Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. Folyadékok és elegyek. Folyadékok Másodlagos kötőerők szerepe domináns az alkotórészek között Térfogat nem (ill. nehezen) változtatható Alak könnyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. Folyadékok és elegyek. Folyadékok Másodlagos kötőerők szerepe domináns az alkotórészek között Térfogat nem (ill. nehezen) változtatható Alak könnyen."— Előadás másolata:

1 7. Folyadékok és elegyek

2 Folyadékok Másodlagos kötőerők szerepe domináns az alkotórészek között Térfogat nem (ill. nehezen) változtatható Alak könnyen változtatható Mozgó részecskék.

3 Gőznyomás Kis hőmérséklet tartományra:

4 Gőznyomás nyomás/Hgmm hőmérséklet / ºC

5 Forráspont- gőznyomás Forráspont: azon hőmérséklet, amelynél a gőznyomás értéke eléri a külső nyomást nyomás/Hgmm

6 Felületi feszültség A folyadék felületének egységnyi megnöveléséhez szükséges energia.

7 (°C)(N·m -1 ) -50,0764 00,0756 100,0742 200,0727 300,0712 400,0696 600,0662 800,0626 1000,0589 Víz felületi feszültségének hőmérsékletfüggése Gyakori folyadékok felületi feszültsége 25 °C-on /N·m -1 Dietil éter0.0728 Kloroform0.0271 Benzol 0.0289 CCl 4 0.0270 Víz0.0728 Etanol0.0228 Higany0.436 Glicerin0.0634 Üveg nagyon nagy Felületi feszültség

8 Nedvesítés, kapilláris nyomás p c – kapilláris nyomás  – felületi feszültség r – a cső sugara  – határszög F g =r 2  gh Nehézségi erő: F g =2r  cos  Adhéziós erő: h=2  cos  gr p c =2  cos  r nedvesít:  < 90° nem nedvesít:  > 90° felület csepp

9 Tenzidek Tenzid: kis mennyiségben is csökkenti a felületi feszültséget (ionos: SDS, amfipatikus: BuOH). micella

10 Viszkozitás Folyással szembeni belső ellenállás extrém: üveg (pl. üveglap vastagodás) belső összetartás, „összeakadás” ~ viszkozitás n-oktán 0,32 cP; izooktán 0,47 cP

11 Viszkozitás °CcP 201.002 400.653 600.467 800.355 1000.282 folyadékviszkozitás /cP Dietil éter0.233 Kloroform0.58 Benzol0.652 CCl 4 0.969 Víz1.002 Etanol1.200 Higany1.554 Oliva olaj84 Motorolaj986 Glicerin1490 üvegeknagyon nagy Víz viszkozitása 1 P = 1 g·cm −1 ·s −1 1 P = 0,1 Pa·s 1 cP = 1 mPa·s

12 Oldatok ionos vegyületek oldódása vízben „hasonló a hasonlóban” elv hidrofób (szerves) hidrofil (vizes) fluorofil (fluoros) fázisok

13 Ideális folyadékelegyek A folyadék móltörtje: x A Raoult-törvény szerint p A  x A p o A p B  x B p o B p o A : tiszta A gőznyomása Az elegy p gőznyomása: p  p A + p B  x A p o A + x B p o B  p o B + x A (p o A - p o B ) AB BAAB AA A yy ppxp px y    1, )( ooo o A gőz mindig a folyadékelegy illékonyabb komponensében gazdagabb! A gőz móltörtje: gőznyomás A móltörtje folyadék gőz

14 Fázisdiagram A móltörtje, x A Hőmérséklet Forrás- pont görbe Gőzössze- tétel görbe

15 Nemideális elegyek

16 Nemideális elegyek: Azeotrópok összetétel negatív azeotróp pozitív azeotróp gőznyomás ideális (Rault-tv.) pozitív eltérés negatív eltérés folyadék gőznyomás görbék

17 pl. HNO 3 – H 2 O pl. EtOH – H 2 O A móltörtje, x A Forrás- pont görbe Forrás- pont görbe Gőzössze- tétel görbe Hőmérséklet Nemideális elegyek: Azeotrópok negatív azeotróp pozitív azeotróp

18 Nemideális elegyek: Azeotrópok


Letölteni ppt "7. Folyadékok és elegyek. Folyadékok Másodlagos kötőerők szerepe domináns az alkotórészek között Térfogat nem (ill. nehezen) változtatható Alak könnyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések