Az új esélyt nyújtó iskolák célcsoportja FKI 2006.

Az előadások a következő témára: "Az új esélyt nyújtó iskolák célcsoportja FKI 2006."— Előadás másolata:

1 Az új esélyt nyújtó iskolák célcsoportja FKI 2006

2 Információk a kudarcokról A „normál” iskolarendszerben elszenvedett kudarcok: bukás, kimaradás Kutatás a kimaradó tanulókról: OI, 2002. A kutatás módszerei: 135 szakmai iskolából igazgatói kérdőív, és az előző évben kimaradó 6453 tanuló iskolai adatai 748 (12%) kitöltött postai tanulói adatlap Közülük 330 fővel személyesen kitöltött tanulói kérdőív Közülük 60 fővel mélyinterjú A kimaradók adatainak összehasonlítása az ugyanezen iskolák 10. osztályosainak adataival.

3 A középfokú iskolákból kimaradók aránya az induló létszámhoz viszonyítva (%) (OM statisztika) A középiskola befejezésének éve a lemorzsolódott tanulók aránya Gimnáziumszakközépiskolaszakmunkásképzőösszesen 1990/9111,916,723,017,2 1991/9211,217,222,817,1 1992/9311,515,822,916,7 1993/9410,415,221,115,6 1994/959,315,320,915,2 1995/9610,111,120,413,9 1996/979,38,723,013,7 1997/989,14,024,711,6 1998/998,53,031,614,4

4 1. Lakóhely A tanulók lakóhelye (tanulói kérdőív) lakóhely10. osztályosokkimaradók főváros11,33,2 megyeszékhely11,59,9 város19,722,5 kisváros22,416,9 község35,047,5 összesen100,0 N2305747

5 1. A lakóhely szerepe Az átlagosnál gyakrabban maradnak ki azok a tanulók, akik nem a lakóhelyükön járnak iskolába. A kollégisták egyharmada mondta azt, hogy a kollégiumnak szerepe volt a kimaradásában. (rosszul érezte magát 34%) A bejárok 60%-a mondta azt, hogy fárasztó volt számára a bejárás az iskolába. Az „új esélyt” igénylő tanulók fele községekben él. Az új esély iskolák országos hálózatára lenne szükség. A kimaradás megelőzésében nagy szerepe lenne a jó kollégiumoknak.

6 2. Család Az etnikai hovatartozás és a kimaradás (igazgatói kérdőív: N-135) Nem roma (%)Roma (%) 9. osztály1336 10. osztály1029

7 Kivel él együtt (tanulói kérdőív) családtagok10. osztályosokkimaradók anya94,780,6 apa81,859,4 testvér76,867,6 nagyszülő14,212,7 Egyéb rokon2,87,0 Saját élettárs9,7 N2030331

8 2. A családi háttér szerepe Az etnikai hovatartozás jelentősen befolyásolja a kimaradást. A romáknak több, mint kétszer nagyobb az esélyük a kimaradásra. A családok felbomlása (apák hiánya) is jelentős szerepet játszik a kimaradásban. A kimaradók mögött az esetek többségében nem áll támogatásra alkalmas család. Az új esély iskolák feladatai: családi szocializációt pótló funkció (pl. tanulási motiváció erősítése) beilleszkedési problémák oldása korlátozott mértékű szülői együttműködés

9 3. Társadalmi réteghelyzet A szülők iskolázottsága Iskolai végzettség 10. osztályosok kimaradók apaanyaapaanya 8 oszt. alatt0,82,26,910,1 8 osztály15,226,130,741,6 szakiskola54,932,946,127,1 érettségi22,830,913,616,8 felsőfok6,37,92,74,3 összesen100,0 N17601821655690

10 A szülők foglalkozása foglalkozás10. osztályosok kimaradók apaanyaapaanya Nem fizikai10,520,714,712,2 vállalkozó12,65,23,82,8 szakmunkás35,117,126,213,4 segédmunkás22,024,718,817,1 inaktív19,829,535,554,5 összesen100,0 N16421742504543

11 A szülők munkapiaci helyzete Munkapiaci helyzet10. osztályosokkimaradók Mindkettő inaktív6,317,5 Egyik dolgozik30,360,3 Mindkettő dolgozik63,422,2 összesen100,0 N1919688

12 Mire nem jut elég pénz a családban Mire nem jut10. osztályosokkimaradók élelem4,613,9 lakásfenntartás15,427,1 ruházkodás13,431,5 beruházás31,864,4 szórakozás24,039,1 N1786318

13 3. A társadalmi réteghelyzet szerepe A kimaradók közel fele alacsony iskolázottságú szülők gyereke A családok több, mint felében csak az egyik, közel egyötödében egyik szülő sem dolgozik. A családok egyharmada szegénynek mondható. Az új esély iskolák az alsó társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók társadalmi mobilitásának eszközei. Az iskolai eredményesség feltétele a tanulók szociális támogatása.

14 4. Középiskola Iskolaválasztási motívumok N=324

15 Szakmaválasztási motívumok N=316

16 Elvégzett osztályok N=698

17 Tanulmányi átlag N=438

18 Mennyit tanult? N=318

19 Vélemény a középiskoláról N=267

20 4. A középiskola értékelése Sokan választják kényszerből iskolájukat és szakmájukat. A legtöbben a 9.-t elvégezve maradnak ki. Elsősorban az elméleti tárgyakkal (matematika, fizika, kémia) vannak nehézségeik. Többségük az általános és a középiskolában is keveset tanul. Sokan elégedetlenek iskolájukkal (rossz közérzet). Tanulói igények az új esély iskolákban: a tanulási motiváció erősítése Felzárkóztatás pályaválasztási tanácsadás az iskolai közérzet javítása

21 A döntés módja N=235

22 5. A kimaradás A kimaradás oka N=729

23 Kimaradás utáni közérzet N=318

24 Segítség N=312

25 Kimaradás utáni helyzet N=739

26 Akik megbánták, hogy kimaradtak N=444

27 Akar-e tovább tanulni? N=728

28 4. A kimaradás értékelése A kimaradási döntés fokozatosan érlelődik. A kimaradásnak több, összefüggő oka van. A kimaradás újabb kudarc. Intézményes segítség nem várható. A kimaradók 25%-a tanul tovább. 85%-uk szeretne továbbtanulni. Az „új esély” iskolákra nagy szükség van. Folyamatos intézményes segítségre van szükség. Minél tovább tart a kudarcos állapot, annál nehezebb a visszailleszkedés.