Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus Tudományfilozófiai szeminárium Készítette: Tar Ágnes cím:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus Tudományfilozófiai szeminárium Készítette: Tar Ágnes cím:"— Előadás másolata:

1 Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus Tudományfilozófiai szeminárium Készítette: Tar Ágnes cím:

2 1. Előzetes kérdések  Minden filozófiai irányzatot az általa alapvetőnek tekintett elvek definiálnak.  Ezek az elvek a történeti fejlődés során megváltozhatnak, új megfogalmazást nyerhetnek, értelmük jelentős változást nyerhet.  Kérdés: Ilyenkor egy irányzat fejlődéséről beszélhetünk, vagy új irányzat állt elő?

3 1.1. Pozitivizmus  Maga a pozitivizmus terminusa is sokféle fejlődésen ment keresztül.  Cél: nem a pozitivizmus fogalmának pontos rögzítése, hanem annak a harcnak a megszűntetéséhez hozzájárulni, amelyet bizonyos pozitivista alaptételeknek számító elvekért folytatnak  Minden olyan nézet pozitivista, amely a metafizika lehetőségét tagadja. Ehhez előbb fontos megvizsgálni mi valójában a metafizika.

4 Metafizika  A metafizika a „valódi lét”, a „valóság önmagában”, a „transzcendens lét” tana.  Vele szemben áll a „látszólagos lét” a jelenségek birodalma, amely a megismerés számára tökéletesen megismerhetők, adottak.

5 „az adott terminus”  „adott”: pozitivisták egyik alapfogalma  „Csak az adott valóságos.”  „Csak az adott adott.”  Mindezek interpretációi ismert metafizikai nézetekhez vezetnek, és akkor a pozitivizmus a régi idealista metafizikával volna azonos. (Holott idealizmus, és pozitivizmus nem fér össze egymással.)

6 2. A kijelentések értelméről  Filozófia feladata: az állítások és kérdések értelmének kutatása és világossá tétele.  Filozófiai analízis során semmiről nem tudjuk eldönteni, hogy reális -e, vagy kitalált, csak azt, hogy mit jelent ha valamiről azt állítjuk, hogy reális.  Mindez tapasztalat útján dönthető el.  Bármely állítás értelme megadható: leírjuk azt a tényállást amelynek esetén az állítás igaz lehet.  A szó jelentését végső soron meg kell mutatnunk, meg kell adnunk, a rámutatás, megmutatás aktusával, s a megmutatottnak adottnak kell lennie.  Minden mondat értelmét végső soron az adott határozza meg, és semmi más.

7 2.1. verifikáció  Ha egy mondatot nem tudok verifikálni, vagyis nem tudom hogyan kell alkalmaznom, mit kell tennem, hogy igaz, vagy hamis voltját kiderítsem, akkor nem tudom, hogy mit állít a mondat.  Egy mondat értelme nem függ attól, hogy a körülmények lehetővé teszik –e a tényleges verifikációt.  Minden kijelentésnek annyiban van értelme, amennyiben verifikálható, amennyiben csak azt mondja ki, amit verifikálunk, semmi többet. (Ez az értelemtöbblet egyáltalán nem írható le, semmi módon nem adható meg, egyetlen nyelven nem fejezhető ki.)  „Van egy nem verifikálható értelem!” mondat értelmetlen, nem mond semmit. Helyes magatartás ekkor: teljes hallgatás.

8 3. Mit jelent a „realitás”? Mit jelent a „külvilág”?  Fontos megállapítás: a valóság, a realitás, az egzisztencia nem tulajdonság.  Egy dolog valóságának állítása a tapasztalatok törvényszerű összefüggéséről tett kijelentés.  Egy érzelem, vagy érzet valóságának állítása nem más értelmű, mint egy anyagi tárgy valóságának állítása. (Teljesen ugyanolyan fajtájú realitást kell tulajdonítanunk a tudati dolgoknak és a fizikai eseményeknek.)

9 3.1. A külvilág  2 különböző módon használjuk a külvilág szót: először a mindennapi értelemben, másodszor, mint filozófiai terminus technicust.  A z első értelemben magától értetődik, hogy vannak tőlünk függetlenül létező anyagi dolgok. (Egészen határozott empirikus kritériumaink vannak erről.)  A tudomány területén is ugyanez a helyzet: ugyanolyan értelemben valóságosak, mint az előző csoport dolgai. (A „láthatatlan dolgok” - pl. atomok, elektronikus mezők - léte ugyanolyan módon verifikálható, mint egy fa, vagy egy csillag valóságossága.)

10 3.2. A „transzcendens lét”  Realista: a valóság-kijelentés értelme nem merül ki a következőben: „ilyen és ilyen körülmények között, ilyen és ilyen tapasztalat fog bekövetkezni”, hanem ezen túlmenően még valami mást is tulajdonít ezen értelemnek. Ez utóbbit „önálló létezés”-nek, „transzcendens lét”-nek nevez.  Ez nem jelent más, mint bizonyos olyan érzelmi állapotot (pl. lelkesültség, kielégülés), amely akkor lép fel, amikor a világot vizsgálják. ( A transzcendens lét szó tehát nem több, mint a beszélő érzésének, pszichológiai beállítottságának a kifejezése.)  Egy másik világról még csak beszélni is lehetetlen logikailag.

11 4. Összegzés 1. A „pozitivisztikus” irányzatok megtámadhatatlan elve: a mondatok értelmét maradéktalanul kimeríti az adotton végrehajtott verifikációjuk. 2. Egyedül az adott valóságos állítás értelmetlen. 3. A következetes empirizmus nem tagadja a külvilág létezését, a transzcendenciát, hanem ennek tagadását, állítását értelmetlennek gondolja. 4. A logikai pozitivizmus és a realizmus nem ellentétesek. Ellentét: empirista-metafizikus között. (Nem értik egymást.)


Letölteni ppt "Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus Tudományfilozófiai szeminárium Készítette: Tar Ágnes cím:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések