Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényföldrajzi-ökológiai elemzések Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék Ökológiai értékszámok : (Kovács.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényföldrajzi-ökológiai elemzések Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék Ökológiai értékszámok : (Kovács."— Előadás másolata:

1 Növényföldrajzi-ökológiai elemzések Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék Ökológiai értékszámok : (Kovács et al. 1991, Pinke Pál 2005, Király 2006) – víz, hő, fényigény Flóraelemek SZMT

2 A fajok összetételének és borításának változása vízigény alapján (Ellenberg után módosítva) W1 (0, 1, 2, 3) szárazságtűrő növények (xerofil fajok) W2 (4, 5, 6) közepes vízigényűek (mezofil fajok) W3 (7, 8) nedvességkedvelő fajok W4 (9, 10, 11) vízigényes fajok (higrofil fajok)

3 A fajok összetételének és borításának változása a hőigény alapján (Soó 1973) T0hőközömbösek T1nagy hidegtűrésű fajok (arktikus, alpin elemek) T2hidegtűrők T3kevéssé hidegtűrők T4melegkedvelő, hidegérzékeny fajok T5melegigényes fajok (mediterrán, pontusi elemek)

4 A fajok összetételének és borításának változása relatív fényigény alapján (Ellenberg, Borhidi 1993 nyomán) L1mélyárnyék-növények, még 1% relatív fény mellett fotoszintetizálnak L2erősen árnyéktűrő növények, fotoszintézis min. 1-5% relatív fény között L3árnyéktűrő növények, fotoszintézis min.<5%, de világosabb helyeken is megélnek L4árnyék-félárnyék növények, fotosz. min. 5-10% között L5félárnyék növény, fotoszintézis min >10% relatív fény, teljes fénynél ritka L6félárnyék-félnapfény növény, fotoszintézis min % relatív fény L7félnapfény-növény (többnyire teljes fényben él, de árnyéktűrő is) L8napfénynövény, fotoszintézis min. >40 %, csak kivételesen kevesebb L9teljes napfénynövény, csak teljesen nyitott helyeken, fotoszintézis min. >50%

5 A flóraelemek változása (Hortobágyi (1968, 1986), Soó (1973), Simon (1992), Horváth és mtsai (1995) ADVadventív ALPalpesi, alpi ASMatlanti szubmediterrán BALbalkáni CARkárpáti endemizmusok CEAközép-ázsiai CEUközép-Európai CIRcirkumpoláris CONkontinentális EUAeurázsiai EUReurópai ILLillír KOZkozmopolita MEDmediterrán PABpannon-balkáni elemek PANpannon POMpontusi mediterrán PONpontusi POPpontusi-pannon elemek SATszubatlanti elemek SMEszubmediterrán SMOkeleti szubmediterrán elem TURturáni

6 A felvételezett fajok szociális magatartás típusai (SzMT) (Grime 1979, Borhidi 1993) Termőhely zavartsága Termőhelyi stressz intenzitása AlacsonyMagas alacsonyI. Természetes kompetitorok (C)II. Stressztűrők (ST) A. Specialisták (szűk ökológiájú stressztűrők) (S) B. Generalisták (tág ökológiájú stressztűrők) (G) magasIII. Ruderálisok ( R) A. Természetes pionírok (NP) B. Emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei (természetes pionírok) 1. Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT) 2. Honos gyomfajok (W) 3. Antropogén tájidegen elemek a. meghonosított és kivadult haszonnövények (I) b. adventív elemek (A) 4. Másodlagos termőhelyek kompetitorai a. a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) b. tájidegen, agresszív kompetitorok (AC) Nincs stratégia

7 elemzések 1-5. gyomfelvételezések tükrében Nyáreleji gabona, tarló, nyáreleji és nyárutói kukorica külön külön – idősoros elemzések Összfaj szám és a borítás %-ában Összesített elemzések a termőhely szerint

8 Nedvesség indikátor értékek szerinti elemzés sem az évjárathatásnak, sem a felvételezett kultúrának, sem pedig az adott éven belüli gyomfelvételezés idejének nem volt jelentős hatása a felvételezett gyomfajok nedvességindikátor értékeinek alakulására. A felvételezett fajok számát és borítási %-át tekintve valamennyi esetben a közepes vízigényű (mezofil W2) fajok domináltak, amelyet sorrendben a szárazságtűrő (xerofil), majd a nedvességkedvelő fajok követtek. A vízigényes (higrofil) fajok száma és borítási %-a elenyésző volt. A nedvesség indikátor értékek megoszlása, az összborítás %- ában, nyárutói kukoricában A nedvesség indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica )

9 Hőigény szerinti elemzések nagy hidegtűrésű (T1) és melegigényes fajokat (T5) a felvételezett fajokon belül nem találtunk, vagy csak nagyon elenyésző hányadban. Általában a hőközömbös (T0) és a kevéssé hidegtűrő (T3) fajok domináltak. Ez utóbbiak részesedése az elmúlt hatvan évben folyamatosan csökkent. A T2 (hidegtűrő) és a T4 (melegkedvelő) kategóriába tartozó fajok részesedése az összborítás %-ából alacsony, bár esetenként fajszámuk jelentős A hőmérséklet indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

10 Fényigény szerinti elemzések az összborítás %-ában A gyomnövények a nyílt, bolygatott termőhelyek növényei, ezért fényigényük is magas. Mélyárnyék- növények (L1) és árnyéktűrők (L2, L3) a felvételezett növények között nem találhatók. A félnapfény- növények (L7) és a napfény-növények (L8) dominálnak. Tarlón és nyárutói kukoricában jelentős az L9 (teljes napfénynövények) növények aránya. Nyáreleji gabona tarló Nyáreleji kukoricaNyárutói kukorica

11 A fényigény szerinti indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1:nyáreleji kukorica, K2:nyárutói kukorica)

12 flóraelemek A felvételezett gyomfajok, a flóraelemek tekintetében jelentős megoszlást mutatnak (23 flóraelem) Ezek közül a legjelentősebb a kozmopolita, majd az eurázsiai flóraelemek aránya. Ez utóbbiak jelentősége 1947 és 2008 között csökkenő tendenciát mutat. Az adventív elemek növekedése fajszámban kevésbé, de borításban annál inkább jelentős és az országos gyomfelvételezések során idővel meghaladja az eurázsiai elemek arányát. Az adventív elemek aránya nyárutói kukoricában, az eurázsiai elemek aránya nyáreleji gabonában a legmagasabb.

13 A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

14 A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

15 felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összes fajszám %- ában, nyáreleji kukoricában

16 A felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összborítás %-ában, nyáreleji kukoricában

17 SZMT általában a legnagyobb arányt a honos gyomfajok (W) és a természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT) képviselik, bár arányuk az országos gyomfelvételezések során (1947 és 2008 között) csökken. A ruderális kompetitorok (RC) és az agresszív, tájidegen kompetitorok (AC) aránya – különösen gabonatarlón és kukoricában – az elmúlt hatvan év során jelentősen növekedett. Ez elsősorban az ebbe a kategóriákba tartozó fajok (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Echinochloa crus-galli, Amaranthus retroflexus) magas borításának köszönhető. Jelentős a kivadult haszonnövények (I) és az adventív elemek (A) arányának növekedése is

18 A szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji gabonában, az összes fajszám (alul) és az összborítás (fent ) %-ában C: Természetes kompetitor S : specialista G: generalista NP : Természetes pionírok DT : Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W : Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC : a honos flóra ruderális kompetitorai AC : tájidegen, agresszív kompetitorok

19 Szociális magatartás típusok alakulása gabonatarlón, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában C: Természetes kompetitor S: specialista G: generalista NP: Természetes pionírok DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W: Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC: a honos flóra ruderális kompetitorai AC: tájidegen, agresszív kompetitorok

20 szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji kukoricában. az összes fajszám (fent) és az összborítás (alul ) %-ában C: Természetes kompetitor S: specialista G: generalista NP: Természetes pionírok DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W: Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC: a honos flóra ruderális kompetitorai AC: tájidegen, agresszív kompetitorok

21 A szociális magatartás típusok alakulása nyárutói kukoricában, az összes fajszám (lent) és az összborítás (fent) %-ában Fajszám tekintetében a honos gyomok (W); borításban – időtől függően – az RC (honos flóra ruderális kompetítorai) ill. az AC fajok (tájidegen, agressziy kompetítorok) dominálnak

22 A szociális magatartás típusok alakulása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (fent) és az összborítás (lent) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica) Nyáreleji gabonában és tarlón a honos gyomfajok (W), nyáreleji kukoricában fajszám tekintetében szintén a honos gyomfajok (W), borítás tekintetében viszont a tájidegen, agresszív kompetítorok (AC) dominálnak. Nyárutói kukoricában a fajszámot nézve a honos gyomfajok (W), borítás alapján a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) dominálnak

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Növényföldrajzi-ökológiai elemzések Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék Ökológiai értékszámok : (Kovács."

Hasonló előadás


Google Hirdetések