Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Romantika. XXIV. A század első felének művészete - historizmus, eklektika, realizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Romantika. XXIV. A század első felének művészete - historizmus, eklektika, realizmus."— Előadás másolata:

1 Romantika

2 XXIV. A század első felének művészete - historizmus, eklektika, realizmus

3 Az eklektika építészete  Általános jellemzés:  Történelmi háttér:  Tőkés társadalom fejlődése ÚJ szakaszba érkezett---fejlettebb országokban felhalmozódott a tőke és MONOPOL helyzetbe kerültek (új csoportosulások jöttek létre kartelek, trösztök, szindikátusok)  Megindult a harc a PIACért  Növekvő általános feszültség a művészetekben az első modern forradalom= IMPRESSZIONIZMUS inkább botránykeltőnek gondolták mint korszakalkotónak az emberek nagy része  Elismerést történeti témákat feldolgozó, az itáliai reneszánsz nagy mestereinek példáját követő akadémikus festészet részesült.  Hasonló jellegű kettősség megfigyelhető az építészetben is: kitörnek az általános téralkotásból (új alaktani megoldások) új anyagok ACÉL technika kísérletezése a fő cél pl.: Párizsi Eiffel torony a világkiállításra készült Megsokasodtak az építészet történetét tárgyaló munkák pl.: francia Viollet-le-Duc között kiadott "Építészeti szótára".

4  A kor felfogása szerint a szakmai felkészültség=elsősorban a történelem beható ismerete, a történelmi formák alkalmazásában szerzett jártasság jelentette.  Terveztek gótikus középületet, román templomot, reneszánsz palotát, barokk lakóházat s klasszicizáló múzeumot.  szabályok nem alakultak ki, egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni  Az elsődleges követelmény az volt, hogy az alkotás a választott stílusnak hűen megfeleljen  neo-stílusoknak ez a változatos együttese összefoglaló néven az EKLEKTIKA  új megoldások nem születtek, barokktól örökölt módszerekkel élt.

5 Gustave Eiffel, Párizs: Eiffél-torony,  1889-es Világkiállításra építette Gustave Eiffel, kizárólag azért, hogy az acél felhasználásából adódó szinte korlátlan lehetőségeket bemutassa  célszerűségre törekedett  a konstrukció önmagában is szép, ha maradéktalanul megfelel a rendeltetésének

6 Párizs: az 1889-es Világkiállítás gépcsarnoka  Egy építész és egy konstruktőr, Ferdinand Dutert és Henri-Louis Contamin közös alkotása. Az Eiffel-torony mellett ez volt a kiállítás másik híressége.  Az építészetben addig az elérhető maximális fesztáv 40 m körül mozgott. Ilyen nagyságrendű volt a római Pantheon, majd később a firenzei dóm és a római S. Pietro kupolája.  DE---Itt viszont a 45 m magasra felnyúló, háromcsuklós acéltartók 80 m-es szabad fesztávot hidaltak át. Meglepő volt a forma is, ahogyan a tartók megjelentek.  A kőépítészetben kialakult az a formatörvény, hogy a teherhordó támasz az önsúly arányában lefelé egyenletesen vastagodik. A gépcsarnok acéltartóinál a keresztmetszet - éppen megfordítva - a támaszkodási pontnál volt a legkisebb, azt az érzést keltve, mintha terhelés nélküli könnyedséggel ívelné át a hatalmas teret.  Az 1889-es párizsi Világkiállítás két acélszerkezetű építménye, az Eiffel-torony és a gépcsarnok felszabadító hatású volt. A példa meggyőző erejével segítette az építészetet, hogy a történeti formáktól elszakadva továbblépjen a modern kor felé.

7

8 Párizs: Opera  A Haussmann-féle városrendezés részeként az Opera sugárút tengelyében épült.  Tervezője, Charles Garnier hivalkodóan gazdag neobarokk stílusban dolgozott.  díszes főhomlokzat  földszint árkádíves  emeletet oszloprend tagozza  két szélső axis rizalitként kissé előrelép  Az architektúra azonban a zsúfolódó részletek miatt bizonytalanná oldódik  Finomkodóan aprólékos,  A párizsi Opera a korabeli francia polgárság ízlésének jellegzetes megnyilvánulása.

9

10 Bécs, Ring (Képzőművészeti Múzeum)

11 Magyar eklektika  Ybl Miklós ( ) a pályakezdés romantikus korszaka után, a hetvenes évek elejétől neoreneszánsz stílusban dolgozott.  Ekkor keletkeztek budapesti nagy alkotásai, a Fővámpalota, a Várkertbazár, az Operaház és a Bazilika.

12 Budapest: Ybl Miklós Operaház

13 Budapest: Operaház  A magyar eklektika kiemelkedő értékű emléke között épült, neoreneszánsz stílusban.  Időrendben a párizsi és a drezdai új Operaház után következik.  E nagyhírű alkotásokból Ybl átvette mindazt, amit a térszervezésben s főként színháztechnikai megoldásokban hasznosítani tudott. Munkája azonban a formálás művészi egységében mind Garnier, mind Semper művét megelőzi. Kivételes formaérzéke s a klasszikusokon iskolázott szemlélete megóvta attól, hogy a kor általános gyakorlata szerint "öltöztesse" az épületet. A történeti formák jelenléte itt architektonikusan indokolt, ezt mutatja a nemes méltóságot sugárzó, Colosseum-motívumokkal képzett főhomlokzat, a földszinti kettős előcsarnok s a reneszánsz díszteremként kialakított emeleti foyer.  Ybl nem utánozta, hanem a saját kora szintjén újraélte a múltat. Úgy tudott tervezni, az eredetiség hitelével, mintha maga is a reneszánsz teremtő erejű mestere lett volna.

14 Steindl Imre,  budapesti Új Városháza, amelynek tágas közgyűlési terme s öntöttvas-szerkezetű lépcsőháza a magyar eklektika jelentős emléke.  Steindl főműve, a budapesti Országház homlokzata neogótikus. A stílus megválasztásában a londoni Parlamenthez igazodik. Schulek Frigyes ( )  műemlék-helyreállítás legjelentősebb hazai képviselője. Főműve a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás- templom) 1874 és 1896 között végrehajtott újjáépítése.  Halászbástya Hauszmann Alajos ( )  budai Várban a Királyi palota együttesét  Műegyetem központi épülete.

15 Budapest: Műszaki Egyetem, Hauszmann Alajos műve,


Letölteni ppt "Romantika. XXIV. A század első felének művészete - historizmus, eklektika, realizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések