A FELHŐK.

Az előadások a következő témára: "A FELHŐK."— Előadás másolata:

1 A FELHŐK

2 …amik felettünk vannak. A FELHŐK KIALAKULÁSA
VÉRTES BALÁZS FEL-HŐ víz - pára felszáll ->harmatpont->pára kicsapódik->felhő a levegőnek véges a vízfelvevő képessége

3 Hőmérséklet

4 A FELHŐ KELETKEZÉSE

5

6

7

8 A felhők osztályozása rendkívül változatosak
osztályozás alak és elhelyezkedési magasság alapján cirrus=jeges stratus=réteges (nagy kiterjedésű felszálló légtömeg) cumulus=gomoly (felszálló légtömeg) nimbus=eső

9 A FELHŐK OSZTÁLYOZÁSA

10 szabálytalan görbületű, fehér szálakból álló, magas szintű
jégkristályokból áll (ritka - átlátszó, önárnyéka nincs) napudvara van napközben legfényesebbek a horizont közelében gyakran sárgás vagy narancsszínű a cirrus-szálak nagy gubancba csavarodhatnak Cirrus castellanus apró, kerekded tornyocskák: nagy magasságban a hidegebb levegő kezd beáramlani – labilitást mutat, ez a hidegfront előfutára (1-2 nap)

11

12 bárányfelhő magas szintű gomoly, gyakran középmagas gomolyokból vékony, fehér, önárnyék nélküli felhőlepel, apró szemcsés, fodorszerű elemekből nyáron a cumulusok csúcsai gyakran cirusszal vagy cirostratusszal látható

13

14

15 nem változó magas szintű réteg
fátyolfelhő nem változó magas szintű réteg nagy kiterjedésű, ezért az ég fehér színű (fontos különbséget tenni az egyre növekvő mennyiségű és az átmenetileg megjelenő vagy mennyiségüket sokáig nem változtató felhők között)

16 középmagas gomoly a lassú leszálló légmozgás miatti kiszáradás és melegedés (+ záró réteg) a felszálló légmozgást lefékezi, és szétterülésre kényszeríti (stabil idő) a gomolyfelhők szétterüléséből is létre jöhet a napközben feltornyosodó gomolyok a magasban szétterülnek különböző magasságú rétegek (duplicatus) hidegfront utáni maradványfelhőzet apró vízcseppekből állnak - alig átlátszóak, a körvonaluk éles

17 nincs árnyék, mintha homályos üvegen át látnánk (opacus)
nagy horizontális kiterjedésű réteg kialakulhat vastagodó CiStrból vagy vékonyodó Nimb Strból horizontálisan km, vertikálisan több száz vagy néhány ezer méter a szél iránya és erőssége változik a magassággal

18 szürke vagy fehéres árnyalatú felhő sötét részekkel
lehet gyengülő front kísérőfelhőzete (emelkedő légnyomás) a függőleges mozgások a magasban levő záróréteg alatt szétterülnek stabilabb levegőrétegbe hatolva lelassulnak maradékfelhő (vihar utáni nyugalom) néha csapadék is hullhat, de a mennyisége mindig csekély

19 vastag rétegfelhő egészen alacsonyan is előfordulhat nagyon gyakran NimbStr (eső rétegfelhő)

20 Cumulus humilis (Cu hum)
lapos gomolyfelhő napsütés -> talaj közeli levegő emelkedni kezd -> m körül telítetté válik, relatív nedvessége 100% lesz frontmentes, zavartalan, napos időben menetrendszerű ha a levegő nem elég páradús, vagy a rétegződés elég stabil -> nincs zápor

21 Cumulus mediocris mérsékelt, függőleges kiterjedésű gomolyfelhő (általában nincs csapadék., erősebb föláramlás, alacsonyabb szinten telítődik, záró réteg magasabban, föláramlás lehet a hidegfronttal érkező hűvösebb légtömegek hatása)

22 Cumulus humilis orographicus
- a domborzaton felkapaszkodó szél a hegyek szélnek kitett LUV-oldalán felhőképződés a szélárnyékos LEE-oldalon a leszálló légmozgás felhőoszlató

23

24 Cumulus congestus tornyos gomolyfelhő
erősen fölmelegedett levegő tornyos gomolyokat épít fontos megfigyelni, van-e záró réteg, és ha van, akkor áttöri-e hidegfrontnál mindig gyorsabb változások! (eső, szél, felhőzet) labilis egyensúlyi állapot -> front mögötti gomolyfelhőzet

25 Cumulus congestus, pileus
tornyos gomolyfelhő sapkával képes kisebb záró réteget áttörni, sőt néha meg is emeli a záró réteg is hűlni kezd, a vízpára kicsapódik, fátyolszerű réteg sapkaként borul a gomolyfelhőre, később gallérszerű

26 Cumulonimbus (Cb) zivatarfelhő
az egész országra kiterjedő zivatarfelhő képződés nálunk a hidegfront kísérője a felmelegedett levegő feláramlásra kényszerül bástyák, tornyok (capillatus); általában Cu Cong.ból ha a hidegfront haladási irányába nézve a front mögött nagyon hűvös, előtte pedig rendkívül meleg és nedves levegő található, akkor a felszálló mozgások különösen hevesek lesznek

27 Cumulonimbus (Cb) zivatarfelhő üllő (incus) villámlás, mennydörgés

28 A zivatar ennél is veszélyesebb!

29

30 1.

31 Cb cap inc 4. 3. 2.

32 5. 6.

33 H+ H+ H+ H+ H+ H+ H2O=H+ OH- OH- OH- OH- OH-

34

35

36 Hidegfront (zivatarfront)

37

38

39

40

41

42 Hidegfront (zivatarfront)

43

44

45 September 6, 2004 Francis Leaves Florida’s West Coast

46

47 esőrétegfelhő sűrűbb és sötétebb az Altostratusnál alapja viszonylag alacsonyan és nehezen kivehető gyakran vastagodó altosztrátuszból alakul ki, a felhőalap fokozatos süllyedésével teljesen eltünteti a Napot nagy területre terjed ki, és jelentős vastagságot ér el

48

49 Az áramló levegő és a talaj kapcsolata (egymást erősítő lengések)
A HULLÁM Az áramló levegő és a talaj kapcsolata (egymást erősítő lengések) Erős szél, hullámterek kialakulása (a hullámfelhőben az áramlás sebes, a felhő helyben állni látszik) Bernoulli hatás, hol vannak a hullámterek? (a hegy mögött; elsődleges és másodlagos hullámterek) Helyi hullámjelenségek (kis kiterjedésű hullámok, siklórepülésben is fellelhetőek)

50 GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK Brunt-Vaisala periódus (10 perc) izotermikus légkör: 340 s 10 m/s 3400 m hullámhossz erősebb szélnél nagyobb hullámhossz

51 Hosszabb hullám – gyorsabb
Hosszabb hullám magasabbra jut A rövidebb hullámok visszahajlanak a földre Hullámenergia csatorna

52

53

54

55

56

57 stculen

58

59

60

61

62

63

64

65

66 Hőmérséklet

67

68 A FELHŐ KELETKEZÉSE

69

70

71

72

73

74

75

76

77 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMETEKET!