Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Know & Pol szeminárium A közpolitika-barkácsolás szereplői és színterei Bajomi Iván ELTE Társadalomtudományi kar 2011. február 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Know & Pol szeminárium A közpolitika-barkácsolás szereplői és színterei Bajomi Iván ELTE Társadalomtudományi kar 2011. február 25."— Előadás másolata:

1 Know & Pol szeminárium A közpolitika-barkácsolás szereplői és színterei Bajomi Iván ELTE Társadalomtudományi kar február 25.

2 Know & Pol szeminárium Közpolitika-formálás az oktatásügyben Ez lett volna a lapszám eredeti címe, Akár a közpolitikák, a folyóiratszámok is bizonyos fokig barkácsolás eredményeként jönnek létre. Úgy döntött a szerkesztőbizottság, hogy egy ilyen cím túlságosan belterjes lett volna, és ezzel magam is egyetértek. De az eredeti cím talán jobban kifejezte volna a vendégszerkesztő eredeti törekvését.

3 Know & Pol szeminárium Mi is volt az eredeti vendégszerkesztői szándék? Jelen-centrikusan, de a múltra is visszatekintve szemrevételezni a közpolitika-formálás szereplőit és színtereit, a politika-barkácsolási folyamatok jellemzőit. Fontos forrás: uniós támogatással megvalósuló nemzetközi kutatás (knowandpol.eu), amely a tudások és a kormányzás közötti kapcsolatokat elemezi: nyolc ország: BG, D, F, H, NO, P, RO, Sc két ágazat: eü és okt..

4 Know & Pol szeminárium A számban közölt írások forrásai illetve szerzői köre Különböző részpolitika genézisét elemző tanulmányok - 24 db. Az első 12 elemzést összegző szöveg, amelyet a Know and Pol kutatás két magyar kutatócsoportja írt. De más vizsgálódások, kutatások eredményeit is bemutatja e lapszám A szerzők közös jellemzője, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig az oktatási tárca egyik vagy másik, esetenként több háttérintézetének kutatóiként dolgoztak, illetve dolgoznak mind a mai napig.

5 Know & Pol szeminárium A vizsgált témák különbözősége nagy kihívást jelentett az összegzés során Bár törekedtünk közös trendek kihámozására és a nemzeti sajátosságok előtérbe állítására, munkánkat részben feltáró jellegűnek is nevezhetjük, Összegző munkánk során többek között azt kívántuk előtérbe állítani, hogy milyen sajátos színterei vannak a közpolitikáknak, kik a tipikus aktorok, milyen kapcsolat van a tudások és a közpolitikák között?

6 Know & Pol szeminárium A közcselekvések kidolgozásának fő színtere a szakbürokrácia A közcselekvések kidolgozásának fő intézményes kereteit a vizsgált államok politikai rendszerében találhatjuk meg, általában az állami szakbürokrácia játssza a főszerepet. Pl. a speciális nevelésben részesülők inklúzióját célzó magyarországi közpolitikát a 2002-ben kormányra került koalíció oktatási tárcájának égisze alatt dolgozták ki.

7 Know & Pol szeminárium Sok országban kibővült a politikák formálásában résztvevők köre A politikusokon, köztisztviselőkön túl többek között különféle szakmai szervezetek, érdekképviseletek, illetve a szolgáltatásokat használók egyesületeinek képviselői, magánvállalatok, és kutatók is bekapcsolódnak a szóban forgó folyamatokba, Vitafolyamatok fontos színtereiként a kommunikációs eszközök szintén fontos politikaformáló szerepet játszanak. A profi és a félprofesszionális szereplőkön túl esetenként alkalmi mozgósítási folyamatok is kísérik a politikaformálást, pl. a a belgiumi iskolai beiratások újraszabályozása esetében

8 Know & Pol szeminárium „Alulról” kezdeményzett közpolitika Egy esetben a közszolgáltatások által érintettek, illetve az ezek törekvéseit felkaroló kutatók média-megjelenései nyomán került fel bajorországi belpolitika napirendjére a fogyatékkal élő gyermekek integrált oktatása.

9 Know & Pol szeminárium A közpolitika-kölcsönzés Az új közpolitikák létrejöttében fontos szerepe lehet a külföldi kezdeményezéseknek, mintáknak Pl. Románia esetében „egy az egyben” vettek át a fogyatékkal élőket támogató brit iskolák kezdeményezésének mintáját. A belgiumi francia közösség oktatásügyének átalakulásában fontos szerepet játszottak az OECD által a ’90-es évek elején készített elemzések.

10 Know & Pol szeminárium Felszínes közpolitika-kölcsönzés Összegző jelentésünk így fogalmaz: „A modell- országokra való hivatkozások viszonylag naivak, rövidek vagy éppen felszínesek, ugyanakkor a norvég esettanulmány azt emelte ki, hogy a külföldi példákat általában nem értékelik módszeresen (…)” Az iskolai beíratások reformját elemző tanulmány szerint gyakoriak a „Kontextusukból kiszakított példák”, illetve a kvantitatív összefüggések előtérbe állítása.

11 Know & Pol szeminárium A külföldi minták adaptációját jelentős tartalmi változások is kísérhetik A „kulcskompetenciák” 2006-os uniós jegyzéke a franciaországi adaptáció során jelentősen módosult. Az uniós megfogalmazásokkal ellentétben a francia jegyzékébe bekerült a humanista kultúra fogalma, másfelől, addig amíg az uniós dokumentum hetedikként a kezdeményezőkészséget és a vállalkozói kompetenciát említi, egy kevésbé utilitárius megközelítés jegyében a vállalkozói kompetencia fogalma kikerült a francia jogszabályból, és helyette az önállóság fogalma került a kezdeményezőkészség fogalma mellé.

12 Know & Pol szeminárium Két lehetséges értelmezés Lehet egy európai modernizációs kezdeményezés eltorzulásaként értelmezni a történeteket. Ugyanakkor egy olyan nézőpontból, amely nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a felnövő nemzedékek tagjai szocializációjuk során kritikai gondolkodásra hajló, önszerveződésre, szűkebb és tágabb környezetük alakításra képes egyénekké váljanak, korántsem biztos, hogy egyfajta „szabotázsként” kell megítélni a szóban forgó adaptációs folyamatot.

13 Know & Pol szeminárium A tudásközvetítők és a meghatározott ügyek érdekében szövetkezők szerepe A külföldi minták megjelenítésében fontos szerepet játszó tudás-közvetítők (idea-brokers), Érdekes elemzések születtek egyes akár évtizedekig is működő, ilyen-olyan ügyeket pártoló szövetségekről, amelyek főként közhivatalnokokból, szakpolitikusokból, kutatókból állnak (Sabatier: Advocacy coalitions - meghatározott ügyek érdekében szövetkezők) Pl. a portugáliai iskolák vezetését a NPM jegyében átalakítani kívánókról, a mérés-értéklés ügyét előmozdító belgiumi aktorokról.

14 Know & Pol szeminárium A tudásközvetítők különböző típusai Intézményes vállalkozókként léptek egyes oktatásirányítási pozíciókat betöltők, akik fontos szerepet játszottak az értékelés ügyét szolgáló intézményes megoldások egyengetésében. Magas politikai pozíciókat betöltő személyek: politikai vállalkozóként működtek közre a francia közösség iskoláinak rendszerszerű működését előmozdítani hivatott „Irányító Bizottság” megalakításában. Egyfajta teoretikusi szerepkört töltenek be azok az oktatáskutatók, akik a „rendszerirányítás” szószólójává és reformkoncepciók megfogalmazóivá váltak.

15 Know & Pol szeminárium A média révén sikert elérő civil- kezdeményezésre is van példa A kezdeményezés az apparátusok működése által érintettek egyes csoportjaitól is kiindulhat, erre példa a németországi egészségügyi csoport által elemzett részpolitika, melynek sikerében fontos szerepet játszottak a média-megjelenések.

16 Know & Pol szeminárium A politikaformálás régi és új színterei A kormányzati szféra szakapparátusai A parlament és annak bizottságai Helyzetelemezések készítésével és közpolitikákra vonatkozó javaslatok kidolgozásával megbízott testületek, pl. Az iskolavezetés struktúrájának megújításán dolgozó portugál munkacsoportok, A magyarországi OKA A francia oktatásügy helyzetét vizsgáló Thélot-bizottság

17 Know & Pol szeminárium „Modernizációs összeesküvések” ? Az alkalmi testületek létrehozásában nagyfokú mozgásszabadságot élveznek a döntéshozók: Pl. a franciaországi Thélot-bizottságban nem kaptak helyet a tudástartalmak meghatározásában meghatározó szerepet játszó érdekcsoportok Így volt lehetőség egy akár puccsként is jellemezhető fordulat végrehajtására Magyarországi Oktatási Kerekasztal mellől hiányoztak számos érdekcsoport és tudományág képviselői

18 Know & Pol szeminárium A konszociatív demokrácia hétköznapjai Belgiumi Franciaajkú Közösség Létrehoznak egy irányítóbizottságot – oktatásirányítók és kutatók részvételével Utóbb minden főbb érdekcsoport bebocsátást nyer: szülői szervezetek, tanárszakszervezetek, az iskolahálózatok képviselői Nincs lehetőség puccsra Megjelennek ugyan a mérés-értékelés új elemei, de csak fokozatos, az érdekcsoportok érdekeit is figyelembe vevő változtatásokra van lehetőség.

19 Know & Pol szeminárium Régi és új típusú konzultációk Norvég egészségügy: Fontos szerephez jutnak a konzultációk a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások új, helyi szintű megoldásainak kialakításában Skóciai oktatásügy és egészségügy: a konzultációk a közcselekvések által érintett helyi szintű szereplők mozgósításában, egyfajta új nyelv, szemlélet elterjesztésében játszanak fontos szerepet – marketing, illetve pedagógiai funkció - Élesebb vitákra nincs esély – a pszichiátereket nem hívták meg

20 Know & Pol szeminárium Irányításmód-váltás - IV. Jelentős országok közötti eltérések Skócia: erőteljes törekvések az ágazatok közötti széttagoltság megszüntetésére Románia: a közpolitikák összehangolásával megbízott szervezeti egységet hoztak létre a kormányon belül. Magyarország: továbbra is jellemző a minisztériumok közötti együttműködés gyengesége, és új sajátosság a központi irányítás megkettőződése –főleg az oktatás terén: minisztérium kontra NFÜ

21 Know & Pol szeminárium Elmaradt viták és találkozások A portugáliai esettanulmányban jelenik meg markánsan az a következtetés, hogy sokféle szerepelő, színtér és tudás játszik szerepet a közcselekvések kidolgozásában gyakran anélkül, hogy találkoznának a szereplők, vitára kerülne sor közöttük.

22 Know & Pol szeminárium Nemzetállamok feletti szintekről érkező impulzusok Skócia: a Westminsterben kívánatosnak tartott modellek számonkérése Új EU-tagországok: az uniós minták kritikátlan követésére irányuló törekvések A WHO, illetve az OECD (mindenekelőtt a PISA- vizsgálat) hatása minden vizsgált országban kitapintható A PISA-vizsgálat által legitimált magyarországi oktatásügyi változások: pl. az érettségi reformja, a NAT 2003-as átalakítása A nemzetek feletti intézmények befolyásolására irányuló törekvések sporadikusak, inkább csak egyes nagy országok esetében merül fel ez célként (pl. Franciaország és a PISA-vizsgálat)

23 Know & Pol szeminárium A plurális demokráciák két nagy típusa A. Lijphart: Demokráciák, Többségelvű és közmegegyezéses kormányzati formák 21 országban (1981) című művéből ihletett merítve, de Lijphart elemzésétől több ponton eltérve és a dialógikusság fogalmát előtérbe állító M. Bahtyin szemléletére támaszkodva a közpolitikák kidolgozásának, megvalósulásának két típusát különböztethetjük meg:

24 Know & Pol szeminárium Többségi demokráciák A kormányzati többség birtokában megvalósítani kívánt reformok, modernizációs összeesküvések, gyakori irányváltások a szakpolitika terén – lásd. a magyar NAT-történetét A konszenzusképzés intézményrendszere vagy hiányos, vagy nem ad lehetőséget érdemi döntésbefolyásolásra (reformbizottságokra, konzultatív testületekre nem támaszkodó átalakítási tervek). Állatorvosi ló: magyar egészségügyi reform

25 Know & Pol szeminárium Konszenzusos demokráciák Az érdekcsoportok bevonásán, folyamatos egyeztetéseken alapuló fokozatos átalakulás, tárgyalásos demokrácia, A részvétel élményét az érdekcsoportok képviselőinek megadó, a dialógusnak, eszmecserének tág teret engedő reformfolyamatok

26 Know & Pol szeminárium

27

28

29


Letölteni ppt "Know & Pol szeminárium A közpolitika-barkácsolás szereplői és színterei Bajomi Iván ELTE Társadalomtudományi kar 2011. február 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések