Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kirekesztettség változó formái Felnagy Vanessa 2012. 11. 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kirekesztettség változó formái Felnagy Vanessa 2012. 11. 26."— Előadás másolata:

1 A kirekesztettség változó formái Felnagy Vanessa

2 A könyvről általánosságban Ladányi János – Szelényi Iván Célkitűzés: underclass kategória térbeni és időbeli relativizálása (különösen  a kelet és délkelet- európai romák helyzetének átalakulása a posztkommunista átalakulás időszakában) 2 részből áll, ezek pedig további 2-2 fejezetből I. rész: Az etnikai kapcsolatok történeti változásai (Csenyétén végzett kutatások) II. rész: Roma etnicitás és szegénység nemzetközi összehasonlításban (Magyarország, Románia, Bulgária)

3 Bevezetés Első underclass fogalom: 1960 – Gunnar Myrdal  azokra használta, akik kívül rekedtek a háború utáni fejlett kapitalizmus nyújtotta jóléten underclasselméletek az USA-ban a nagyvárosi belső slumokban élő feketék társadalmi körülményeinek leírására születtek Kirekesztés fogalma az underclassjelenség leírásának lehetséges alternatívájaként merült fel

4 Underclass fogalma 1.Tagjai földrajzi értelemben és a társadalmi többségtől elkülönült helyen laknak 2.Társadalom többségéhez tartozók feleslegesnek vagy haszontalannak tartják őket 3.Tagok gyermekei is nagy valószínűséggel ebben az osztályban maradnak

5 Kirekesztés további formái Kaszt: olyan társadalmi kategória, melynek határvonalait különösen élesen és mereven vonják meg (érintkezésnek pontos társadalmi/vallási szabályi vannak, házasságkötés is szabályozott) Pária kaszt: olyan gazdasági tevékenységet végeznek, amelyet nem tartanak tisztességesnek, mégis olyannak ítélik, melyre a társadalomnak szüksége van Alsó kaszt: azok, akikkel a társadalmi és fizikai kapcsolat a társadalom egésze számára nem elfogadott (lakóhelyileg nem feltétlenül különölnek el, de a vegyes házasság tiltott)

6 Alsó osztály: társadalmilag és gazdaságilag is ki vannak rekesztve, de a kirekesztés foka mégis enyhébb, mint az alsó kasztnál vagy underclassnál Lumpenproletáriátus: gazdaságilag marginalizálódott, mégis olyan tevékenységet végez, amelyet a társadalom olykor magas jövedelemmel jutalmaz

7 I. rész Csenyéte

8 Északkelet-Magyarországon, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében található évi népszámlálás adati szerint akkoriban a lakosság 5 %-a, 2001-ben már a lakosság több mint 90 %-a roma között végeztek kutatásokat Csenyéte Alapítvány: feladata, hogy segítse a csenyétei cigányok önszerveződését és gazdasági túlélését

9 A faluban szegregációs és asszimilációs hullámok követték egymást Hullámok: 1.XIX. század  integrációs tendenciák 2.XIX. sz. végétől 1950-ig  növekvő kirekesztés 3.Államszocialista asszimilációs politikák 4.Posztkommunista korszak

10 XIX. sz. integrációs tendenciái Cigány lakosság a falusi társadalom legalján, de lakóhelyileg nem különültek el (falu belterületén albérletben) Akadtak közöttük bizonyos szakismeretet igénylő, a falu lakossága által megbecsült munkát végző emberek (pl. pásztor, kovács) Vegyes házasságok is elképzelhetők voltak

11 Növekvő kirekesztés a XIX. századtól 1950-ig „etnikai tisztogatás” Kiszorultak a falu belterületéről  Rigó téri telepen alakultak ki cigány putrik borzasztó színvonalon Cigányok már csak a társadalom által lenézett munkákat végezték Azok a cigányok, akik korábban a falu belterületén éltek, nem tudták elfogadni a drasztikus életszínvonal csökkenést  városokba költöztek „Rossz csere”: asszimilálódott cigányok helyére nem asszimilálódtak érkeztek

12

13 Államszocialista asszimilációs politikák Erőszakos asszimilációs politika 1949-ben már minden gyerek iskolás volt Krónikus munkaerőhiány miatt kereslet mutatkozott a szakképzetlen cigány munkaerő után is  között már minden csenyétei férfinak volt munkahelye (bányászat, kohászat, építőipar) Cigányok és nem cigányok közötti jövedelmi olló szűkült Lakóhelyi elkülönülés is csökkent  jobb módú cigány családok új, paraszti jellegű házakat építettek

14 Ellentmondásos eredmények A cigányok visszatérhettek putrijukból a faluba, de intenzív népességcsere zajlott le 1970-es évek közepétől a parasztok egyre nagyobb számban költöztek el, házukat eladták a telepről beköltözőknek 1980-as évek végére a lakosság teljesen kicserélődött, egyetlen reproduktív korú nem roma személy sem maradt Csenyéte cigány gettóvá vált

15 Posztkommunista korszak Dezindusztrializáció során a cigányoknak jutott munkahelyek szűntek meg először Parasztok elköltözésével a közvetítő kereskedők eltűntek  cigányok által korábban végzett gazdasági tevékenységek ellehetetlenültek (kosárfonás, gombagyűjtés, ) Munkanélküliség következtében egyre inkább szociális segélyekre szorultak Környező társadalom egyre inkább feleslegesnek látja őket  semmivel nem járulnak hozzá a közjóhoz, csak segélyből élnek

16 helyi roma társadalom is megritkul  sikeresebb, felfelé törekvő romák is elmenekülnek Csenyétéről, csak a legelesettebbek maradnak

17 Az underclass kialakulásához vezető folyamatok Erőltetett kollektivizálás  emberek elkezdtek kiköltözni a falvakból Falvak elnéptelenedése következtében  beruházásokat a főfalvakban kell létesíteni, a haldokló kisfalvakban nem lehet Hanyatló népességű falvakban a házak eladhatatlanok lettek, ezáltal vonzóvá váltak a nagyon szegény réteg számára

18 Körzetesítés  jobb módúak elkezdtek kiköltözni  helyükre szegények költöztek Hátramaradottak a szegény öregek vagy a nagyon szegény romák voltak A legtöbb téesz magánvállalkozás lett, de a romáknak egyik se adott munkát Vagyon újraelosztása  legnagyobb nyertesek az egykori téeszvezetők voltak, romáknak semmi sem jutott Kárpótlási jegyet csak a korábban földdel rendelkezők kaptak, de mivel a romák az 1945-ös földosztásból is kimaradtak, ezért most sem kaptak semmit

19 Kudarcba fulladt gazdasági kezdeményezések Csenyéte Alapítvány  különböző kísérletek, hogy a cigányok számára munkalehetőséget teremtsenek  mind kudarcba fulladt Pl. erdőtisztító brigádok szervezése  munkaadó nagyon alacsony bért fizetett  romák eladták a fejszéket  nem mérték fel, hogy sokkal többet levonnak a bérükből, mint amennyiért eladták Ruhaprogram  összevesztek a ruhákon, nem akarták, hogy más többet kapjon Földprogram  nem volt megfelelő szakértelmük, sokan nem is művelték

20 A szegénység kultúrájának jellemzői 3 olyan jellemző, amelynek fontos szerepe van a szegénység újratermelődésében 1) A szélsőséges egyenlősdi 2) A bizalom és a tekintély hiánya 3) Beszűkült időhorizont Szélsőséges egyenlősdi: cigány közösségben nagyon fontosak az egyenlőséggel kapcsolatos értékek, hajlamosak „zsugorinak”, „közösségellenesnek” titulálni a jobb módú tagokat

21 Bizalom és tekintély hiánya: szegény cigányok gyakran patrónus-kliens viszonynak alárendelten élnek  nem választják, ebbe születnek bele  gyakran azt gondolják, hogy mindenki átveri őket (történelmi tapasztalatok miatt) Beszűkült időhorizont: „az éhség türelmetlen”  nem tudják kivárni pl. amíg beruházásaik megtérülnek,

22 II. fejezet Roma népesség besorolási rendszerei 1) Ki tekinti magát romának? (etnikai önazonosítás) 2) Romákkal foglalkozó szakemberek besorolása 3) Kit tekintenek romának a kérdőíves felméréseket adminisztráló kérdezőbiztosok?

23 Az önmagukat romának minősítők aránya azok körében, akiket a kérdezőbiztos romaként kategorizált OrszágA romák aránya Bulgária73,3 % Magyarország36,8 % Románia30,7 %

24 A roma népesség lakóhelyi szegregációja országonként (%) LakóhelyBulgáriaMagyarországRománia Cigánytelep56, 211,610,9 A népesség nagyobb része roma 21,022,517,1 A népesség nagyobb része nem roma szegény 11,726,027,4 Se romák, se szegények nem koncentrálódnak a negydben 11,139,944,6 A szűrővizsgálatban romának minősített összes válaszadó 100,0 N

25 A különböző típusú kirekesztettségek előfordulásának gyakorisága (%) OrszágA minta típusa LakóhelyiMunkaerő-piaciIskolai kirekesztettség BulgáriaTeljes népesség 32,519,414,5 Romák88,771,261,1 Magyarorszá g Teljes népesség 21,23,910,8 Romák54,929,927,9 RomániaTeljes népesség 19,317,215,1 Romák55,260,334,0

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A kirekesztettség változó formái Felnagy Vanessa 2012. 11. 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések