Haditechnika a mindennapi életben

Az előadások a következő témára: "Haditechnika a mindennapi életben"— Előadás másolata:

1 Haditechnika a mindennapi életben
Vívmányok a múlt század derekáig

2 Gázálarc (1915) A németek klórgázfelhőt eresztenek az ellenségre Ypern mellett a belga-nyugati fronton. A német katonák szorosan az arcra simuló, faszén és mészbetétes gázálarcot viselnek. Hamarosan a másik oldalon is megjelennek hasonló védőfelszerelések, kezdetleges formában.

3 Magnószalag (1935) Hitler ismeri a média hatalmát. Beszédeit a rádióközvetítés után magnószalagról adja le a legújabb német technológiát használva. Az AEG Telefunken és IG Farben cég fejleszti ki a könnyű magnószalagot. Műanyagból készült, vékony vas-oxid bevonat található rajta. Kicsiny vastagsága miatt hosszú hangfelvételek készíthetők egyetlen orsóra, orsócsere nélkül. Könnyű vágni, így a hibajavítás is egyszerűen elvégezhető.

4 Katapultüléses lökhajtásos vadászgép (1941)
A katapultülést a német Heinkel cég fejleszti ki a légierő pilótaveszteség csökkentésére. Gomb megnyomására a sűrített levegő hirtelen kiáramlása lövi ki a pilótát az ég felé, onnan épségben földet érhet ejtőernyővel. Elsőnek a Heinkel He 280 típusú német vadászgépbe építik be, amely az első gázturbinás (sugárhajtású) motorral hajtott gép. Egyszemélyes, fesztávolsága 12 méter, törzse ovális, farokrészén kettős függőleges vezérsík és oldalkormány található. Maximális sebessége 800 km/h.

5 Nejlon ejtőernyő (1942) Az ejtőernyő ötlete Leonardo da Vincitől származik a 16. századból. Később André-Jackues Garnerin végez bemutató ugrásokat 1802-ben Az amerikai hadászat a drágán előállítható selyem helyett szintetikus rostokból, nejlonból készít ejtőernyőt, mely olcsón kivitelezhető. Ponyvája sok darabból áll, ettől különösen erős, s a sérülések is csak egyes elemeit tehetik tönkre. A modern hadviselés eszközét több helyen alkalmazzák a világháború alatt (sérült repülők gyors elhagyására, kémek valamint ellátmány célba juttatására, stb).

6 Enigma és Colossus (1919-1943) I
H. A. Koch 1919-ben kifejleszti és szabadalmaztatja az Enigma névre hallgató kódoló gépezetet ben a német hadsereg megvásárolja az általuk feltörhetetlennek vélt titkosító rendszert. A háború 1939-es kitörését követően a szövetséges országok a több billió lehetséges kombináció megfejtésére az elektronikus számítógépek előhírnökeinek tekinthető elektromechanikai eszközöket fejlesztenek ki.

7 Enigma és Colossus (1919-1943) II
A Colossus 2400 elektroncsőből áll, s négy magas elektromos állványt tölt be. A kódolt üzenetet lyukszalagon táplálják be a gépezetbe, ami addig olvassa újból és újból a szöveget, fölhasználva a már ismert Enigma kódokat, míg meg nem találja minden jelnek a megfelelőjét. Ekkor kinyomtatja a dekódolt információt. A Colossus a kódokat meglehetős sebessége révén fejti meg: másodpercenként 25 ezer betű felismerésére képes.

8 Helikopter ( ) I Az orosz származású Igor Sikorsy az USA légiereje számára kifejleszti az első, sorozatban is gyártható egymotoros helikoptert. A VS-300 acélcső vázas, nyitott pilótafülkéjű gép, az egyetlen 3 élű főrotort és az egy forgást megakadályozó segédrotort 65 lóerős Lycoming motor hajtja szeptember 14-én, az első próbarepülést követően az alkotó úgy véli, szükség van további fejlesztésekre.

9 Helikopter ( ) II Sikorsky továbbfejleszti a VS-300 típusú gépet, aminek eredményeként megszületik a VS-316 (R-4). A pilótát zárt pilótafülke védi. A vízszintes légcsavar hajlásszögének állíthatósága könnyebb manőverezhetőséget tesz lehetővé elődjéhez képest. A tömegtermelést 1942-ben a hadsereg megbízására kezdik meg, s az első modellek 1944-re készülnek el.

10 Robotpilóta (1947) Elmer Ambrose Sperry amerikai feltaláló veti fel először a repülőgépek giroszkópos irányításának ötletét 1914-ben. Az USA légierejének C-54 Skymaster típusú gépe tökéletesített robotpilótája segítségével sikeresen átrepül az Atlanti-óceánon. A robotpilóta egy girostabilizációs rendszer, amely a gép műszereit automatikusan az előre beprogramozott útvonalhoz igazítja. Ez az első alkalom, hogy ilyen nagy gép (fesztávolsága 35,9 méter) ilyen hosszú útra használja ezt a rendszert.

11 A hangsebességen túl (1947)
Charles E. Yeager, az USA légierejének kapitánya Kalifornia államban átlépte a hangsebesség határát, amikor Bell X-1 gépével 1,06 Mach sebességet ért el (1120 km/h). A különlegesen kialakított gépet lövedékalakúra tervezték, szárnyait borotvaélesre fenték. Négykamrás sugárhajtóművét folyékony oxigén és higított etilalkohol hajtja. A kis gépet a pilótával egy B-59 bombázó emeli 20 ezer láb (6096 méter) magasba, ahol a pilóta egymás után gyújtja be a hajtóműfokozatokat.

12 Epilógus Napjainkig tartanak az emberiség fáradozásai, hogy minél megbízhatóbb és tökéletesebb gyilkoló gépeket alkothasson. Örülnünk kellene, ha ugyanezek olykor megkönnyítik a hétköznapjainkat vagy akár képesek életet menteni? Készítette: Ollai Róbert