Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szigeti ökológia. Hány faj van egy szigeten? Van-e erre szabály? Véletlenszerű? Régi sejtés, hogy nagyobb szigeten több a faj. MacArthur és Wilson.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szigeti ökológia. Hány faj van egy szigeten? Van-e erre szabály? Véletlenszerű? Régi sejtés, hogy nagyobb szigeten több a faj. MacArthur és Wilson."— Előadás másolata:

1 Szigeti ökológia

2

3

4 Hány faj van egy szigeten? Van-e erre szabály? Véletlenszerű? Régi sejtés, hogy nagyobb szigeten több a faj. MacArthur és Wilson (1963, 1967) öntötték formába az összefüggést.

5 Velencei-tó, nádszigetek, madarak

6 KNP védett területei, Neuroptera

7 Halfaj-szám - vízgyűjtő terület

8 Salt marsh plants and bacteria

9 A fajszám-terület összefüggés görbéinek matematikai leírása hatvány modell (Arrhenius 1921): – A 1 /A 2 = (S 1 /S 2 ) n (Area, Species number) – S = CA z, – logS = logC + zlogA exponenciális modell (Gleason 1922): –S = logC + zlogA passzív mintavétel modell (Coleman 1981): –s(  ) = S-  (1-  ) n i (s a várt fajszám, S a megfigyelt összfajszám,  a relatív terület, n i az i-dik faj abundanciája) z = 0,2 – 0,3

10 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek equilibrium teória MacArthur és Wilson sziget- biogeográfiája

11 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Az élőhely-diverzitás teória –tölgyes mellé bükkös, majd fenyves kerül a mintavételi területbe, így mindhárom erdőtípus fajai megjelennek –tölgyesbe egy sziklafal, patak, forrás, kőfülke, láp, stb. amelyek a hozzájuk kötődő fajokat (például szaporodás, pihenés, éjszakázás, telelés, stb. tekintetében) a minta fajszámához adják

12 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek passzív mintavétel teória –a fajszám és a terület pozitív korrelációjának oka "mindössze" az, hogy a nagyobb területen több egyed fordul elő, melyek nagy valószínűséggel több fajhoz tartoznak

13 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Diszturbancia teória –természetes zavaró hatások (például egy földcsuszamlás, vihar, hullámverés) gyakorisága arányos a terület nagyságával, nagyobb területen tehát több a diszturbancia, ami többféle élőhelyet alakít ki, például különböző szukcessziós stádiumok jönnek létre, saját fajkészletükkel (pl összefüggő erdőben lék)

14 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Evolúciós teória –forrástól távoli szigeteken az evolúciós változások sebessége gyorsabb lehet, mint a betelepülési ráta. Így az első betelepülőknek lehetőségük nyílik, hogy differenciálódással a rendelkezésre álló élőhelyeket elfoglalják (Galapagos vagy Hawaii szigetek madarai). Minél nagyobb területű a sziget, annál több a rendelkezésre álló élőhely és niche, azaz a differenciálódás során több faj fog kialakulni

15 A fajszám-terület összefüggést magyarázó elméletek Fajszám-energia teória –a terület helyett energiát vizsgáljunk, azaz mennyi a rendelkezésre álló energia. Madarakra például a teljes primer produkciót javasolják használni, növényekre pedig az aktuális evapotranspiráció értékét. Jók az eredmények!

16

17

18

19 Faunisztikai felmérés , 70 terepember, 65 taxonómus 3975 ízeltlábú faj (11 csoport) lett elemezve

20 * * (*) ns

21

22

23 small reserve <<<< large reserve

24 kis rezervátumokban nagyobb volt a fajsűrűség ==> nincs fajszám-terület összefüggés Heterogenitás NEM nő a területtel Torzult rezervátum kijelölés; produktív, gazdag élőhelyek zöme agrár területté lett konvertálva ==> kicsi természetközeli foltok; száraz, szikes, homokos területek, melyek a mezőgazdaságnak kevéssé értékesek nagyobb arányban megmaradtak természetközelinek ==> nagy élőhelyfoltok

25 Fajösszetétel Eddig a fajszámmal foglalkoztunk, nem érdekes, hogy mik azok a fajok. Ez gyakorlati szempontból nagyon becsapós lehet. széncinege kékcinege erdei pinty csuszka nagy fakopáncs csuszka nagy fakopáncs fehérhátú fakopáncs bokrosodó “dzsuva” szikes puszta-kevés de értékes faj

26 Fajösszetétel Első kérdés, mint mindig mintázatoknál: RANDOM vagy NEM RANDOM a fajösszetétel? Random/véletlenszerű: nincsen mögötte hatóerő, hatásmechanizmus Nem random: valami kialakítja a mintázatot; de mi? házasság; vacsora; uticél; stb

27 Regionális fajkészlet (pannon gerinces) -- biogeográfiai vagy elterjedési szűrő (Szűrő 1) -- táji szintű fajkészletet (pilisiek) – élőhelyi szűrő (vizek) (Szűrő 2) – békák – interakciós szűrők (3) -- szitakötőlárva megeszi az ebihalat.

28 Random MacArthur és Wilson elmélete szerint random a fajösszetétel, azaz nem lehet prediktálni mi fordul elő Simberloff mangrove szigetes kísérletei (defaunálás, visszatelepülés monitorozása)

29 Random MacArthur és Wilson elmélete szerint random

30 Kísérlet igazolta a teóriát Más fajok voltak az újratelepültek, mint az „eltávolítottak” De: a forrás mangrove erdőben 800 rovarfaj él, ahhoz képest az átlag. Speciális élőhely!

31 NEM RANDOM checkerboard azaz sakktábla eloszlás: nem minden szigeten van meg a megjósolt egyensúlyi fajszám Itt tehát lehet predikciókat tenni: ha x faj van a szigeten, akkor y, z, stb. nem lesz. (White-eyes in New Guinea)

32 Fajkészletek egymásba ágyazottsága

33 Tehát továbbra is kérdés: RANDOM vagy NEM RANDOM a fajösszetétel? Miért érdekes? –Mert egészen más természetvédelmi kezelést igényel egy „szigetvilág” ha megjósolható, vagy ha véletlenszerű a fajösszetétele. –Mert még a legalapvetőbb kérdésre sincs egyértelmű válasz.

34 Nestedness Temperature Calculator


Letölteni ppt "Szigeti ökológia. Hány faj van egy szigeten? Van-e erre szabály? Véletlenszerű? Régi sejtés, hogy nagyobb szigeten több a faj. MacArthur és Wilson."

Hasonló előadás


Google Hirdetések