Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A csapadék Besenyei Panna. A hulló csapadékok Záporeső  Konvektív, tehát erős feláramlással keletkező csapadékforma. Nagyobb intenzitású, mint az eső.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A csapadék Besenyei Panna. A hulló csapadékok Záporeső  Konvektív, tehát erős feláramlással keletkező csapadékforma. Nagyobb intenzitású, mint az eső."— Előadás másolata:

1 A csapadék Besenyei Panna

2 A hulló csapadékok

3 Záporeső  Konvektív, tehát erős feláramlással keletkező csapadékforma. Nagyobb intenzitású, mint az eső és egy adott földrajzi helyen rövidebb ideig tart, ami általában a csapadékzóna gyorsabb mozgásának köszönhető. Fejlettebb gomolyfelhőből (cumulus), tornyos gomolyfelhőből, zivatarfelhőből (cumulonimbus).

4 Az eső  Folyékony halmazállapotban, 0°C felett hulló csapadék. Nagyobb cseppek, mérsékelt intenzitással, időben tartósan hullik. A cseppek átmérője 0,5 mm feletti. Leggyakrabban az esőrétegfelhőből (nimbostratus) esik. A meleg frontok rendszerint tartósabb, országos esőt okoznak.

5 Ónos eső  A talaj fölött pár száz méter vastag hideg levegő, fölötte meleg levegő található, majd folyékony csapadék kezd esni, a hideg levegőben túlhűl és a talajnak ütközve megfagy. A Kárpát-medencében gyakran kialakuló hidegpárna helyzetben jellemző csapadék, amikor délnyugat felől meleg áramlás alakul ki a hidegpárna felett, és ebben az áramlásban csapadékzóna érkezik fölénk.

6 A havazás  Tisztán jégkristályokból álló csapadék. Ha a hőmérséklet eléri a fagypontot, a máskor eső formájában érkező csapadék hóként hullik le a felhőkből. A legkiadósabb havazások felsikló frontok idején fordulnak elő. Magyarországon leginkább a mediterrán ciklonok okozhatnak országos, kiadós havazást. Északi irányítású helyzetben a tavaszi záporok is gyakran átmehetnek havazásba. Kiterjedt hómezők felett a levegő csak igen nehezen melegszik fel, mert a hó párolgása sok energiát emészt fel.

7 A jégeső  Golyó, tojás, vagy körte alakú jégdarabok, melyek főleg zivatar idején nagy számban hullanak az égből. Átmérője 5-50mm között változik. Amikor a zivatar közelebb ér, a felhők felső pereme foszladozni kezd, ami erős felfelé irányuló mozgásra és az ezzel járó jegesedésre utal. A felhőben képződött nagy súlyú jégdarabok legyőzik a feláramló levegő felhajtóerejét, és szilárd állapotban csapódnak a földre. A jégeső komoly károkat okozhat a mezőgazdasági művelés alatt álló földeken, épületekben, járművekben.

8 A nem hulló csapadékok

9 A dér  dér olyan meteorológiai jelenség, mely akkor jön létre, ha a harmatpontja alá hűlt levegő a víz fagypontja alatti hőmérsékletű felülettel érintkezik, párakicsapódást idézve elő. Fagyos reggeleken figyelhető meg, amikor a levegő páratartalmának egy része a folyékony halmazállapot közbeiktatása nélkül közvetlenül lecsapódik a szilárd felületeken. Létrejöttének fő oka a szilárd felszínek hőkisugárzás útján való lehűlése. Fehér, kristályos megjelenésű, nem hulló csapadék. A talajon, a növényeken és különböző tereptárgyakon figyelhető meg. Télen akár egész nap megmaradhat.meteorológiaiharmatpontjalevegővízfagypontja hőmérsékletűpárakicsapódást halmazállapothőkisugárzás kristályoscsapadéktalajon növényekenTélen

10 A harmat  A harmat vízcseppek, esetleg összefüggő vízréteg formájában jelentkező nem hulló csapadék, amely a földfelszínen, illetve felszínközeli, szabadban lévő tárgyakon, főként növényzeten figyelhető meg. Rendszerint éjszaka vagy hajnalban alakul ki, amikor a földközelben harmatpont alá hűlő levegő vízgőztartalma kicsapódik. Fűszálakon, fák, cserjék stb. levelein a legáltalánosabb, ezek közelében ugyanis a lehűlő levegő a növények által elpárologtatott vízgőz miatt hamarabb túltelítetté válik; a fűfélék levelein található folyadékcseppek azonban a növény cseppkiválasztásából is származhatnak. Amennyiben a levegő és egy adott felület hőmérséklete egyaránt 0 °C alatti, a harmat megfagy, ez esetben dérről beszélünk. Ez utóbbi nem tévesztendő össze a zúzmarával, mivel a harmat és a dér álló, míg a zúzmara mozgó levegőből csapódik ki. A talajban is keletkezhet harmat, ha a talajban a levegővel együtt áramló vízgőz hidegebb rétegekhez ér és kicsapódik, ez a föld alatti vagy talajharmat. A harmatnak a csapdékszegény időszakban nagy a jelentősége, mert pár órán keresztül megállítja a párolgást és csökkenti a növény vízveszteségét.nem hulló csapadékharmatpont kicsapódik cseppkiválasztásábóldérzúzmarával

11 A köd  A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a látótávolság 1 km-nél kisebb. Ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget párásságnak nevezzük.levegőfelhő látótávolságpárásságnak

12 A zúzmara  Zúzmara kialakulása: 0 o C alatti hőmérsékleten a túlhűlt köd vagy felhőcseppek a különféle tárgyakhoz ütődve azokra ráfagynak. Három fajtáját különböztethetjük meg.hőmérsékletentúlhűltköd felhőcseppekráfagynak  Finom zúzmara: Viszonylag vékony, könnyen lekaparható, sőt lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8 o C alatti hőmérsékleten jön létre. kristályosszélcsendbenlégáramlásban  Durva zúzmara: Legalább mérsékelt erősségű szélben, –2 és –10 o C közötti hőmérsékleten keletkezik. Ez a lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható.tollakhoz  Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3 o C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.  (forrás: metnet.hu)

13 Vége


Letölteni ppt "A csapadék Besenyei Panna. A hulló csapadékok Záporeső  Konvektív, tehát erős feláramlással keletkező csapadékforma. Nagyobb intenzitású, mint az eső."

Hasonló előadás


Google Hirdetések