Varga Csaba: A tudástársadalom Varga Csaba: A Stratégiakutató Intézet első évtizede Elhangzott az intézet alapításának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett.

Az előadások a következő témára: "Varga Csaba: A tudástársadalom Varga Csaba: A Stratégiakutató Intézet első évtizede Elhangzott az intézet alapításának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett."— Előadás másolata:

1 Varga Csaba: A tudástársadalom Varga Csaba: A Stratégiakutató Intézet első évtizede Elhangzott az intézet alapításának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett Új tudások és új tudatok a tudástársadalom korszakában c. nemzetközi konferencián (2002. január 31. - február 2.)

2 Szellemi alapállás  NINCS ZÁRT KAPU  MINDEN GONDOLATNAK ESÉLYT ADNI  TUDOMÁNYKÖZTI REFLEXIÓ

3 Stratégiakutató Intézet charme-ja (1990)1992-2002: Általában öt-tíz évvel mindig (akarva-akaratlanul) a kor előtt jártunk 1990-1994 társadalmi rendszerváltás, újkonzervatívizmus, nemzeti stratégia 2020-ig 1994-1998 globalizáció, lokalizáció, monetarizmus, információs társadalom 1998-2002 globlokál világ, tudástársadalom, intelligens tér, tudásáruház 2002-2006 társadalomgazdaság, tudatfejlesztő társadalom, egységtársadalom

4 Milyen elméleteken dolgoztunk több- kevesebb sikerrel? 1990-1992 új rendszerváltás-felfogás, stratégiaelmélet, 1992-1994 konzervatívizmus-elmélet, kultúraközpontú társadalom 1993-200? globalizációelmélet, információs társdalom vízió 1996-200? információelmélet, civil társadalom koncepció, tudástársadalom elmélet, közvetlen demokrácia tan 1998-200? új monetarizmus koncepció, új tudásfelfogás, térelmélet, lokalizációelmélet, technológiatan 2000-200? hagyományalapú tudástársadalom paradigma, egységtársadalom elmélet 2001-200? tudástársadalom-gazdaság koncepció, kvantumvákuum elmélet kiterjesztése, integrált tudatelmélet, istentan, stb.

5 Milyen elméleteket nem tűztünk napirendre? - az általános társadalomelméleti kérdésfelvetések elmaradtak - nem foglalkoztunk egy lehetséges új államelmélettel - az interdiszciplináris kutatások ellenére a rendszerelméleti megközelítés halvány volt - az egységes emberelmélet összerakása nagyon kezdetleges - az új globalizáció paradigmában nem fejtettünk ki általános új gazdaságelméleti megfontolásokat - csak folyton terveztük az ősi tudástársadalmak kutatását - a fenntartható fejlődés és a tudástársadalom összefüggéseit nem dolgoztuk ki - stb.

6 Milyen gyakorlati hasznot hoztunk? 1990-1994: (új)konzervatív stratégia) 1992-1998: magyar jövőforgatókönyvek 1992-1999: civil társadalom fejlesztések 1993-200?: információs társadalom stratégiák 1996-200?: új tudományszervezési mentalítás 1997-200?: kísérleti felnőttoktatás (civilegyetem) 1998-200?: intelligens régió-megye stratégiák 2000-200?: intelligens régió-megye fejlesztések 2001-200?: tudománypark, tudásportál, tudásáruház, e- gazdaság fejlesztés, hagyományalapú tematikus park, 2001-200?: tudástársadalom stratégiák

7 Módszertani eredmények és gyengeségek Erősségek:  Interdiszciplinaritás és nyitottság a tudomány (korábbi és mai) határai iránt  Távolság az ideológiáktól, szabadságigény, és jövőközpontú beállítottság  Egyszerre elmélet- és gyakorlatorientáltság  Tudáselvűség és piacelvűség, de nem értéksemlegesen és nem a piacnak kiszolgáltatottan Gyengeségek:  Olykor túlzott jövőközpontúság  Mentális stratégia (nyitott-sisak harcmodor, őszinteség a politikai mezőben, kihátrálás a presztízs-konfliktusokból, stb.)  Állandó túlvállalás, de nem túlszereplés  Folyamatos szervezetfejlesztési hátrány a források korlátozottsága miatt

8 Az idolumok kezelése  Törekvés az elavult nézetek, magunk és mások idolumainak kritikájára  Nincs olyan gondolatrendszer, amelyben ne lennének idolumok  Új mentális stratégia: a személyek támadása helyett az idolumok birálata  Az idolumok mögött gyakran felsejlik a nemtudás üressége

9 Varga Csaba: A tudástársadalom Röviden a jövőről

10 21. századi menetrend Első korszak: 1990-2020 (2030) információs társadalom Második korszak: 2010-2050(2070) tudás- és majd tudattársadalom Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól egységtársadalom

11

12 Szelíd üzenetek  A tegnapi és holnapi katasztrófák nem homályosíthatják el tudatunkat  Minden új szörnyűség, új tragédia, új válság azt üzeni, hogy fogalmazzuk meg az új programot  Minden eddigi programcsőd, minden korábbi utópiagyalázat, minden elkövetkező jövőkép- összetörés sem cáfolja az új víziók szükségességét  Minden régi és új megvilágosodás irányt mutat

13 A tudástársadalom vízió egyúttal demonstratív figyelmeztetés: a jelen nem megy így tovább, a jövő nincs elzárva előlünk!