Mezey Barna egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "Mezey Barna egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Mezey Barna egyetemi tanár
Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék) Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak)

2 Amiről szó lesz 0. Alapfogalmak 1. A hordatársadalom
2. A vérségi társadalom 3. A törzsi társadalom 4. A barbár állam kialakulása

3 0. Alapfogalmak Alkotmány Alkotmánytörténet Állam Államtörténet
Parlamentarizmus Jog Jogtörténet

4 Állam

5 Állam A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg Hatalmi apparátus Területileg szerveződő igazgatás Fenti célok érdekében működő adóztatás

6 Az állam funkciói külgazdaság hódító nemzetközi kapcsolatok védelmező
külső Szervező funkció Erőszak- funkció belső termelésszervező rendfenntartó elosztó elnyomó társadalomigazgató- és szervező

7 Államtörténet Adott állam históriája, tehát
Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink, Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint A közjognak a története

8 Alkotmány Földnélküli János aláírja a magna chartát

9 Alkotmány = Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak

10 Az alkotmányok két alaptípusa
Történeti (vagy íratlan) tradícionális plasztikus rugalmatlan heterogén következetlen értelmezésfüggő Kartális vagy írott politikai akaratformálta rugalmas homogén következetes garanciális

11 Az angol történeti alkotmány elemei
JOG (Law) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók EGYEZMÉNYEK (Conventions) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók

12 Az angol történeti alkotmány elemei
EGYEZMÉNYEK (Conventions of the constitution) JOG (Law) 1. Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament 2. Common Law (szokásjog, bírói esetjog) politikai magatartásszabályok király jogállása parlament jogállása miniszterek jogállása

13 Az angol történeti alkotmány elemei
1. Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament (kb. 350 törvény) Magna charta libertatum (1215) Petition of right (1628) Habeas corpus act (1679) Bill of rights (1689) Act of settlement (1701) Stb.

14 Alkotmánytörténet Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek , így A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története

15 Politika

16 Politikatörténet Politika = az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák. Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

17 Politikatörténet Politika ≠ Állam Politikatörténet ≠ Államtörténet
Politika ≠ Alkotmány Politikatörténet ≠ Alkotmány-történet

18 Jog A nürnbergi per vádlottjai

19 A jog A jog szó használata Magyarországon a 19. század (1827) előtt:
jus (vagy) törvény, igazság, hatalom

20 A jog 1827 után első ízben 1827-ben a mai értelemben (Pauly Károly:
Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és törvénykezés szótárával, Budán 1827)

21 a yog, jog szócska értelmében kettévált
A jog etimológiailag: yog = egyenes, egyenes irány Vö. francia:droit, olasz:dritto, német: Recht a yog, jog szócska értelmében kettévált s kifejlődött belőle helyes, igaz, jó jobb, jó

22 A jog feladata a társadalomban
a jog = magatartásszabály, melyet a közösség ilyen vagy olyan módon kikényszerít vagy amit a társadalom jogkövető, módon betart A jog tehát rendező eszköz és a egyben az uralmon lévők hatalmi eszköze is elképzeléseik valóra váltásához, érdekeiknek megfelelő magatartások betartatásához.)

23 Két legjellegzetesebb formája:
A jog A kényszerítő erő jellege változik. Két legjellegzetesebb formája: a közvélemény ereje és a hatalmi erőszak.

24 A jog A jog „kezdete” ubi societas ibi ius

25 Erős szabályozási igény
A jog A jog az ősi társadalomban Erős szabályozási igény Kiszolgáltatottság Szolidaritás, kohézió Egymásra utaltság Jogkövetés

26 A jog kofliktuskerülés, konfliktuskezelés a jog jelentése:
szocializációs folyamatok + tabuk kofliktuskerülés, konfliktuskezelés Jogkövetés A konfliktusok kezelői: közvélemény+ vezetők A konfliktuskezelés eszközei: Jogszabályok alkalmazása, kikényszerítés

27 A jog A jog jellegének megváltozása
Kiszolgáltatott- ság csökkenése Csökkenő egymásra utaltság Növekvő érdekellentétek Kényszerítés növekedése jogkövetés csökkenése, jog tekintélyvesztése

28 A jog konfliktuselnyomás A jog új értelme: a politikai osztály
Önkéntes megoldási igény nélkül (helyett): konfliktuselnyomás Melynek eszközlője a politikai osztály Eszköze (és feltétele) kényszerítő apparátus

29 A jog Megjelenési formája a jogszabály Területei: a jogalkotás,
a jogképződés és a jogalkalmazás

30 Jogtörténet a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

31 1. A hordatársadalom

32 A hordatársadalom jellemzői
esetleges viszonyok alapján, a fennmaradás érdekében (a sikeres vadászatra mint gazdasági célra) szerveződő alkalmi közösségek

33 A hordatársadalom jellemzői
közösséghez fűződő laza kötelékek gyermekutánpótlás harmadlagos jelentősége a konfliktusok kiválással történő levezetése önzés rendezetlen szexualitás az uralom jellegzetes szerepe brutális versengés

34 (rokonság, család, nemzetség)
2. A vérségi társadalom (rokonság, család, nemzetség) =

35 A vérségi társadalom jellemzői
vérrokonságon alapuló szokásszerű társadalomszerveződés, a biológiaival szemben a szociális törvényszerűségek fölényévek kialakult szolidáris szerkezetekből épül fel

36 A vérségi társadalom jellemzői
közösséghez fűződő erős kötelékek gyermekutánpótlás hangsúlyos jelentősége a konfliktusok csoporton belüli kezelése szolidaritás vérségi nyilvántartáson nyugvó rendezett szexualitás az vérségi demokrácia jellegzetes szerepe

37 A nagycsalád Vérközösség Munkaközösség Elosztási közösség
Vagyonközösség Élet-és házközösség Szakrális közösség Jogközösség

38 A nemzetség tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják
rokonokságon alapuló csoport mely nem tartja fenn az együttes gazdálkodást és a közös vezetést sem az élet-és házközösséget, de tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják "várományosi közösség”. a vérségi kötelékek legmagasabb foka (férfi- és női ágak nyilvántartása) funkciója a koordináló feladatok ellátása és közös katonai vállalkozások szervezése.

39 (Törzs, törzsszövetség)
3. A törzsi társadalom (Törzs, törzsszövetség)

40 Életmódváltozás: a katonai demokrácia
nemzetségek a vérségi szerveződés a nemzetségi nyilvántartás vérségi a demokráciát egyenlőségi elosztás termelés alapú gazdálkodás vagyoni egyenlőség társadalmi egyenlőség törzsek politikai szerveződés szomszédsági nyilvántartás katonai demokrácia egyenlőtlen, zsákmányoláson alapuló elosztás zsákmányoláson alapuló gazdagodás vagyoni egyenlőtlenség társadalmi egyenlőtlenség

41 A törzs Az életmódváltozásból következendően kialakult politikai alapú társadalomszerveződés fő funkciója a harci erő fokozása (támadás és védelem biztosítása) ennek megfelelő katonai(politikai szervezet) kialakítása és működtetése a sikeres hadi vállalkozások garantálása ennek érdekében a nemzetségek közötti kapcsolatok koordinálása

42 A törzsszövetség vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer
A minél nagyobb katonai erő biztosítására létrejött megállapodás és politikai szervezeti konstrukció az együtt élő törzsek között. vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer a hadakozásnak (a politikai hatalomnak) alárendelt katonai és politikai szervezet törzsek fölötti irányítási, igazgatási és igazságszolgáltatási struktúra

43 4. A barbár állam A törzsi-törzsszövetségi rendszer katonai demokráciájából kifejlődött katonai jellegű államalakulat, mely még akceptálja a vérségi szervezeteket, de már túlnyomó jelentőséget biztosít a politikai konstrukciónak. ►a területi szempontú hatalomgyakorlás előtérbe kerülése ► az adóztatásra (még: zsákmányolásra) épített pénzügyek ► a hadsereg professzionalizálódása ► az adminisztratív apparátus kialakítása ► a társadalmi rétegződésnek megfelelő hatalmi struktúrák

44 A barbár állam De (amitől demokrácia)
► még a törzsi demokrácia formai érvényesítése ► a fegyverképes férfiak politikai befolyásának érvényesülése ► törzsi szerkezetre épülő hadsereg ► a szabad germánok „jogainak” biztosítása