Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szt. Cirill és Metód tevékenysége A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szt. Cirill és Metód tevékenysége A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és."— Előadás másolata:

1

2 Szt. Cirill és Metód tevékenysége A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és az aprakosz- evangélium fordítása – János evangéliuma (1:1) kezdő szavai: „Kezdetben vala az Íge”. Jézus nevének szimbóluma = „földi“ nevének kezdő betűi Beszéd arról, hogyan keresztelte meg Cirill Filozófus a bolgárokat c. apokrif (Слово от Кирил Философ как покръсти славяните сиреч българите, 11. – 12. sz.; Konstantin Preszlavszki Ábécé ima, 9. sz. )

3 ÁBÉCÉK A glagolita (ma – a horvát glagolitáknál): a legkorábbi (X–XI) egyházi szláv emlékek (Ohridi evangélium, Rilai lapok, stb.). A X. sz. elejére – 2 ábécé: glagolita és cirill írás (Kliment Ohridszki). A cirill írás – a glagolita transzliterációjá. A cirill írás kialakulásának okai (elsősorban a déli szlávok körében): a glagolita írás technikai nehézsége és egyedi olvashatóságának nehézsége, a görög írásbeliség gyakorisága a déli szlávok körében.

4

5 Az írásbeliség = ábécé és a nyelv, amely a fordítás folyamatában alakult ki → elsődlegesen vallási, sok műfajú (stílusú) szövegek (példázatok: a magvetőről, Máté 13, 3–8; Márk 4, 3–8; Lukács 8, 5–8) – a népi szláv dialektus). A lexika gazdagítása a görög nyelvből: transzpozícióval (hétköznapi szóra átvisznek a görög nyelvben létező elvont jelentéseket), kölcsönzéssel, tükörszavak képzésével; A mondattan bonyolultabb eszközeinek alkalmazása a klasszikus retorikából. A normarendszer kialakulása (kiejtés, helyesírás) → oktatási rendszer: az első tanítók (A Hét Szent Írástudó : Kliment, Gorázd, Naum, Angelarij és Száva, Borisz és Simeon)

6 893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. Szt. Simeon cár (893–927) uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“. A bolgár kultúra öt „ajándéka“ (elsősorban az irodalom terén): 1) A szláv írásbeliség és a szláv mint szent nyelv megvédése Rómával és Bizánccal szemben. 2) Az ábécé tökéletesítése (a cirill írásbeliség). 3) A szláv hivatalosan elismert „irodalmi” nyelv kodifikálása – az ortodox szláv népek közös nyelveként rögzítése. 4) A keresztény tartalmú szláv nyelvű fordítások és irodalom „arany kincsestárának“ megteremtése Simeon cár korában. 5) Az eredeti bolgár középkori irodalom nemzetközi elterjedése és hatása a déli és keleti szláv, valamint a morva és valahiai (román) nemzeti irodalmak fejlődésére. Csernoricez Hrabar (IX. sz. vége): За буквите (О писменех, A betűkről) – az első szláv nyelvű filológiai értekezés, a szláv írásbeliség és a szláv nyelvű istentisztelet apológiája a triglosszia híveivel szemben, a Cirill szláv ábécéjének dicsérete.

7 A középkori szláv államok kultúrája

8 Slavia Latina és Slavia Orthodoxa

9 A középkori kultúra általános jellemzői 1.Teocentrikusság tartalmában, szemléletében és poétikájában az egyházhoz és kereszténység értékeihez kötődik („Urbi et Orbi” elv) 2.Univerzalitás és ökumenikusság az Egynek, az Istennek a kinyilatkoztatása, sugallata, neki ajánlott szolgálat, része a keresztény kulturális univerzumnak, többi-kevésbe egységes az egész társadalomban a nemzeti és az univerzális egymásba fonodása, a szerzőség anonimitása. 3.Hierarchikus felépítésű 4.Normatív jelleg: meghatározott témakör, meghatározott megvilágításban, meghatározott ábrázolási / leírási mód. 5.Kanonikus és utánzásra irányult 6.Hagyományon alapuló

10 A szerb kultúra a középkorban IX. sz. Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio (A Birodalom kormányzásáról ) c. művében a szerb (és horvát) etnonima megjelenése. Késő indulás és rövid önállóság, feudális széttagoltság (területi tagoltság; külpolitikai tényezők); 1190–1389 [Nemanjić-ház uralkodása, rigómezei csata]– a szerb önálló államiság korszaka; 1459–1878 török hódoltság) 1521 – Belgrad A középkori kultúra konzerválása XVIII. elejéig, a Reneszánsz elmaradása, a későbbi korstílusok csak részleges megjelenése (1690 – a Nagy szerb kivándorlás –Velika seoba Srba). A középkori szláv államok kultúrája I. A középkori szláv államok kultúrája I. A déli szlávok: a kultúra diszkontinuitása

11 Nyitottság mind a a görög-bizánci Kelet, mind a latin Nyugat felé. A kereszténység és a szláv írásbeliség elterjedésének kevésbé egységes folyamata – a bolgár és orosz irodalmi tapasztalatok meghonosítása. Sajátosságai: 1.Írónők munkássága – 14. századtól, Jefimija-Jelena szerzetesnő (монахиња Јефимија ), Milica fejedelemasszony (Кнегиња Милица) Anyai ima (Молитва матере) и Vőlegényem özvegysége (Удовству мојему женик); lánya Elena Balsics (Јелена Балшић). 2.A népköltészet (hősi eposz) erőteljes jelenléte a kultúrában (Вук Караџић). 3. A cirill-betűs könyvnyomtatás korai megjelenése (XV. sz. végén) Az építészet területén – stílusok váltakozása: 1.Raski stílus (Рашки стил) – XII. vége –XIII. század Nemanja István (Stefan Nemanja) által alapított az Athosz-hegyi Hilandar kolostor (1199) 2.Szerb-bizánci stílus (Византијски, Византијско-српски стил).

12 Szlovénia, Horvátország és Dalmácia: Kultúrájában nem alakult ki államisági ideológia. Kultúrájuk kapcsolódik a többségi állam kultúrájához és eredményei integrálodnak ebbe a kultúrába. Szlovénia középkori kultúrája A Karantániai kezdet utána 788-tól nincs önálló államisága, de erősen őrzi annak hagyományait (a karintiai hercegek beiktatási szertartása – ig, és kapcsolata a cseh és lengyel államalapítási legendákkal az első választott uralkodó paraszti származásáról). A kereszténység elterjedésének kezdete – 759. Korai nyelvi elkülönülés – a Freising-kéziratok (Brižinski spomeniki) – az első írásos szlovén nyelvemlékek latin írással. A szláv-német szimbiózis és a lokálpatriotizmus a szlovén kultúrában. 16. sz.-tól a Reformáció elterjedése (a kultúrában: könyvkiadás, szlovén iskolák létrehozása, a szlovén nyelv és ábécé reformja cseh huszita mintára – Primož Trubar, Adam Bohorič tevékenysége, a Biblia szlovén fordítása – Jurij Dalmatin, 1584 Wittenberg) Cseh, német és olasz hatások a művészetben, a Reneszánsz visszafogottsága

13 Horvátország és Dalmácia középkori kultúrája D iszkontinuitás nemcsak történelmi vagy társadalmi rendbeli (feudális), de földrajzi és kulturális (latin-szláv kettőség) szempontból – a viszonylag egységes kultúra 14. – 15. századra alakul ki. Különböző hatások a kultúra kialakulására – késő antik, bizánci, egyházi-szláv, romai latin, magyar, cseh, velencei. A glagolita használata – megőrzése az elkülönülés és identitás jele (a Benedek rendi szerzetesek). Az etno-patriotizmus születése (14. sz.) – Dmitar Zvonimir király halálának és átkának legendája (Ljetopis Popa Dukljanina  Regnum Sclavorum , Barski rodoslov) A reneszánszkori olasz humanizmus hatása a dalmát területeken A szláv eszme, az illírizmus ideológiája (a saját szláv antikvitás „felfedezése”) – Vinko Pribojević De origine successibusque Slavorum (O podrijetlu i povijesti Slavena, A szlávok eredetéről és sikereiről, 1525). Juraj Matejev Dalmatinac (Georgius Mathaei Dalmaticus, Giorgio Orsini) és Nikola Firentinac (Niccolò di Giovanni Fiorentino), 1441, Szent Jakab-katedrális (Katedrala sv. Jakova), Šibenik

14 Szlovákia középkori kultúrája Nagy Morvaországi gyökerek, de államisági tudat teljes hiánya mellett. A magyarsággal való kapcsolata: Anonymus Gesta Hungarorum, Cosmas Pragensis (Kosmas) Kroniky české Az etnonim 14. században cseh környezetben jelenik meg A nemzeti és a szociális tényező összekapcsolódása Privilegium pro Slavis (I. Nagy Lajos, 1381., Žilina-Zsolna) – a szlovák kultúra elvárosodása Saját irodalmi nyelv hiánya (19. sz. közepéig) – a latin használata, a cseh elfogadása (15. sz.-tól) Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča

15 A bolgár középköri kultúra A diszkontinuitás – időbeli. Két „szakadás” az önálló államiság történetében: 1018–1185 – bizánci hódoltság, 1396–1878 – török uralom. Az elő-reneszánsz jelei (13. sz. eleje – a Bojanai templom freskói, Joan Kukuzel, az Angyalhangú, 1280 – 1360 körül – az ortodox zene reformja) 1396-tól (XVIII. sz. közepéig) – a középkori kultúra konzerválása. 893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. 893–927 – Simeon cár uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“. 681–1018 – Első Bolgár Cárság 1185–1396 Második Bolgár Cárság 1878 – a nemzeti államiság visszaállításának kezdete

16

17 Képek és hátterek forrásai Alfons Mucha, A szláv eposz: I. Simeon, Bolgárok Cárja századi horvát glagolita-szöveg Konstantinápoly, Szt. Szófia templom, mozaik (11. sz.) Athon, 14. sz. Museum collection of the Prota in Karyes

18 A cirill írás Szent Hét Írástudó, 14. századi ikon Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) Hilandar Cathedral of St. Jacob, Šibenik.

19 Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča Az Első Bolgár cárság Simeon cár uralkodása alatt. A Második Bolgár cárság II. Joan Aszen cár uralkodása alatt. Részletek a Bojanai templom freskóiból (1259). In: М. Христова-Трифонова, Боянската църква. / Български църкви и манастири. Изд. къща «Борина», София, б.г. Giotto, Scenes from the Life of Christ: 6. Christ among the Doctors (1304–06) Fresco, 200 x 185 cm. Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua


Letölteni ppt "Szt. Cirill és Metód tevékenysége A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések