Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Partnerség a fenntarthatóságért A helyi gazdaság fejlesztése, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás a 2014-2020 közötti EU források terveiben Alapvető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Partnerség a fenntarthatóságért A helyi gazdaság fejlesztése, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás a 2014-2020 közötti EU források terveiben Alapvető."— Előadás másolata:

1 Partnerség a fenntarthatóságért A helyi gazdaság fejlesztése, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás a közötti EU források terveiben Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest V. Nádor utca Szabadkai Andrea Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, 30/ ,

2 A Partnerségi Megállapodás és a helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés fontossága, hogy hozzájárul: Környezeti fenntarthatóság (víz, föld, levegő..) Munkahely, megélhetés A minőségi, magas beltartalmú helyi termékek egészségünket is megóvják Biodiverzitás Klímavédelem, üvegházhatás csökkentés Társadalmi megbecsülés, önértékelés Helyi közösség építés

3 Fontosabb beavatkozási területek a fenntarthatóság komplex szemlélete jegyében > Energiaellátás (decentralizált, alternatív) > Közösségépítés > Közlekedés (forgalomcsökkentés, gyalogosok, kerékpárosok előnye, tömegközlekedés) > Helyi élelmiszerellátás > Vízmegtartó vízmegőrzés > Hulladékcsökkentés, komposztálás, újrahasználat, újrahasznosítás > Biológiai sokféleség megőrzése > Talajok megőrzése (táj, és területhasználat) > Szellemi, kulturális örökségeink MAHOPTOPGINOP EFOP VEKOP VP KEHOP KOP

4 A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 1. A környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján termel, így kevesebb kárt tesz saját erőforrásaiban (talaj, táj, vizek, élő környezet), javítja környezete állapotát  ha holnap is szeretnénk ott élni és gazdálkodni, ahol ma, élő környezetünket, a talajt amin állunk, óvnunk kell. Kevesebb ipari eredetű alapanyagot használ (pl. műtrágya, vegyszerek stb.)  kevésbé érinti ezek árának emelkedése, nincs annyira rászorulva hitelekre vagy bonyolult adminisztrációval járó támogatásokra. Energiaellátásában növekvő mértékben hasznosítja a helyi megújuló erőforrásokat kisléptékű, egyszerű, környezetkímélő eszközök segítségével (pl. szélkerék, napkollektor, biomassza-fűtés) függetleníti magát az energiaárak drágulásától és az ellátási problémáktól

5 A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 2. Nagyobb mértékben épít a helyi közösség, gazdák, vállalkozók együttműködésére, szövetkezésére, kölcsönös szívességekre  a szomszéddal együttműködni, tőle kölcsönt vagy szívességet kérni, olcsóbb és eredményesebb lehet mint egy banktól hitelt vagy egy bürokratikus szervezettől támogatást kérni. A termelés és kereskedelem nagyobb részét gazdatársaival közösen intézi  nem kiszolgáltatott az integrátornak, nagykereskedőnek.

6 A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői 3. Több feldolgozott terméket tud eladni  a nyereség nagyobb része marad a termelőnél, előállítónál, nagyobb a hozzáadott érték Egyedi termékeket is előállít, pl. régi, tájakra jellemző alapanyagokból készült élelmiszereket, kézi munkával gyártott különleges használati tárgyakat  a különleges termékek piaca új lehetőségeket nyit meg a kisebb előállító üzemeknek is, míg a tömegtermékek piacán a nagykereskedő diktál. Törekszik arra, hogy az előállított termékek minél nagyobb részét helyben fogyasszák, használják  csökken a szállítási költség, állandó, biztos vevőkör alakulhat ki, a pénz helyben marad. Többfajta terméket állít elő, nagyobb a biodiverzitás  kevésbé van kitéve az egyes termékpiacokon az árak ingadozásának, kockázatoknak.

7 Kutatások, statisztikák Dr. Szakály Zoltán; Pallóné Dr. Kisérdi Imola; Dr. Nábrádi András: „Marketing a hagyományos és Tájjellegű Élelmiszerek Piacán” és Polereczki Zsolt és Dr. Szakály Zoltán (Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék) „Helyi termékek értékesítésének marketing jellemzői, különös tekintettel a kiskereskedelem elvárásaira” előadás anyagban bemutatott kutatási eredmények szerint: Mit jelent a magyar élelmiszer fogalom a fogyasztó számára? kérdésre a következő válaszok születtek: Magyar tulajdonú cég gyártja Magyarországon (91,5%); Magyar alapanyagból készül az élelmiszer (90,5%); Hagyományos magyar recept alapján készül (83,9%); Magyar munkaerő állítja elő (83,5%). A fogyasztók 50,5%-a nem tudja megkülönböztetni a hazai terméket az importtól. A fogyasztóknak csak 35%-a rendszeres hazai termék vásárló! Magyar terméket vásárol a külföldivel szemben: AZONOS FOGYASZTÓI ÁR ESETÉN: 76, 8% Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL: 25,3% Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL, de védjegy tanúsítja, a MAGYAR EREDETET: 31,2 %

8 . A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel: Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/

9 Mely Bio termékekben bízik jobban, ha mégis bio terméket vásárol?

10 Garfield – USA SPAR – D Gyártás – I

11 Partnerségi Megállapodás terv rögzíti Magyarországon KKV-k biztosítják a helyi foglalkoztatás 72,7%-át a (EU átlag 67,4% EUROSTAT, 2011). Magyarország a világ kilencedik legerősebben globalizált országa (Ernst and Young, 2013). Erősen exportorientált. Az export túlnyomórészt a Magyarországra települt globális nagyvállalatokhoz kapcsolódik, míg a vállalati szféra több mint 99%-át alkotó KKV-k részesedése az exportból nem éri el a 10%-ot sem (Századvég, 2012). Az exportorientált globális cégek által előállított export hazai hozzáadott értéke relatíve alacsony (külföldi hozzáadott érték részesedése a bruttó exportból 40,75%; OECD-WTO TIVA adatbázis, 2009).

12 Fejlesztési irány… Partnerségi Megállapodás (PM) tervezet állítása ( PM 17. old.): A KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszálni. Fejlesztés: globális ellátási láncokkal működő ágazatokban (autó- és járműipar, az elektronikai iparágak, a gyógyszeripar és a nemzetközi szolgáltatási- és kiválósági központok). hagyományosan kiemelt területek: az építő és építőanyagipar, a tranzitgazdaság, a turizmus, az agrárgazdaság és a halgazdálkodás. stratégiai területek, mint a tudásgazdaság, az egészséggazdaság, az élelmiszeripar. még nem kellően kihasznált növekedési lehetőség a kisvállalkozások számára a helyi gazdaság fejlesztése, megerősítése, a lokális együttműködések elmélyítése (helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, helyi termékfejlesztések, rövid ellátási láncok). A helyi gazdaságfejlesztés egyik célja a vállalkozóvá válást elősegítő és vállalkozásindítást megkönnyítő környezet kialakítása, ezzel a helyi foglalkoztatási képesség javítása.

13 Foglalkoztatottak száma?. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy 2012-es tanulmánytervéből (A Mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. Szerz.: Biró Szabolcs, Hamza Eszter, Molnár András, Papp Gergely, Rácz Katalin, Székely Erika, Tóth Kristóf, Tóth Orsolya, Varga Eszter) kiderül, hogy Magyarországon a 2. legalacsonyabb a népesség gazdasági aktivitása uniós összehasonlításban, továbbá a mezőgazdasági foglalkoztatottak 2/3-a ALKALMAZOTT; 1/3-a társas vagy önálló gazdálkodó. A vizsgált sokaság 5,2%-a segítő családtag. Magyarországon az alkalmazottak aránya 65,4% – ez 2,6- szorosa az EU átlagnak. Az önfoglalkoztatás Magyarországon kimondottan ALACSONY. Hazánkban az önfoglalkoztatottság aránya 34,6%, míg az EU-s átlag: 74,8%! (Ausztriában: 84,4%; Franciaországban 67,5%.)

14 Versenyképesség A magyarországi KKV szektor versenyképességének erősítése érdekében az Európai Unió 2012-ben két országspecifikus ajánlást fogalmazott meg: - (5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket. - (5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket. 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel.)

15 Megfelelés? A Kormány adminisztráció-csökkentési, egyszerűsítési lépéseket tervez, összhangban az Európai Unió évi 5. számú országspecifikus ajánlásával. A KKV-k finanszírozását javító legfontosabb intézkedések a Széchenyi Kártya Program folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleinek bevezetése, az ÚSZT többletforrásai és a JEREMIE eljárás szerinti finanszírozása a KKV-k számára, MNB hitelprogramjai (Növekedési Hitel Program; refinanszírozási). A partner közvetítő intézményrendszer fejlesztése (Eximbank, MEHIB, kereskedőházak, Kárpát Régió Üzleti Hálózat), globális cégcsoportokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodások, stratégiai megalapozás (Külgazdasági Stratégia, Wekerle Terv és a keleti nyitás). A Partnerségi Megállapodás eredményes megvalósítása - Az adminisztratív terhek csökkentése (PM 81. old.-tól) A projektek kiválasztási szakaszában: A jelentős költségű és időigényes pályázat alapú kiválasztás fókuszálni kell a valóban versenyalapú kiválasztást igénylő területekre (pl. egyes K+F+I területek, tehetséggondozás, versenyszféra). Járások (önkormányzat), online ügyintézés

16 Megfelelés! A foglalkoztatottak számának mérésébe és teljesítésébe számítson bele az önfoglalkoztatók száma! A beruházási támogatásoknál az önfoglalkoztatók, civil szervezetek is támogathatóak legyenek. Az önkéntes munka (átalány) elszámolási lehetőségét meg kell teremteni Részelőfinanszírozási lehetőség (bankgarancia nélkül) KKV nem jogi formához kötött (civil, kistermelő, kézműves) Hatósági díjak, Áfa… Kifizetési késedelem esetén a kifizető hatóság felelősségvállalása (kamat, kötbér…) TOP Minimum pályázati közzétételi időt rögzíteni kell Vidéki térség

17 Támogatóink:. Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása


Letölteni ppt "Partnerség a fenntarthatóságért A helyi gazdaság fejlesztése, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás a 2014-2020 közötti EU források terveiben Alapvető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések