem arról szól, hogy ki a gyilkos; Exisztenciális regény Az emberi lét mélyebb összefüggéseit feltáró; Oknyomozó, a lét titokzatosságát sugalló; az áttételek dekódolásával: önéletrajzi számvetés ;

9 A TÖRTÉNET A regény a Rituale Romanum halottas imá jából vett részlettel kezdődik; A temetési ima mottó, mely előrevetíti a történet atmoszféráját; Az I. fejezet ( Kun Béla el- repül ) ironikus hangvételű; A cím, a mottó, majd az I. fejezet ismételten meglepi és feszültség ben tartja az olvasót; Az I. és az utolsó (XX.)fejezet kerettörténet et képez, a középső (X. Legenda) tematikus an kapcsolja a történet et a keret hez; A keret-fejezetek az elbeszélés helyzeté nek ábrázolását, a közbenső fejezetek a történet et tartalmazzák; Megkülönböztetővé válik az elbeszélés és a történet szintje, ezáltal a mű önnön szövegszerűség ére tereli a figyelmet; Az olvasó részesévé válhat a szövegbeli utalások játékának, ALAPHANGJAA REGÉNYKOMPOZÍCIÓ

10 BALLADAI FESZÜLTSÉG, ÁHITAT ÉS IRÓNIA „…a történet színpadra termett, hiszen ez egy speciális mű: két műfaj van jelen benne egyszerre, a regény és a ballada. Számomra ez az alkotás ballada prózában.” (Gali László rendező) Ezt a történetet a mottó halottakért szóló imá jának tragikus áhítat a vezeti fel; Az I. és a XX. fejezet iróniá ja az „ álharmóniá t” hangsúlyozza; A háromféle hangvétel végig váltakozva jelen van a regényben; „…az egész nyomott csend, az egész gépies álharmónia, ami a regényen végigvonul, csak ezt a szimbolikus bűntény t magyarázza, csak ennek előzménye. Nem olvastam még ennél szűkszavúbb magyar regényt, ennél több balladai kihagyás sal – és sohasem olvastam még ennél természetesebbet, érthető bbet.” (Bálint György)

11 A VÁLASZ NÉLKÜLI MIÉRT Kosztolányi szerint Édes Anna tette „mögött” az „egész ember ” volt ott „ teljes életével ”: „Az elnök sejtette, hogy itt lehet valami, egy titok, melyet közülük senki sem tud, talán maga a vádlott sem.(…) Tudta, hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet fel.(…) már hozzászokott ahhoz, hogy az emberek nem ismerhetik meg egymást.” (228) A fölszín alatt, a mélyben meghúzódó totális determináció az író meggyőződésének alapja; A regény Anna tettét egy „okhálózat” eredőjeként mutatja be, anélkül, hogy tételregénnyé vagy egy pszichoanalitikus tétel puszta illusztrációjává válna;

12 A LÉNYEG A PARADOXON A paradoxon : Anna azért gyilkolt, mert jó, sőt tökéletes cseléd volt; a gyilkos ság az én-vesztésből hozza vissza Annát; Ebben a paradoxonban szinte minden lényeges benne rejlik: - az úr-cseléd viszony : Szociális feszültségforrás A regény dinamikája Lényeges szocioógiai dimenzió Urak és cselédek rajza Emberi együttélés ellentétes alapesete

13 APRÓ, SEMMISÉGNEK LÁTSZÓ SÉRELMEK HALMOZÓDÁSA Ösztönei tiltakoznak: riasztja a furcsa szag; Szemrevételezik, cselédkönyvét firtatják, mintha tárgy lenne; Idegen, taszító, borzongató az új hely: az úr neve Kornél, a bútorok, tárgyak ismeretlenek; Az idomítás alatt megaláztatásokat, gúnyolódásokat kell elviselnie, fokozatosan fel kell adnia egyéniségét; Nem veszik emberszámba („mint egy gép”); Anna nem válaszol, ösztöneivel reagál; Öröme, szórakozása nincs, munkába menekül tiltakozó ösztöne, megfosztott embersége, önállósága miatt; Jancsi szánalmat kelt benne, ezért adja oda magát; Várja a kapcsolat folytatását, de rá kell jönnie, hogy használati cikként kezelték; Magzatát titokban el kell vetélnie; Vizyné zsarolására a házasságról is lemond, elfásul; Szép lelkének megtörése lassan, fokról-fokra megy végbe; „Géppé” változása a vesztét okozza: gyilkos és áldozat lesz egy személyben;

14 JELENETEK MAKK KÁROLY ÉDES ANNA CÍMŰ FILMJÉBŐL Annát szolgálatba lépésekor szemrevételezik, mint egy állatot; Szánalomból adja magát Jancsinak, akit aztán megszeret; Magzatát titokban el kell hajtania; Jancsi látni sem akarja többé, Anna cipeli el bőröndjeit új lakásába; A végzetes bankett, amikor Anna meglátja, hogy Jancsi belecsókol Moviszterné nyakába,

15 ANNA LÉNYÉNEK KETTŐSSÉGE Hibátlanul működik : tökéle- tesen alkalmazkodik ; A „jó” cseléd szerepé t telje- sen és fönntartások nélkül vállalja, életvitellé emeli ; A szerepnek megfelelően: dolgos, szorgalmas, minden munkát zokszó nélkül elvé- gez, igénytelen, „nem zabál”, nem lop, nem beszél vissza (tökéletessége csupa negatívumokból létesül); Szinte már nem is emberi ; Az úr – cseléd viszonyt természetesnek veszi ; Zsigeri ellenszenv et érez, mene- külne már első perctől kezdve; Lelki inkongruenciája fizológiai tünetek ben is megnyilvánul; „Egészséges ösztöne” tiltakozik az új szolgálat ellen; Három ösztönös menekülési kísérlet e elfojtódik, lehetetlenné válik; Nem a nyers erőszaknak engedve marad, hanem ösztönös gyöngédség ből: „jó” cselédként nem hagyja magára beteg asszonyát; Öntudatlan, ösztönös lázadása, pusztítási vágya „zabálásba”, majd gyilkosságba torkollik; A FELETTES ÉNAZ ÖSZTÖN-LÉNY

16 ANNA SZOCIOLÓGIAI/LELKI DIMENZIÓI Annát három különböző szociológiai és egyben lelki dimenzióban figyelhetjük meg: Első gazdáinál Jól érezte magát, nem érezte terhesnek a szolgálatot, a „helyén” volt. Kiélhette anyai ösztöneit; Vizyéknél Előbb tökéletesen kiszolgálja, majd legyil- kolja őket, de nem azért, mert ők az urak. Itt minden iszonyattal tölti el; A rendőrrel Noha az leszídja és letartóztatja, közel érzi magához, benne magához hasonlót lát; összetarto- zásukat érzi ;

17 PÁRHUZAMOK, FÜGGŐSÉGEK Gyermek ét elveszti; Férj e elhidegül tőle, mikor gyászában legnagyobb szüksége lenne rá; Házasság uk látszat-házasság, Vizy Kornél folyamatosan csalja feleségét; Keserűség ében, önzésében elembertelenedik, cselédkínzásban éli ki bánatát; „Az tagadhatatlan, hogy most inkább volt rab, mint bármelyik más cselédje mellett.” Szociális felemelkedés ük csúcspontján összeomlik ; Gyermek ét világra sem hozhatja; Elcsábítja, kihasználja és bajában elhagyja „szerelme”; Még csak házasság ot sem köthet kiszolgáltatott helyzetében; Sérelmei t munkába fojtja,elfásul, elgépiesedik; „…ő is utánozni kezdte asszonyát. A haját már egészen úgy simította végig, mint Vizyné…” Szenvedései tetőfokán személyisége szétesik, már nem ura önmagának: gyilkol ; VIZY ANGÉLAÉDES ANNA

18 A SZERPLŐK MAGÁNYA PATIKÁRIUS JANCSI A CSELÉDEK Léhaságba, szerepjátszásba, jelmezekbe, foglalkozás-váltásokba rejti magányát, térben is menekül; Kiszolgáltatott magányukat pletykálkodással, uraik kibeszélésével enyhítik; MOVISZTER ÉS FELESÉGE Hajlott kora, betegsége, felesége hűtlensége mély megértést, empátiát vált ki belőle; Unatkozó, fiatal úrinő, zongorázással, kacérkodással leplezi magányát; VIZY KORNÉL ÉS VIZY ANGÉLA Feleségétől elidegenedik, megcsalja, karrierépítésbe menekül; Kislánya halála után betegségbe, spiritizmusba, cselédkínzásba menekül;

19 AZ OKHÁLÓZAT MOZGÁSAI Jancsi is, Vizyné is durván, puszta önzésből visszaél Anna emberi jóságával; Minden „emberi ” szerepében ellehetetlenítik ; Az okhálózat mozgásai egyre tovább taszítják Annát erőszakos tettéig; a halmozódó – jelentéktelennek tűnő – epizódok „fogaskerék”-szerűen viszik előre a történetet a végkifejlet felé; A gyilkosság időpontja több szempontból is jelentős: Vizyék elérték szociális pályájuk csúcsát, Anna elérkezik tűrőképessége végső határáig (fáradtsága, szexualitásának sérelme, élettani folyamatai) következtében felettes-énje, ami addig kordában tartotta, visszahúzódik, helyet ad a deformált ösztön-énnek; A lelki egyensúly felborulásá t Anna viselkedésé nek radikális változásai jelzik; Az író ezen a ponton építi be először magát is a regény történetébe („Anna én vagyok” – parafrázis);a holdra vonító kutya: jel a tettre ; Anna „nem kilépett, hanem kitört a számára elfogadhatatlan élethelyzetből (…) önmagát is megsemmisítve.(…) Önmagára találás és megsemmisülés – ez Anna tragikus paradoxona.” (Lengyel András)

20 A NYELV A FÉLREÉRTÉS ESZKÖZE ( A MEG - NEM - ÉRTÉS REGÉNYE ) Anna nem érti és nem tudja értelmez ni létének össze- függéseit, csak ösztönei reagálnak ; Idegenség-érzet ét néma- ság ba burkolja, mindig más beszél helyette (Ficsor, Moviszter, az elnök); „…Csak Anna arcán nem volt rémület. Ő sem értette, hogy miért tette, (…) bizonyára lehetett valami, amiért föltétlenül meg kellett tennie.” Az első ember, akit megért, a „paraszt rendőr”, „atyjafiának” érzi, mert tegezi őt; Nem értik, nem is akarják megérteni Annát, a kibeszélés beszédmódjában értelmezik félre őt: előbb legendát teremtenek róla, majd, a „megmagyarázha- tatlant” értelmezik minden- tudókként;egyfolytában fecsegnek, pletykálnak; A szóbeszéd, a pletyka őket, valamint az élet eseményei-re és a sorsokra gyakorolt hatás t minősíti; Így válik a nyelv a félre- értés eszközévé; ANNA HALLGATÁSAA TÖBBIEK FECSEGÉSE

21 GYILKOS ÉS ÁLDOZAT; KÖNYÖRÜLET; Anna természetesnek tartja az úr-cseléd viszonyt, ám szerepvállalása olyan személyiségtorzulással jár, hogy már hasonulni akar asszonyával; A gyilkosság az én-vesztésből hozza vissza nagyon nagy áron és csak igen rövid időre; Az alá-fölé rendelő viszonyt mindkét oldal elfogadott-nak állítja, ezt a negatív antropológiát ellenpontozza, enyhíti némileg az irgalom: az élet szentségének legfőbb értékké emelése; Ennek szócsöve Anna egyedüli védelmezője a tárgyaláson, Moviszter doktor, ám a megértés paradox voltára a bíró megjegyzése utal, hogy azért mégsem kellett volna gyilkolnia; Anna gyilkos és áldozat is, hiszen szép emberségét tették tönkre, s tette után addigi közege is kiveti: „ akkor se semmisülhetett volna meg jobban”, ha „a balatonfőkajári temető akácfái alatt” pihent volna.

22 VALLOMÁS ÉS LÉTÉRTELMEZÉS Érdekes az írói viszonyulás hőséhez: a regénybeli ábrázolás szerint Anna szociális szerepe (tökéletes cseléd) és gyilkossága egymást föltételezik ; A tragikus paradoxon K. életrajzi szintű beállítódásából fakad (L.A.); Értékrend jében Anna tökéletes cseléd volta kettős természetű:nélkülözhetetlen, tehát pozitív, kényszerű, tehát negatív, így a gyilkosság általi kitörés a szabadságigény győzelme ként értelmezhető; Anna tettének elbeszélése fiktív történetbe helyezett önvallomás (és szerepkísérlet); Az Édes Anna több mint személyes vallomás, nyilvánvaló a létértelmezés tragikus paradoxonként való – egyedül hiteles – elgondolása; Önmaga beépítése a regény világába kettős csavar t visz a történetbe: szereplői vádjai attól hiteltelenek, ahogyan a történelmet és Anna sorsát is kibeszélték;

23 SZAKIODALOM Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatívtankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001; A magyar irodalom története, l; l Veres András: Kosztolányi Édes Annája. Egy sajtó alá rendezés tapasztalataiból. Alföld, 6.sz. 60/1997; Lengyel András : Miért gyilkolt Édes Anna? A pszichoanalízis mint regényszervező elv, Kosztolányi Dezső: Hogyan születik a vers és a regény? in Nyelv és lélek. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, ;

24 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "ÉDES ANNA, A „PARTJELZŐ” MŰ. ÚJ REGÉNYTÍPUS Cselekménye „ időbeli határon ”, 1919-ben játszódik; Sorsfordító idő : háború vége, a történelmi Magyar- ország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések