Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete* *A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete* *A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd."— Előadás másolata:

1 Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete* *A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd.

2 A tudományos kutatás paradigmája Általánosan elismert tudományos eredmények összessége, mely egy bizonyos időszakban tudományos kutatók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljeként szolgál. 10. Oldal 9.sor

3 A normál tudomány Normál tudományon olyan kutatást értünk, mely határozottan egy vagy több múltbeli tudományos eredményre épül, nevezetesen olyan eredményekre, amelyeket egy bizonyos tudományos közösség valameddig saját további tevékenysége alapjának tekint. 24. Oldal 1.sor

4 A fény fotonokból, azaz kvantummechanikai entitásokból áll, s ezek hol hullámjellegűek, hol részecskejellegűnek mutatkoznak. Vázlatos példa egy paradigmára (illetve inkább annak egy részére) XX. században: (Planck, Einstein és még sokan mások…) A fény transzverzális hullámmozgás. XIX. században: (Young és Fresnel) A fény anyagi korpuszkulákból áll. XVIII. században: (Newton Optikája, mint paradigma) Tudományos forradalom Fokozatos forradalmi átmenet: Az érett tudomány szokásos fejlődési sémája 26. Oldal eleje

5 De! A fény anyagi testekből kiáramló részekék alkotta valami. XVII. század előtt: A fény a testek és a szem közötti közeg módosulása. A fény a közeg és a szemből áradó valamiféle sugárzás kölcsönhatása. Elmélet 1 2n+1 n (tudós) Ezek nem paradigmák, csak ‘iskolák’, hiszen nem általánosan elfogadott a ‘tanításuk’. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy bár tudósokról beszélünk,,,munkájuk valóságos eredménye nem éri el a tudományosság szintjét’’

6 Jelenségek Iskola 3 Iskola 5 Iskola 2 Iskola 1 Iskola 4 A tudományok ‘érése’ -- 1 A különböző ‘iskolák’ felmérik a jelenségeket, adatokat gyűjtenek, majd az elméletüket azzal próbálják alátámasztani, amire magyarázatot tudnak adni, és gyakran ugyanezen jelenségeket hozzák fel mások elméletei ellen. Ezek az iskolák sokat vitatkoznak egymás alapjairól.

7 A tudományok ‘érése’ -- 2 Azon iskolák, melyek jobb, hatásosabb érveket tudnak felmutatni, elveszik másik iskolák tanítványait, és egy idő után egyes iskolák kivesznek vagy beolvadnak máshova. Jelenségek Iskola 3 Iskola 5 Iskola 2 Iskola 1 Iskola 4

8 Jelenségek Iskola 1 A tudományok ‘érése’ – 3 A paradigma születése A ‘győztes’ iskolának vetélytársa nem lévén alkalma nyílik arra, hogy egyetemessé váljon, és így eleget tegyen a paradigma definíciójának. Az immár saját tudóstársadalmá tól elvárja a paradigmát, mint tananyagot, és ezoterikussá válhat. Mostantól megteheti és meg is teszi azt, hogy kevesebb figyelmet fordít az alapokra, magasabb szintű elméletekre koncentrál. Ugyanakkor középpontjában egy ideig még a paradigma előtti iskola figyelmének középpontjában álló témák vannak. Később az anyaggyűjtés és tisztázás, irányított tevékenységgé válik, így a felfedezések felgyorsulnak, egyre több eredmény születetik. Iskola 3,,Könnyebben születik igazság tévedésből, mint fejetlenségből.’’ -- Bacon

9 Pár nem lényeges megjegyzés az előbbi modellhez Természetesen előfordulhat, hogy egy rivális ‘vesztes’ iskola kiszorul és elszigetelődik. Pl.: asztronómia vs. Asztrológia Egy iskolának a paradigmává válásához nem szükséges, hogy minden rivális ellenérvét kivédje. Pl.: Franklinnek komoly problémát okozott a negatív töltésű testek kölcsönös taszítása. A lényeg a népszerűség és elfogadottság, és az ezt lehetővé tevő hatásos érvek.

10 A paradigmákról A paradigmák hierarchiába rendezhetők aszerint, hogy mennyire sikeresen lehet velük megoldani egy problémát, amit az adott korban időszerűnek gondolnak. A tudomány tulajdonképpeni célja nem más, mint a ‘tökéletes’ paradigmát megtalálni. 37. Oldal 7.sor

11 Hogyan érjük el a tökéletes paradigmát? Ismerjünk meg minél több olyan tényt,,,amelyet a paradigma különösen megvilágító erejűnek mutat’’! 37. Oldal 9.sor Fejtsük ki a lehető legjobban a paradigmát! Hozzuk minél inkább összhangba a paradigmában lévő tényeket és az előrejelzéseket!

12 Mit gondolt a naiv olvasó (én), mire törekszik a normál tudomány? Történeti kutatás és megfigyelés nélkül: 37. Oldal közepe Újfajta jelenségek előidézésére! Figyelembe veszi a sémákba nem illő jelenségeket! A tudósok maguktól akarnak új elméleteket kitalálni! Türelmesek a mások által kitalált új elméletekkel is! Azonban mindez nem igaz. Sőt! Ezeknek az ellenkezője igaz! A normál tudomány keretében folyó kutatás inkább csak a paradigmával járó jelenségek és elméletek összekapcsolására irányul.

13 Hogyan fejlődik akkor mégis a normál tudomány, ha ennyire korlátozza az aktuális paradigmája?,, a normál tudomány beépített mechanizmusa biztosítja a kutatást megkötő korlátozások lazulását, mihelyt e korlátok forrása, a paradigma már nem működik hatékonyan. Ezen a ponton megváltozik a tudósok viselkedése és kutatási problémáik természete is.’’ -- Kuhn 37. Oldal alja

14 3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése, bizonytalanságok eloszlatása, új problémák megoldásának lehetővé tétele. 1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma fényében sokat tárnak fel a dolgok természetéről. 38. Oldal 2.bek. 2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet egyezését kimutassák. Ez az, amire a paradigma úgymond ‘koncentrál’. Ez függ a legjobban a paradigmától, hiszen a paradigma léte veti fel a megoldandó problémát. Ez a legfontosabb. A normál tudomány három fő kutatási területe 1) A lényeges tény meghatározása. 2) A tények összehangolása az elmélettel. 3) Az elmélet teljes kifejtése.

15 1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma fényében sokat tárnak fel a dolgok természetéről. A csillagászatban a csillagok pozíciója és fényrendje, a fedési kettőscsillagok és a bolygók periódusai, A fizikában az anyagok fajsúlya és összenyomhatósága, a hullámhosszak és spektrumintenzitások, a fajlagos vezetőképesség és a Volta-hatás A kémiában a vegyületek és az egyenértéksúlyok, az oldatok forráspontj aés savassága, a szerkezeti képletek és az optikai aktivitások. 38. Oldal alja.

16 2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet egyezését kimutassák. Évi parallaxis bizonyítására épített távcsövek, Atwood-féle ejtőgép, hogy bizonyítsák Newton II. törvényét, Foucault készüléke, aminek azt kellett volna bizonyítani, hogy a fény sebessége nagyobb a levegőben, mint a vízben, Az óriási szcintillációs számláló, amivel a neutrínók létezését akarták igazolni. 39. Oldal közepe

17 3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése, bizonytalanságok eloszlatása, új problémák megoldásának lehetővé tétele.,,Newton például megállapította, hogy két egymástól egységnyi távolságra levő egységnyi tömeg között a világmindenségben mindenhol ugyanaz az erő lép föl, függetlenül az anyag fajtájától.’’ Ez a lépés nem lett volna szükséges ahhoz, hogy megválaszolja az általa fölvetett kérdéseket. A csillagászati egység meghatározása, Avogadro-szám, Joule-féle együttható, Elemi töltés, Boyle törvénye a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés, Coulomb: az elektomos töltések közötti vonzóerő nagysága, Joule : a villamos ellenállás, az áramerősség és a termelt hő közti viszony. 40. Oldal közepe

18 A normál tudomány, mint rejtvényfejtés Ha pedig valaki igazol valamit, ami a jól bevált paradigmát alátámasztja, akkor az senkit sem fog meglepni. 47. Oldal Mi van, ha egy eredményt nem tudunk az elméletbe illeszteni? Bénázik a tudós.,,Az a kutatási program pedig, amelynek kimenetele nem fér bele ebbe a szűkebb körbe [az elméletbe illeszkedő eredmények körébe], általában egyszerűen kudarc, s nem a természetre, hanem a tudósra jellemző.’’ -- Kuhn és az előre várt eredmény elmaradása a tudós kudarca, akkor Ha azonban a tudomány célja nem lényeges újdonságok elérése,

19 Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni? Fejlesszünk ki egy spektrométert! 48. Oldal Ezek a kutatások növelik a paradigma alkalmazhatóságának körét és pontosságát. Innen a lelkesedés? Tökéletesítsük a rezgő húrok problémájának megoldását! Számolgassunk csillagászati táblázatot… Méricskéljünk a régi jól bevált műszereinkkel… Szeretik a tudósok. Nem szeretik a tudósok. Ugyanazt kéne csinálniuk újra és újra…

20 Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni? A tudós pedig a rejtvényfejtő. 48. Oldal Rejtvény és kihívás. A probléma most így jelentkezik: Mi az a rejtvény? Mikor rejtvény valami és mikor nem?

21 Mikor rejtvény egy probléma? 48. Oldal Akkor biztos nem rejtvény, ha nem lehet megoldani! A gonosz:Mondjuk hasraütésszerűen válogassunk ki pár puzzle készletből darabokat, keverjük össze őket…

22 Rejtvény és a paradigma 48. Oldal Mi nem rejtvény? Vagy másképp fogalmazva: Mi az, ami nem érdekli a tudósokat? Rejtvény az a tudományos kutatás, ami a paradigmával összekapcsolva eredményre vezet(het). ‘Az nem az én szakterületem.’ ‘Túl problematikus, hogy megérjék a rájuk fordított időt…‘ ‘Metafizika…’ ‘Annak semmi köze a fizikához.’,,Részben azért látszik a normál tudomány fejlődése annyira gyorsnak, mert művelői olyan problémákra összpontosítják figyelmüket, amelyeknek a megoldásában csak saját leleményességük hiánya gátolja őket.’’--Kuhn Definíciós kísérlet:

23 Hogyan lesz valaki tudós? 50. Oldal Indítékok, amik a tudományhoz vonzzák a leendő tudóst: Hasznosak akarnak lenni Szabályszerűség fölfedezése Elfogadott ismeretek ellenőrzése Új területek feltárásának csábítása Ugyanakkor ezek a vágyak is tartják a tudomány vonzáskörében a tudóst, ha esetleg karrierje elején kudarcok érnék. Ezt a tudomány néha csinálja.,,Az egyén azonban szinte sohasem tesz semmi ilyesmit’’! Az elköteleződése után már csak a rejtvények ‘egyedi’ megoldása motiválja. Aszenvedélyes tudós szenvedélybeteg keresztrejtvényfejtőhöz válik hasonlatossá. A szakterület pedig rejtvényfejtésen kívül semmi mást sem kínál a tudósnak.

24 Rejtvény és tudományos problémák közti párhuzam. Oldal Egy puzzle szokásos kirakása viszont rejtvény, mert szabályok szerint kell kirakni. Szabályok pl.: az összes darabot fel kell használni, nem szabad beleerőltetni, stb. Egy probléma azért még nem rejtvény, mert tudjuk, hogy van egy megoldása! Például egy puzzle elemeiből egy (nem szabályos illeszkedés szerinti) forma vagy egy alak kirakása nem rejtvény, és kirakója nem rejtvényfejtő, inkább csak művészien kreatív. Egy probléma rejtvénységéhez tehát szükség van egy szabályra és egyetlen megoldásra.

25 Rejtvény és paradigma Oldal Korlátozva vannak az elméleti problémák elfogadható megoldásai Szabály~’bevett szempont’~’prekoncepció’ Pl.: Newton mozgás és grav. törvényeiből nem jött ki a Hold mozgása. Valaki változtatni akart a paradigmán, a Hold-probléma megoldására új törvényt akart bevezetni. A közösség nem fogadta el, és 1750-ig vártak, míg befutott a paradigmabarát megoldás. Tfh. egy tudós készüléket épít a fényhullámhosszok meghatározására. Épít egy szerkezetet, ami számokat rendel a spektrumvonalakhoz. Az elfogadott optikai elmélet alapján elemezve ki kell mutatnia, hogy számok az elméletben mint hullámhosszmértékek szerepelnek. Egyébként a kolégái joggal állíthatják, hogy semmit sem mért.

26 A tudományos forradalmak jellemzése 101. Oldal Mikor van forradalom? Amikor paradigma már nem tud megválaszolni minden kérdést. Amikor paradigma- váltás van. Mikor van paradigma- váltás? Paradigmaváltás az is, amikor a paradigmának csak egy része cserélődik le. Pl.: A röntgensugarak a csillagászokat nem érintették.

27 A tudományos forradalmak jellemzése: Forradalmi forgatókönyv 101. Oldal Hogy zajlik le egy tudományos forradalom? Egyre több morgolódó, egyre több elégedetlenkedő Pont mint a politikai… Megrendül a bizalom Az emberek különböző csoportokhoz állnak, egyik a régit akarja, másik az újat… A tömeges meggyőzés eszközeihez nyúlnak

28 A tömeges meggyőzés eszközei 102. Oldal Vita a paradigmákról paradigmákkal… A paradigmák védelmében a paradigmákhoz folyamodnak. Körkörösség! Vagy az egyik paradigma, vagy a másik. Nem probléma! ‘Mutasd be, hogy működik a paradigmád…’ Ez nagyon meggyőző is lehet! Azonban logikailag nem fog kényszeríteni senkit! Nem is kell ilyesmi. Úgyis a többség dönt, nem a logika.

29 Mi okozhatna paradigmaváltást? 106. Oldal 1) A meglévő és a paradigma által eddig megmagyarázott eseményeket új elmélettel próbálják magyarázni. Pl.: Arisztarkhosz i.e. III. században hiánytalanul kifejtette Kopernikusz elméletét, a heliocentrikus világképet. A ptolemaioszi geocentrikus világkép azonban sokkal észszerűbb volt akkor, és felesleges volt helyettesíteni. Az anomáliák a rendszerben csak később keletkeztek, amik alapján a régi geocentrikus paradigma képviselői jobb híján álltak át a kopernikuszi paradigmájára. Nem lehet a természet alapján dönteni.

30 Mi okozhatna paradigmaváltást? 106. Oldal 2) A meglévő jelenségekhez az aktuális paradigmák kellő felvilágosítást adnak ugyan, de még ki kell fejteni az elméletet a részletek megismeréséhez. Ha valaki ugyanakkor mégis új paradigmát keresne, a közösséget valószínű nem érdekelné. Pl. a Hold és a gravitációs problémák. Ilyenkor viszont a meglévő paradigmában oldják meg a problémát, nem pedig új paradigmát keresnek.

31 Mi okozza a paradigmaváltást? 106. Oldal 3) Az elmélet teljes kifejtését gátló anomáliák. Az anomáliával próbálkoznak, és vagy sikerül beilleszteni, vagy nem. Ha makacsul tartja magát az anomália, akkor lásd: forradalmi forgatókönyv.

32 Kumulatívan fejlődik-e a tudomány? 102. Oldal Van a tudomány, ami egyre több és több dolgot fedez föl, és a tudás, elmélet, magyarázat, jelenség csak gyűlik, gyűlik… A naiv kumulatív fejlődés: Paradigmák nyelvén: Van egy kezdeti paradigma, és a paradigmák lecserélődése (a tud. forradalom) mindig úgy alakul, hogy az új mindig tartalmazza az előbbit.

33 Miért tűnik kumulatívnak? 105. Oldal A tudósok, ha már el kell hagyni a paradigmát, olyan paradigmára térnek át, amelyben a lehető legtöbbet tarthatják meg a régiből. Nem légből kapott ötlet: Ennek az ideális esete a kumulatív fejlődés.

34 Newton vs. Einstein 102. Oldal Einsteiné az új paradigma. Newtoné a régi paradigma Einstein jött látott és győzött, Newtont pedig kidobták a kukába. Newtoni paradigma Einsteini paradigma Tudomány- történeti ellenérv: Newtont nem dobták ki a kukába. Az einsteini elmélet arra kell, ha nagyok a relatív sebességek. Ha elenyészően kicsik, arra jó a newtoni dinamika is.

35 Nincs valódi győztes? 102. Oldal Tehát ez alapján sikerült megvédeni Newtont, és csak akkor kell előszednünk Einsteint, ha nagy relatív sebességek vannak jelen. Tehát sikerült megvédeni egy elméletet, amely csak egy jelenségcsoportra volt alkalmazható!

36 Flogiszton-elmélet 108. Oldal 2.bek. A flogiszton elmélet rendet tett egy sor kémiai és fizikai jelenség közt: Miért égnek az éghető anyagok: Miért rendelkeznek a fémek sokkal több közös tulajdonsággal, mint az érceik: Miért keletkeznek savak szén, kén stb. égésekor… Miért jár térfogatcsökkenéssel a zárt térben folyó égés… Sok flogiszton van bennük A flogisztonok keveréke az elemi földdel…

37 Pozitivisztikus megszorítások 109. Oldal 2.bek.,,csak akkor lehet így megvédeni az egyes elméleteket, ha alkalmazásuk körét olyan jelenségekre és olyan pontosságú megfigyelésekre korlátozzuk, amelyekkel már a rendelkezésre álló kísérleti bizonyítás is foglalkozik’’,,A tudósoknak nem szabad tudományos igényű kijelentést tenniük semmiféle még meg nem figyelt jelenségekről.’’,,a tudósnak saját kutatásai közben nem szabad az addig követett elméletre támaszkodnia, ha a kutatás olyan területre lép, vagy olyan pontosságra törekszik, melyre az elmélet korábbi alkalmazásaiban nincsen precedens.’’

38 Pozitivisztikus megszorítások 109. Oldal 2.bek. Ezekkel a megszorításokkal sikeresen kikapcsoltunk minden olyan mechanizmust, amely anomáliát találhatna, és ezáltal alapvető változást hozhatna!,,A tudomány érdemleges előrelépésének ára a tévedés kockázatának vállalása’’

39 Newton vs. Einstein 109. Oldal 2.bek. A relativitáselmélet törvényei: E 1, E 2, E 3, … A newtoni dinamika törvényei: E 1, E 2, E 3, …N 1, N 2, N 3, … Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. A speciálisan newtoni törvények állításai. Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. Newtoni paradigma Einsteini paradigma

40 Newton vs. Einstein 109. Oldal 2.bek. A relativitás elmélet előtti Newtoni törvények állításai: N 1, N 2, N 3, … Az newtoni paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. A relativitás elmélet utáni Newtoni törvények állításai: N’ 1, N’ 2, N’ 3, … Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak.

41 Newton vs. Einstein 110. Oldal 2.bek. Newtoni paradigma része a Einsteini paradigmának Tömeg megmaradTömeg nem marad meg A newtoni paradigmát csak ‘szimuláltuk’ az einsteini paradigmán belül! (Az új alapelemekkel) A paradigmaváltással megváltoztak az univerzumunk strukturális alapelemei is! Tehát a ‘bővüléses’ paradigmaváltás nem kumulatív! Nem marad meg a ‘régi’.

42 Newton vs. Einstein 110. Oldal 2.bek. Az új paradigmára való áttérés a régebbinek alapokig ható lerombolásával járt. De nem járt új dolgok vagy fogalmak bevezetésével. A tudományos forradalom: Kicserélődik a fogalomhálózat.

43 A forradalmak, mint a világszemlélet változásai 119. Oldal 2.bek. A paradigmaváltással máshogy látjuk a világot? A ‘fejjel lefelé’ szemüveg. A ‘rendellenes kártyák’ „magának az érzékelésnek is előfeltétele valami paradigmaféle”

44 Rendellenes kártyák és az Uránusz 119. Oldal 2.bek. Kártyapélda Az eset az Uránusszal 0. lépés: többször dokumentálták csillagnak. 1. lépés: korong alakú, és mozgott: üstökösnek dokumentálták. 2. lépés: valaki fölvetette, hogy lehet hogy bolygó.

45 Kihat-e az ilyesmi? 119. Oldal 2.bek. Véletlen-e, hogy az európai csillagászok éppen a kopernikuszi új paradigmában tapasztaltak először változást az addig változhatatlannak vélt égbolton? Régi objektumok Váratlanul új felfedezés Régi eszközök Kopernikuszi paradigma


Letölteni ppt "Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete* *A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések