Az Európai Közösség költségvetésének története

Az előadások a következő témára: "Az Európai Közösség költségvetésének története"— Előadás másolata:

1 Az Európai Közösség költségvetésének története
Sárkány Andrea

2 A közös költségvetés speciális jellege
A nemzetközi szervezetekhez képest és a nemzetállamokhoz képest is eltérő jelleggel bír. Forráselosztó funkciója korlátozottabb tagállamaiénál, de túlmutat a nemzetközi szervezetek költségvetésénél. A tagállamok termelői és fogyasztói között csoportosít át jövedelmeket úgy, hogy finanszírozza és támogatja a közösségi politikákat, a közös célokat. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem lehet hiánya, vagy többlete.

3 Előzmények - A Közös költségvetés létrejötte (Egyesülési Szerződés, 1967) ben megszűnik a tagállamok befizetése. Helyette az importra kivetett vámok váltak az elsődleges jövedelemforrássá ra a költségvetés a tagállamok GDP-jének 1,7%-át tette ki Jacques Delors első csomagja. Ez újabb jövedelemforrást jelentett, a tagállamok GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem) arányos hozzájárulását.

4 1992. Delors második csomagja
1992. Delors második csomagja. Tövább növekedett a strukturális és kohéziós politikára fordítható összegek aránya, ugyanakkor 1,4 százalékról 1 százalékra csökkentették a hozzáadottérték-adót. Arányosítás, a szegényebb tagállamoknak kedvezett. A belső aránytalanságok felszámolása érdekében megszületett az Agenda 2000 program (Berlin, 1999.). Témái: az EU költségvetése, a Strukturális Alapok és a közös agrárpolitika (CAP) reformja.

5 kép: http://press.anu.edu.au/tracking/mobile_devices/ch01s07.html

6 A közös költségvetés alapelvei
Évenkéntiség elve Közös elszámolási egység elve Egyensúly elve Részletesség elve Specialitás elve Gondos pénzgazdélkodás elve (Európai Számvevőszék ellenőrzi) Nyilvánosság elve Kohézió elve Ko-finanszírozás elve

7 Bevételek 1.Behozatali vámok. A teljes költségvetés több, mint 15%-a.
2.Hozzáadottérték-adó (HÉA). ~16% 3.A tagállamok GNI mértékén alapuló források. Legjelentősebb forrás, a költségvetés 68%-át teszi ki. 4. Egyéb tételek 1%. kép:

8

9 Kiadások A korábbi pénzügyi időszakokhoz képest a szakmai/szakágazati kifizetéseket felváltotta a prioritás alapú szemlélet. A szakpolitikákat különböző prioritások figyelembe vételével finanszírozzák: fenntartható növekedés, versenyképesség és kohézió (regionális különbségek csökkenése) természeti erőforrások (modernizálás, környezet védelme) állampolgárság (kulturális értékek megőrzése) globális partner (sürgősségi segélyek) ellentételezés (pl. Bulgária és Románia) egyéb kiadások (igazgatás stb.)

10

11 Költségvetési keret A többéves pénzügyi keret meghatározza a következő évek tényleges politikai prioritásait, azaz nemcsak költségvetési, hanem politikai keretet is alkot. A többéves pénzügyi kereten kívüli kiadások legfeljebb az uniós GNI 0,06 %-át tehetik ki. Nehézségek: Az Unió 28 tagúra bővült, a költségvetés jelenlegi szerkezetét pedig 15-ös taglétszámnál alakították ki, még a 2000–2006-os keret tárgyalásai során. Új közös politikák jelentek meg, az Unió új kihívásokkal néz szembe.

12

13 Magyarország nettó pozíciója
A nettó pozíció mindig az adott időszak tényleges pénzmozgásának egyenlege, tehát a kifizetéseket kell összevetni a befizetésekkel. Abszolút értékben hazánk nettó pozíciója a 2014–2020-as időszakban kb. 25 milliárd euró lesz, ezzel harmadikok vagyunk a tagállami rangsorban. Az egy főre jutó nettó pozíciónk javul a 2007–2013-as időszakhoz képest, 2333 euró/főről 2513 euró/főre emelkedik. Ezzel másodikak vagyunk a rangsorban. A fejlettségi szint (GNI) arányában ez +3,6 százalékos nettó pozíciót jelent, amellyel Bulgáriát követve szintén másodikak vagyunk a rangsorban.

14 Összefoglalás Az Európai Unió éves költségvetése 150,9 milliárd EUR (2013. évi adatok szerint), amely mindössze 1%-a az EU-tagországok által évente megtermelt vagyonnak. A költségvetési források legnagyobb részét az EU az uniós polgárok és közösségek életminőségének javítására fordítja: az összeg jelentős hányada a szegényebb régiók és társadalmi csoportok támogatását szolgálja, illetve a munkahelyteremtést és a növekedést segíti.

15 Források: http://europa.eu/pol/financ/index_hu.htm
Európai Tükör 2013/01. tematikus szám – Az Európai Unió bővítése; Az EU többéves pénzügyi kerete, ) Pupek Emese: Az Európai Unió Integrációtörténete és szakpolitikái (Budapest 2010, ISBN ) Dr. Papp-Váry Árpád: Gazdaságföldrajz (Budapest 2009, ISBN )