Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak) Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak) Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék)"— Előadás másolata:

1 Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak) Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék)

2 Amiről szó lesz 0. Alapfogalmak 1. A hordatársadalom 2. A vérségi társadalom 3. A törzsi társadalom 4. A barbár állam kialakulása

3 0. Alapfogalmak Alkotmány Alkotmánytörténet Állam Államtörténet Parlamentarizmus Jog Jogtörténet

4 Állam

5 A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg Hatalmi apparátus Területileg szerveződő igazgatás Fenti célok érdekében működő adóztatás

6 Az állam funkciói Szervező funkció Erőszak- funkció rendfenntartó hódító védelmező elnyomó termelésszervező külső belső elosztó társadalomigazgató- és szervező nemzetközi kapcsolatok külgazdaság

7 Államtörténet Adott állam históriája, tehát –Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának –Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink, –Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak –Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint –A közjognak a története

8 Alkotmány Földnélküli János aláírja a magna chartát

9 Alkotmány = Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak

10 Az alkotmányok két alaptípusa Történeti (vagy íratlan) –tradícionális –plasztikus –rugalmatlan –heterogén –következetlen –értelmezésfüggő Kartális vagy írott –politikai –akaratformálta –rugalmas –homogén –következetes –garanciális

11 Az angol történeti alkotmány elemei JOG (Law) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók EGYEZMÉNYEK (Conventions) = írott vagy íratlan jognak, törvényeknek nem minősülő, bírói úton ki nem kényszeríthető konvenciók

12 Az angol történeti alkotmány elemei JOG (Law) 1.Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament 2. Common Law (szokásjog, bírói esetjog) EGYEZMÉNYEK (Conventions of the constitution) politikai magatartásszabályok király jogállása parlament jogállása miniszterek jogállása

13 Az angol történeti alkotmány elemei 1.Staute Law (törvényi jog) = Acts of Parliament (kb. 350 törvény) Magna charta libertatum (1215) Petition of right (1628) Habeas corpus act (1679) Bill of rights (1689) Act of settlement (1701) Stb.

14 Alkotmánytörténet Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek, így A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története

15 Politika

16 Politikatörténet Politika = az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák. Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

17 Politikatörténet Politika ≠ Állam Politikatörténet ≠ Államtörténet Politika ≠Alkotmány Politikatörténet ≠ Alkotmány-történet

18 Jog A nürnbergi per vádlottjai

19 A jog A jog szó használata Magyarországon a 19. század (1827) előtt: jus (vagy) törvény, igazság, hatalom

20 A jog 1827 után első ízben 1827-ben a mai értelemben (Pauly Károly: Magyar tiszti írásmód a polgári igazgatás és törvénykezés szótárával, Budán 1827)

21 A jog etimológiailag: yog = egyenes, egyenes irány Vö. francia:droit, olasz:dritto, német: Recht a yog, jog szócska értelmében kettévált s kifejlődött belőle helyes, igaz, jójobb, jó

22 A jog A jog feladata a társadalomban a jog = magatartásszabály, melyet a közösség ilyen vagy olyan módon kikényszerít vagy amit a társadalom jogkövető, módon betart A jog tehát rendező eszköz és a egyben az uralmon lévők hatalmi eszköze is elképzeléseik valóra váltásához, érdekeiknek megfelelő magatartások betartatásához.)

23 A jog A kényszerítő erő jellege változik. Két legjellegzetesebb formája: a közvélemény ereje és a hatalmi erőszak.

24 A jog A jog „kezdete” ubi societas ibi ius

25 A jog A jog az ősi társadalomban Erős szabályozási igény Kiszolgáltatottság Szolidaritás, kohézió Egymásra utaltság Jogkövetés

26 A jog a jog jelentése: szocializációs folyamatok + tabuk kofliktuskerülés, konfliktuskezelés Jogkövetés A konfliktusok kezelői: közvélemény+ vezetők A konfliktuskezelés eszközei: Jogszabályok alkalmazása, kikényszerítés

27 A jog Kiszolgáltatott- ság csökkenése A jog jellegének megváltozása Csökkenő egymásra utaltság Növekvő érdekellentétek Kényszerítés növekedése jogkövetés csökkenése, jog tekintélyvesztése

28 A jog A jog új értelme: Önkéntes megoldási igény nélkül (helyett): konfliktuselnyomás Melynek eszközlője a politikai osztály Eszköze (és feltétele) kényszerítő apparátus

29 A jog Megjelenési formája a jogszabály Területei: a jogalkotás, a jogképződés és a jogalkalmazás

30 Jogtörténet a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

31 1. A hordatársadalom

32 A hordatársadalom jellemzői esetleges viszonyok alapján, a fennmaradás érdekében (a sikeres vadászatra mint gazdasági célra) szerveződő alkalmi közösségek

33 A hordatársadalom jellemzői közösséghez fűződő laza kötelékek gyermekutánpótlás harmadlagos jelentősége a konfliktusok kiválással történő levezetése önzés rendezetlen szexualitás az uralom jellegzetes szerepe brutális versengés

34 2. A vérségi társadalom (rokonság, család, nemzetség) =

35 A vérségi társadalom jellemzői vérrokonságon alapuló szokásszerű társadalomszerveződés, a biológiaival szemben a szociális törvényszerűségek fölényévek kialakult szolidáris szerkezetekből épül fel

36 A vérségi társadalom jellemzői közösséghez fűződő erős kötelékek gyermekutánpótlás hangsúlyos jelentősége a konfliktusok csoporton belüli kezelése szolidaritás vérségi nyilvántartáson nyugvó rendezett szexualitás az vérségi demokrácia jellegzetes szerepe

37 A nagycsalád Vérközösség Munkaközösség Elosztási közösség Vagyonközösség Élet-és házközösség Szakrális közösség Jogközösség

38 A nemzetség rokonokságon alapuló csoport mely nem tartja fenn az együttes gazdálkodást és a közös vezetést sem az élet-és házközösséget, de tagjai a vérségi összetartozást tudatosan vallják "várományosi közösség”. a vérségi kötelékek legmagasabb foka (férfi- és női ágak nyilvántartása) funkciója a koordináló feladatok ellátása és közös katonai vállalkozások szervezése.

39 3. A törzsi társadalom (Törzs, törzsszövetség)

40 Életmódváltozás: a katonai demokrácia nemzetségek a vérségi szerveződés a nemzetségi nyilvántartás vérségi a demokráciát egyenlőségi elosztás termelés alapú gazdálkodás vagyoni egyenlőség társadalmi egyenlőség törzsek politikai szerveződés szomszédsági nyilvántartás katonai demokrácia egyenlőtlen, zsákmányoláson alapuló elosztás zsákmányoláson alapuló gazdagodás vagyoni egyenlőtlenség társadalmi egyenlőtlenség

41 A törzs Az életmódváltozásból következendően kialakult politikai alapú társadalomszerveződés fő funkciója a harci erő fokozása (támadás és védelem biztosítása) ennek megfelelő katonai(politikai szervezet) kialakítása és működtetése a sikeres hadi vállalkozások garantálása ennek érdekében a nemzetségek közötti kapcsolatok koordinálása

42 A törzsszövetség A minél nagyobb katonai erő biztosítására létrejött megállapodás és politikai szervezeti konstrukció az együtt élő törzsek között. vérségi háttér nélküli politikai kapcsolatrendszer a hadakozásnak (a politikai hatalomnak) alárendelt katonai és politikai szervezet törzsek fölötti irányítási, igazgatási és igazságszolgáltatási struktúra

43 4. A barbár állam A törzsi-törzsszövetségi rendszer katonai demokráciájából kifejlődött katonai jellegű államalakulat, mely még akceptálja a vérségi szervezeteket, de már túlnyomó jelentőséget biztosít a politikai konstrukciónak. ►a területi szempontú hatalomgyakorlás előtérbe kerülése ► az adóztatásra (még: zsákmányolásra) épített pénzügyek ► a hadsereg professzionalizálódása ► az adminisztratív apparátus kialakítása ► a társadalmi rétegződésnek megfelelő hatalmi struktúrák

44 A barbár állam De (amitől demokrácia) ► még a törzsi demokrácia formai érvényesítése ► a fegyverképes férfiak politikai befolyásának érvényesülése ► törzsi szerkezetre épülő hadsereg ► a szabad germánok „jogainak” biztosítása


Letölteni ppt "Mezey Barna egyetemi tanár Horda, törzs, állam (alapfogalmak) Európai parlamentarizmustörténet (Magyar állam- és jogtörténeti tanszék)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések