Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jellemzők és alapfogalmak. A görög tragédia szerkezete Tragédia 1000-1500 sor. Rögzített szerkezet. Nem kötelező, de mégsem térnek el tőle. Konvenció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jellemzők és alapfogalmak. A görög tragédia szerkezete Tragédia 1000-1500 sor. Rögzített szerkezet. Nem kötelező, de mégsem térnek el tőle. Konvenció."— Előadás másolata:

1 Jellemzők és alapfogalmak

2 A görög tragédia szerkezete Tragédia sor. Rögzített szerkezet. Nem kötelező, de mégsem térnek el tőle. Konvenció – színházi „megegyezés” néző és alkotó között. Kardal – jelenet, szituáció váltakozása.

3 A görög tragédia szerkezete Jelenetek Kardal Dialógus, monológ – hatos jambus. Kötelezően, csak a hatodik jambus. Változatos ritmika. Strófa- antistrófa. Egymást követő megszólalások. Előfordul, hogy több tíz sor szerkezete ismétlődik. Azonos sorhosszúság – a replikáknál (szereplők dialógusaiban). Megadja a jelenet tempóját, ritmusát. Parodosz. Kar bejövetele. Anapesztusz – menetelés. Lírai előzmény. Kar gyakran nem ismeri a prologosz tartalmát. Két rövid egy hosszú x U U - x menetelés.

4 A görög tragédia szerkezete Jelenetek Kardal Epeiszodion: Továbbviszi a cselekményt. 3-6 van. Leginkább a „Szín”-re emlékeztet. (Szín: Egy helyszínen játszódó cselekmény.) Cselekmény egy szálon fut a végkifejletig. A fenyegető veszély, vagy a veszély elkerülésének reménye, vágya. – Kizökkent az idő. Szinte minden dráma alapja. _nem folytatható, ami eddig volt. Egyensúlyhiány. A cselekmény: a Végzet beteljesedik. Nem kerülhető el. A döntő tettet legtöbbször nem látjuk. Gyilkosságok, jóslatok. Antigonéban: ??? Sztaszimon: Kar önálló cselekvésre nem képes. Nem befolyásolja a cselekményt. Van kivétel. Komosz: együtt-sírás. A legfájdalmasabb pillanatokban. 1. Hangszeres kísérettel adják elő. 2. Lírai metrumokban, dallammal írják meg. 3. Fájdalom és remény. Exodosz: Kar kivonulása.

5 A görög tragédia szerkezeti elemei Prologosz: előszó, a kar bevonulása előtti szöveg, lehet monológ vagy párbeszéd. Parodosz: a kar bevonuló éneke Epeiszodion: a kardalok utáni párbeszédes rész Sztaszimon: a tragédia cselekménye közötti kardal Exodosz: a kar kivonulási éneke

6 Szophoklész (i.e. 496–406)  Görög drámaíró és tragédiaköltő  Korában újszerű verselési formája  Bátran, lendületesen ábrázolta kora aktuális politikai problémáit  Több, mint 120 darabot írt  Emberábrázolása bevallása szerint olynnak ábrázolja az embereket, amilyeneknek lenniük kell  Tragédiái Pl.: Philoktétész, Trakhiszi nők, Elektra, stb.

7 Történet, cselekmény, cselekvő elemzés, szituáció, dialógus, monológ, szerep, akció és dikció.

8 Történet A történet vagy mese azt tartalmazza, mi történik a szereplőkkel. Idegen szóval ezt hívják egy alkotás szüzséjének.

9 Cselekmény A cselekmény nem az, ami történik, hanem az, hogy a figurák, alakok mit tesznek. Az eseményekre ható aktív cselekvéssorozat. Szükségszerű cselekvések ezek, a szereplők szándékainak, akaratainak, törekvéseinek összekapcsolódó láncolata a cselekmény. Ezek megvalósulhatnak és meghiúsulhatnak. Aktív drámaszemlélet – a cselekvő emberre koncentrál. Arisztotelész szerint a dráma legfontosabb eleme a cselekmény. Példa: Antigoné / Kasimir és Karoline.

10 Cselekvő elemzés Sztanyivszlavszkij rendező-színészpedagógusi módszerének egyik kulcsfogalma, amit az 1930-as években dolgozott ki. A színpadi alkotás előkészítő időszakának próbamódszere, amikor a dialógusból kiolvasható szándékokat, akaratokat fejtik fel.

11 A cselekmény és a jellemek által kialakított pillanatnyi feltételek összessége, feszültsége van, a változás lehetőségét hordozza. Mivel a szituáció (helyzet) a hősöket változtatásra – elhatározásokra, majd tettekre - sarkalja. Fordulóponttól fordulópontig tart, amikor megváltoznak a cselekményből, jellemekből fakadó feltételek. Ez gyakran jár a viszonyok, a szereplők státusának, lehetőségeinek megváltozásával. Alapszituáció: a szituáció első síkja: ami történik. Reálszituáció: a második sík, a mögöttes tartalmak. Az, amiért történik. Goethe szerint az antik és reneszánsz drámákban a hősök uralkodnak a helyzeteik felett, a modernebb darabokban a helyzet eleve megszabja a hősök viselkedését. Szituáció

12 Dialógus Párbeszéd. Jó drámai párbeszéd gazdag modulációs és játéklehetőséget ad a beszélőnek és hallgatójának is. „Hiányos szöveg” – nem mond el, nem fejt ki mindent. Theszpisz emeli ki a karból a hüpokritészt (felelőt ez lesz később a gr-nél a színész neve). Sűrített szöveg – többről szól, mint amit kimond.

13 Monológ Magánbeszéd. A színész ilyenkor egyedül van a színpadon (vagy alszanak, részegek a többiek stb.). Hangosan gondolkodik, vívódik, összegez – mielőtt elhatározásra jutna. Gyakran megelőzi a főfordulópontot. (Előfordul, hogy fontos információkat közöl, tájékoztatja a közönséget – ez a tájékoztató vagy elbeszélő monológ kevéssé drámai. A dialógus és a monológ váltakozása ritmizálás eszköze.

14 Szerep A színjátékszöveg cselekményében, a színjáték meséjében a megjelenő jellem, ami a szituációk során bomlik ki. A színész alakításában (akcióban és dikcióban) ölt testet. A jellem kifejeződése a színészi alakításban). A drámaszöveg alapos elemzése – lásd. cselekvő elemzés – során megfejtett jellemet a színész egyéni, művészi feladata, hogy élő alakká formálja. A figurákat leginkább tetteik, cselekedeteik jellemzik. Ezt árnyalják, kiegészítik a környezetük által megfogalmazott mondatok, vagy a szereplők önjellemzése. Szerepív – honnan hova jut el az adott figura. Szerepértelmezés, szerepfelfogás. – A megírt figura egyéni olvasata. Szerepkör – színész adottságainak megfelelő, figurák. C ’d arte tippi fissi-jére nyúlik vissza.

15 A cselekmény megvalósítása a színészi játék során. A szereplők szándékainak, akaratának megmutatása. A cselekmény egy-egy mozzanatának színészi eszközökkel történő ábrázolása. Szövegpótló, helyettesítő, hangsúlyozó, és kiegészítő akció. Gyakran a szöveg alatti tartalom (Sztanyivszlavszkij) kifejezője. (Akció hiánya is lehet kifejező pl.: megyek – és nem áll fel valaki.) Mimika, gesztus, mozgás, tett. Példa.: Kasimir és Karoline. Akció

16 Dikció A színpadi szövegmondás is cselekvés. Cselekvő mondatok mindegyik akaratról, szándékról árulkodik, ezeket lehet fejteni a cselekvő elemzésben, majd megvalósítani a színpadon. A dikció az alakformálás eszköze is. (Hangszín, hanghordozás, hangerő, hangsúlyozás, szövegtagolás, tempó, érzelmi árnyaltság.) A színész beszédmód által is jellemzi figuráját, felmutatja alakértelmezését. A jellem kifejeződésének része a színész alakításában. Lehet realista vagy elemelt (énekelt torzított) esetleg karikaturisztikus. (Poentírozás: a szöveg tagolása, kiemelés, hangsúlyozás. A poén kijátszása.)

17 Akció és dikció aránya Akció és dikció aránya jellemezhet színháztörténeti korszakot (Két véglet: francia klasszicizmus – a dikció a legfontosabb, comedia dell’ arte az akció elsőrendű, nincs is rögzített szöveg.)


Letölteni ppt "Jellemzők és alapfogalmak. A görög tragédia szerkezete Tragédia 1000-1500 sor. Rögzített szerkezet. Nem kötelező, de mégsem térnek el tőle. Konvenció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések