Regionális egyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Regionális egyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Regionális egyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon
Készítette: Antal István

2 Az Európai integrációs folyamat lényeges feladatai :
Egyes országok között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése elmaradott országok és régiók felzárkóztatása Az Európai Unió működése során világossá vált, hogy az előrehaladó integráció nemhogy csökkenti, hanem egyesen növeli a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Ez politikai feszültségek forrása lehet, amely az Unió működőképességét és ezzel az EU létét fenyegeti,

3 Az unión belül a versenyelőny legfontosabb forrása a tudás, az információ és az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége lett. Okai: gyors termékelavulás minőség iránti igény állandóan változó keresletnek való megfelelés Versenyelőnyük azoknak van, akik képesek folyamatosan megújítani termékeiket, műszaki és szervezeti fejlesztésekkel emelni a termelékenységet, és fejlett információs- és kommunikációs rendszerek segítségével csökkenteni a távolságból és időből eredő veszteségeket

4 Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése elvileg megszabadítja az EU jelenlegi és jövőbeli periferikus régióit a távolságokból származó hátrányok nagy részétől. A telekommunikációban és a tőkemobilitásban bekövetkezett változások sokkal szabadabbá tették a telephely kiválasztásának lehetőségét, ami a kedvezőtlen régiók számára is előnyöket rejt. Megfelelő közlekedési és kommunikációs hálózatok nélkül a kevésbé fejlett régióknak nincs esélyük a fejlődésre.

5 A gazdasági modernizáció sikere függ :
Az Unió által nyújtott támogatások a meglévő terelőhatások miatt (incidencia hatás, donor hatás, Rotterdam effektus, stb.) nem feltétlenül elégségesek egy ország gazdasági versenyképességének helyreállításához, hanem alapvető nemzeti alkalmazkodásra van szükség. A gazdasági modernizáció sikere függ : külső tényezők az adott ország gazdaságpolitikája üzleti tevékenység környezetétől befektetőknek nyújtott kedvezmények az infrastruktúra megfelelő szintje piaci növekedés kilátásai Exportlehetőségek A hosszú távon fenntartható nemzeti/regionális gazdasági fejlődés alapját kétségtelenül a szigorú makrogazdasági politika és az infrastruktúra területén végrehajtott beruházások jelentik.

6 A regionális különbségeket meghatározó tényezők
A legkevésbé fejlett tagországok és az EU legfejlettebb tagországai között az eltérő fejlődési pályák következtében jelentős különbségek állnak fenn az egyes régiók infrastrukturális szintjében: a közlekedési, energia-, valamint a távközlési hálózatok kiépítettségében, és az emberitőke-ellátottságában, a munkaerő felhalmozott tudásában és képességeiben

7 I. Infrastruktúra Szakmai körökben nem szűnik a vita arról, hogy közpénzekből, vagy a magántőke bevonásával kell-e fedezni az infrastrukturális fejlesztéseket A magántőke távol tartja magát ettől a területtől Gazdaságilag megalapozott lenne az uniós költségvetés minél nagyobb hányadát kitevő részét az infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A távközlés, mint az infrastruktúra-hálózat egyik elemét, sokszor a közlekedési hálózatok modern alkotórészeként tartják számon. Ugyanakkor a távközlés sokszor a közlekedési hálózat iránti igényt is növeli, azáltal, hogy olyan kapcsolatokat teremt, amelyek következtében megnő az áruszállítás és utazás. A kiépült távközlési rendszereknek centralizáló és decentralizáló hatása egyaránt lehet.

8 A háztartások internet-kapcsolattal való ellátottsága (a háztartások százalékában) 2002-ben
Forrás: Eurostat

9 II. Emberi erőforrások, oktatás
A régiók versenyképessége nemcsak a fizikai infrastruktúra állapotától függ, hanem egyre inkább meghatározó jelentőséggel bír az emberi erőforrások minősége Jelentősek az Unión belül fennálló különbségek A fiatal korosztály képzettségi szintje folyamatosan emelkedik

10 III. Kutatás-fejlesztés
A gazdasági fejlettségbeli különbségek az eltérő termelékenységi és versenyképességi szintben mutatkoznak meg A kutatás-fejlesztés területén megmutatkozó eltéréseket a K+F tevékenységre fordított összeg és a GDP százalékában fejezzük ki. Az Európai Unió költségvetésének (nem a GDP-jének!) kb. négy százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre Nemzetállami szinten a kutatás-fejlesztésre fordított összegek a GDP két százalékát teszik ki Európában, míg a versenytársaknál (USA, Japán) ugyanez a mutató 2,7 és 3,2 százalék.

11 a világ gazdasági nagyhatalmai
IV. Működő tőke A külföldi tőke vonzásának képessége is jelentősen befolyásolja egyes nemzetek, szűkebb értelemben régiók versenyképességét Rang Ország / Konszern GDP / Forgalom Ország / Konszern 1. USA 8.079 43. Royal Dutch / Shell 105 2. Japán 4.395 53. IBM 88 23. General Motors 177 54. Szingapúr 85 24. Dánia 174 73. Deutsche Bank 59 25. Wal-Mart 167 89. Magyarország 48 a világ gazdasági nagyhatalmai Forrás: Világbank, Fortune [Werner – Weiss, 2000]

12 A telephelyválasztás klasszikus indokai:
felvevőpiac közelsége nyersanyag-beszerzési források elérhetősége munkaerő minősége és ára megfelelő infrastrukturális háttér A transznacionális vállalatok általában Németországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot jelölték meg, mint a vállalat számára ideális telephelyet. Az erőforrás-ellátottság és a piaci potenciál közelség jelentik a fő szempontokat a vállalatok számára

13 Az 1 főre jutó GDP alakulása az Európai Unióban 1999-2005 között
1999-ben az 1 főre jutó GDP legmagasabb értéke 266,4% volt az Inner-London brit régióban, míg a legszegényebb régió a lengyel Lubelskie volt az EU25 1 főre jutó GDP átlagának 31,9%-ával 2005-ben a legmagasabb jövedelem az átlag 302,7%-a volt az EU27-ek átlagához képest továbbra is az Inner-London régióban, míg a legalacsonyabb a Nord-Est román régióban volt 24,2%-kal. Inner-London évtizedek óta messze a legtehetősebb régiója az Uniónak

14 Az 1 főre jutó átlag GDP-t meghaladó régiók száma
Az EU-s átlag feletti, illetve a 75%-os küszöbérték alatti 1 főre jutó GDP-jű régiók aránya Év Nuts 2 régiók száma Az 1 főre jutó átlag GDP-t meghaladó régiók száma Az 1 főre jutó átlag GDP 75%-a alatt lévő régiók száma 1999 (EU25) 254 114 (az összes régió 44%-a) 67 (az összes régió 26%-a) 2005 (EU27) 271 129 (az összes régió 47%-a) 69 (az összes régió 25%-a) Forrás: EUROSTAT

15 GDP alakulása az EU-ban
Elsősorban azok a régiók jogosultak a Strukturális Alapok forrásaira, melyek 1 főre jutó GDP-je az uniós átlag 75%-a alatt van Sajnos a régiók közül még mindig minden negyedik ehhez a csoporthoz tartozik. A GDP növekedése is változatos képet mutat az közötti időszakban. A 10 leginkább fejlődő régió között elsősorban az újonnan csatlakozott államok régiói voltak A legnagyobb mértékű visszaesést az 1 főre jutó GDP-ben Guyane francia régióban lehetett tapasztalni

16 Regionális különbségek az Európai Unióban

17 Munkanélküliség és foglalkoztatottság az EU-ban
A munkanélküliek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta nagysága társadalmi és gazdasági szempontból is kritikus kérdés. Fontos társadalompolitikai feladat és elvárás a munkanélküliség csökkentése. A foglalkoztatottság az EU számára az egyik legérzékenyebb pont ezért stratégiai fontosságú. Az EU megfogalmazta azt a foglalkoés versenypolitikai alapelvet, hogy a relatíve alacsony foglalkoztatási színvonal növelése jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot, mert olyan forrásokat lenne képes mobilizálni, amellyel Európa versenyképessége lényegesen javulhat.

18

19 Az uniós tagországok 2007. évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora

20 Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitás magában foglalja a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket is. Ennek nagysága egyaránt fontos az adott korcsoportba tartozó népesség milyen hányada jelenik meg valamilyen módon a munkaerőpiacon, és milyen hányada marad távol. Konkrétan a éves korosztályt értjük alatta. A gazdasági aktivitás az EU-ban 2004-ben 70,7 %, 2003-ban 70,4 % volt. Ha az USA (83,7 %) és Japán (81,1 %) aktivitási rátáit hasonlítjuk össze az EU-val, akkor megelőzik Európát. Legnagyobb különbségek a éves korosztály alatti és feletti csoportokban jelentkeznek. A évesek aktivitása leginkább a nemzeti iskolarendszerektől függ, meddig tartják benn az iskolában az adott korosztályokat, mikor léptetik ki őket a mukaerőpiacra.

21 2001 2002 2003 2004 EU-15 70,0 70,2 70,4 70,7 Euró övezet 68,4 68,7 68,9 69,3 Belgium 63,1 63,2 63,5 Dánia 79,1 78,6 78,7 Németország 74,6 74,3 74,1 Görögország 61,1 60,7 60,5 60,4 Spanyolország 65,3 66,4 66,8 67,4 Franciaország 69,5 69,7 69,9 Írország 68,8 Olaszország 64,9 65,6 66,1 66,9 Luxemburg 64,4 65,7 Hollandia 77,9 78,2 78,5 Ausztria 76,3 76,4 76,5 Portugália 72,7 73,1 73,5 73,8 Finnország 74,8 74,9 Svédország 77,8 77,5 77,1 76,8 Egyesült Királyság 76,6 76.6 Az aktivitási ráta alakulása (%)

22 Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon
A rendszerváltást követően a piacgazdaságra való átmenet a 90-es évek végére befejeződött, ennek eredményeképpen az ország térszerkezete, térségi és területi tagoltsága lényegesen eltér a rendszerváltás előtti helyzettől. piacgazdálkodásra jellemző elemek: a vállalkozások számának robbanásszerű emelkedése, a külföldi tőke meghatározó szerepe, a mindent átszövő piac hatása, valamint a széleskörű privatizáció

23 Az új térszerkezet formálói:
rendszerváltozás külföldi tőkebefektetésekre épülő gazdasági megújulás párhuzamosan jelen lévő válságjelenségek (munkanélküliség, jövedelemcsökkenés, a beruházások jelentős visszaesése) Az átalakulás gazdasági, politikai és társadalmi következményei jelentősen megváltoztatták a területi struktúrát és növelték az egyenlőtlenségeket. A fővárosi agglomeráció megerősítette dominanciáját

24 Az új térszerkezet meghatározó elemei:
a főváros kiugró fejlődése az ország többi részéhez viszonyítva, a nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi régiókkal szemben a kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága a településhálózat erősödő gazdasági tagoltsága. A bruttó hazai termék mind az egy főre jutó értéke, mind a tömegéből való részesedést tekintve a legjobban kifejezi az ország egyes területei (régiói, megyéi) közötti fejlettségi és teljesítménybeli különbségeket.

25 A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2003
Régió Mezőg.,vadg., erdőgazd., halászat Ipar Építőipar Szolgál-tatások Ágazatok összesen (alapáron) Közép-Magyarország 52 836 Közép-Dunántúl 59 857 84 224 Nyugat-Dunántúl 65 641 83 001 Dél-Dunántúl 80 975 63 120 Észak-Magyarország 54 214 70 282 Észak-Alföld 89 512 Dél-Alföld 80 237 ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: régiók összesen

26 A regionális GDP különbségei
Az egy lakosra jutó GDP regionális eltérése* Év A legfejlettebb A második legfejlettebb és a legfejletlenebb régió hányadosa 1995 2,05 1,45 1996 2,16 1,53 1997 2,26 1,57 1998 2,23 1,64 1999 2,42 1,80 2000 2,47 1,81 2001 2,44 1,63 2002 2,57 1,62 2003 2,52 1,68

27 A főváros fejlettség szempontjából kiemelkedik az országból
Itt van a külföldi érdekeltségű vállalkozások és bejegyzett tőkéjük több mint 50%-a. A főváros kiugró növekedése eredményeként a regionális fejlettségi különbségek nagy távlatú differenciálódását mutatja Regionális léptékben erőteljes Nyugat-Kelet megosztottság alakult ki. Az ország legdinamikusabb, válságjegyekkel legkevésbé érintett térsége a főváros mellett Nyugat-Dunántúl, ezen belül is Győr-Moson-Sopron és Vas megye, és az utóbbi években felzárkózott Fejér megye A skála végén Észak-Magyarország és Észak-Alföld van, a legalacsonyabb fejlettségű Szabolcs-Szatmár-Bereg , Nógrád , és Borsod-Abaúj-Zemplén megye A Nyugat-Kelet megosztottság sem egyöntetű

28 Az országban a NUTS 2 rendszernek megfelelően 7 régió került kialakításra
A regionális rendszer még napjainkban sem működik megfelelően. A kialakított régiók között jelentős fejlettségbeli különbségeket regisztrálhatunk. Az egyenlőtlenségek bizonyos elemei csökkenthetők, de látványos eredmény nem várható. A képzett, fegyelmezett és innovatív munkaerő jelenléte kvalifikált vállalatok betelepülését ösztönzi A hátrányos helyzetű régiók leszakadása önmagát erősítő folyamattá válik. Hazánk ipari termelését három régió (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) határozza meg, míg a mezőgazdasági termelés főleg két régió (Észak-Alföld, Dél-Alföld) teljesítményén múlik.

29

30 Források Regionális különbségek az Európai Unióban és a különbségeket meghatározó tényezők (egyetemi oktató jegyzet) Zsugyel János: Az Európai Uinió regionális politikája történeti fejlődésének elemzése Kovács Julianna: Regionális különbségek Magyarországon Nagy Henrietta: Regionális egyenlőtlenségek Európában Harsányi Endre1 – Harsányi Gergely2 – Nagy Attila János: -Területi fejlettségi különbségek Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban